Jimin POV
Berontottam a szobámba, felkaptam a cuccomat, és megelőzve mimdenkit letusoltam.
Amikor végeztem úgy döntöttem, hogy nem fogok ebédelni, hanem inkább lementem edzeni.
Nagyjából fél órája voltam a teremben, amikor hirtelen két kart éreztem derekam körül. Gyorsan megfordultam tengelyem körül, majd szembe találtam magam a maknae-val. Arcunk nagyon közel volt. Orrunk szinte összeért.
-Gyere kész az ennivaló - mondta
-Te menjél, én itt maradok, mert nem vagyok éhes.
-Hova edzel már, épp elég izmos vagy?
-Nem akarok unatkozni viszont nem kívánom az ételt.
-Nem érdekel! Jin azt mondta, hogy jönnöd KELL!
-Ez van. Én ugyan nem fogok felmenni - hátat fordított, bedurcizott, majd elment.
Abba maradtam, hogy folytatom amit elkezdtem, és újra felvettem a súlyzókat.
JungKook POV
-Ez van. Én ugyan nem fogok felmenni.
Nem mondtam rá semmit, csak ott hagytam.
Miért nem tudom őt soha meggyőzni??
Dühösen mentem be az ebédlőbe.
-Mi a baj? Hol van? Miért jöttél egyedül? - bombázott meg a kérdéseivel Jin.
-Azt mondta, nem éhes, így inkább lent marad edzeni. - lógattam az orromat.
-Valakinek akkor is rá kéne vennie, hogy hagyja abba, és inkább jöjjön enni - mondta a legidősebb.
-Majd én megyek, 3s meggyőzöm - pattant fel a helyéről Suga, majd eltűnt a falak mögött.
Furcsálva néztünk utána.
-Miért pont ő ment Jiminért? Mit tud amit mi nem? Mivel tudja meggyőzni őt? Csak nem... - kezdett el perverzkedni Hobie.
-Még csak eszedbe se jusson! - szólt rá RapMon.
-De miért? - kérdezett vissza
-Mert... - kezdett bele a leader - ...mert én figyelek rá, hogy ne történjen meg - fejeztem be helyette.
-Jujjuj - kezdte viccelődve V.
-Hülye! - nevettem fel
-Valdd be, hogy vágysz rá - lökött oldalba ChimChim, majd ő is elnevette magát.
Gyönyörűen nézett ki, ahogy leizzadva állt mellettem.
Hirtelen lekapta nyakából a törölközőt, és megtörölte homlokát.
Suga POV
-Majd én megyek, és meggyőzöm - álltam fel a székről, és érte mentem.
Kinyitottam a terem ajtaját, - szerencsére háttal állt, így nem látott - és nekidőltem a keretnek.
-Meddig óhajtasz még edzeni?
Nem kaptam választ.
-Csak, mert, ha nem jössz enni, befejezem amit múltkor elkezdtem.
-Na még mit nem. Akkor már inkább megyek. - letette a súlyzókat, nyakába rakta a törölközőjét, telefonját a zsebébe helyezte, majd elindult felém.
-Mert... - kezdte el Mon - ...mert én figyelek rá, hogy ne történjen meg - fejezte be JungKook.
-Jujjuj - mondta V, majd nevetnu kezdett.
-Hülye! - nyögte ki a maknae
-Valld be, hogy vágysz rá - lökte oldalba Jimin, majd belőle is kirört a röhöghetnék.
Neeeeem! Én vágyok rá, nem pedig a legfiatalabb! - üvöltöttem magamban.
-Suga - lengette meg karját előttem Jin.
-Hmm?
-Gyere, ülj le.
-Ja oké.
Leültünk ebédelni. A többiek elsütöttek néhány viccet. Párnál nevetést színleltem.
Jimin POV
Olyan furcs velem mostanában Yoongi. Folyamatosan a közelembe férkőzik. Úgy látszik nem sikerült a tervem. Pedig próbálkoztam.- gondolkoztam magamban.
-Köszi a kaját Jin.
-De hát nem is ettél.
-Mondtam, hogy nem vagyok éhes - álltam fel. - Felmegyek fürdeni és pihenni. Légyszi ne gyertek utánam - néztem rá szúrós szemmel Sugára és JungKook-ra.
-De miért? - nyavajgott V
-Mert egyedül szeretnék lenni egy kicsit - emeltem fel a hangom.
-Nyugodj már le! El foglak tiltani az edzéstől, ha mindig ilyen leszel utána. - állt fel Mon is - mi van veled mostanában? Lány lettél, akinek megvan, hogy ilyen vagy?
-Hé hé fiúk. Semmi nem ér ennyit. Főleg nem egy ilyen hülyeség - szállt vissza a "beszélgetésbe" Jin.
-Tudjátok mit? Felejtsük el ezt az egészet. - és kiviharzottam a helyiségből.
15-20 perc alatt elkészültem, majd ismét sétálni indultam. Viszont ezúttal egy pengét is vittem magammal, a biztonság kedvéért. Ritkán fordul elő velem, de most úgy érezte, hogy muszáj.
Egész úton követett valaki, de lusta voltam hátra nézni, így inkább hagytam a fenébe, és csak az éles tárgyat szorongattam, azzal a tudattal, hogy ha rám támadna leszúrom. Bár nem sokra mennék vele, de hát ez van.
Leültem a megszokott fa tövébe, és gondolkozni kezdtem.
Elmélkedésemet, csak az zavarta meg, hogy valaki megkopogtatta a vállamat. Az idegen érzésre testem összerezzent. Felnéztem, hogy ki lehet az.
-Óhogyaza...
-Ne karomkodj hanem inkább gyere haza. Miután felrohantál az emeletre, Monster megbánta amit mondott. Sajnálom ami történt. - hajtotta le a fejét.
-Kook, te semmiről nem tehetsz - álltam fel mondandóm végén. Zsebre vágtam a tárgyat, amit a kezemben szorongattam. Állánál fogva felemeltem fejét, majd közelebb húztam magamhoz, hogy az összes köztünk lévő távolságot kiszorítsam. Viszont, ahogy mondani szokás, túl szép ahhoz, hoy igaz legyen.
Nem csókolt vissza. Furcsálva néztem fel rá, mivel pár centivel magasabb nálam.
-Mi van pöttöm? Elhitted? - nevetett ki
-Mi lett veled? Egyik pillanatban még kedves vagy, a másikban meg már bunkó. Nem értelek...mi jó neked ebben?
-Hát ez... - közelebb húzott magához, megtéve azt, ami nekem az előbb nem sikerült, derekamon tartva kezét, majd engedélyt kérve, amit meg is adtam neki, elmélyítette csókunkat. Hirtelen elvált tőlem, és ajkaimra lehelte mondatának végét. - , hogy én vagyok a domináns - mosolygott.
-Majd változik ez.
-Csak hiszed - levakarhatatlan mosoly ült ki mindkettőnk arcára. - Na gyere, menjünk vissza.
Boldogan sétáltunk a lakásig. A szívem majd' kiugrott a helyéről. Az ajtóban újra rámjött a beszélhetnék.
-Elmegyünk edzeni?
-Hát...én mást terveztem.
-És mit? - kíváncsiskodtam
-Az titok - emelte rám a tekintetét, majd kacsintott.
Elmosolyodtam, ám hamar végetért a jókedvem. Na, de ne rohanjunk ennyire előrre.
*Bent*
-Menj fel a szobádba. Mindjárt megyek én is - utasított JungKook.
-Oké.
Felmentem a saját helyiségembe. Amikor megláttam, hogy mi, illetve ki van ott rajtam kívül, enyhe sokkot kaptam.
-Szervusz. Már vártalak.
-Te...te...te mit keresel itt! - dadogtam
-Nem mit, hanem kit - javított ki. - És amúgy téged.
-Neked elment az eszed! - jelentettem ki
-Igen, ez így igaz, de ezt te okoztad. Szóval meddig akarsz még ott ácsorogni, ahelyett, hogy inkább kihasználnánk, hogy kettesben lehetünk?
-Ez nem igaz, hisz Kook mindjárt jön.
-Jaj Jimin. Nőj fel! Azt hiszed, nem intézkedtem? A többiekkel megbeszéltük, hogy vigyél el a maknae-t.
-De ezt mikor dumáltad meg velük?
-Amíg ti elmentetek itthonról - forgatta meg szemeit. - Minden a tervem szerint alakul.
-Hogy mi?
Beleestem volna a csapdájába? - kérdeztem magamtól
-Na gyere...ne várd meg, hogy felálljak!
Úgy tettem, mintha elindulnék felé, de amikor már kezdett volna elmosolyodni gyorsan kirohantam a folyosóra.
Ezt miért nem tettem meg hamarabb?
Sajnálatos módon utánam jött.
-Yoongi, menj vissza!  - szóltam rá - Nincs rajtad ruha. - suttogtam
-Visszamegyek, de csak is veled, ha megkaplak.
-Arra várhatsz.

Köszi, hogy elolvastad. Fúú na hát eg, ilyen napon is túl vagyu k, amikor 2 másik ficibe hoztam részt.
Remélem tetszett. Ha így van vote-al vagy/és comment-el jelezzétek nekem. 5 vote után hozom a kövi részt. Nem tudom majd a többihez mikor tudom hozni a részt, ugyanis 7 nap múlva felvételit írok.
Addig is legyetek rosszak.
Sziasztok.