Mindannyian átöltöztünk valami szárazba, mert megbeszéltük, hogy elmegyünk városnézésre. Csak a probléma az volt, hogy gyalog mentünk. Nem az volt a baj, hogy sétálni kellett, hanem az elviselhetetlen meleg, semmi baj nem volna, ha nem lenne ilyen meleg.

A túrára a nagymama is jött velünk, ő nagyon fit volt ilyen téren, meg nem is volt annyira idős még, szóval bírta a sétát. Itt Blaise volt az, aki nem bírta, melege volt, mint mindannyiunknak, és meghalt volna azért mert sétálnia kellett. Pansy nagyon noszogatta út közben, ez egy kicsit lelket vert belé.

Dracóval nagyon élveztük minden pillanatát, mi nekünk is melegünk volt, de ezért megéri. Apának is hiányzott Oroszország, látszott rajta, milyen boldog, hogy újra itt lehet, anyával is kicsit kikapcsolódhatott, jó volt őket együtt látni.

Nagymama is boldog volt, hogy a fiával lehet. Amióta a nagypapa meghalt, azóta nagyon szüksége van rá, ezért van az, hogy apu néha vesz ki szabadságot, hogy egy hétre a mamával lehessen.

- Ott vagyunk már? - Blaise szenvedő kérdése hangzott fel közöttünk. - Vagy egyáltalán hova megyünk? - ennyire szenvedni is csak ő tud.

- Várost nézünk, Zambini. - motyogta Draco. - Hova akarsz menni? A városnézés az a túrázásról szól, hogy felfedezd a város érdekességeit. - nevetett fel a fiú.

- Что не так с мальчиком? (Mi a baja a fiúnak?) - kérdezte nagymama, Blaise-re mutatva. Valószínű ő neki is feltűnt a fiú szenvedése.

- Она страдает, бабушка. К нему тепло. (Szenved, nagymama. Melege van.) - állapítottam meg a fiúra nézve.

- Nem iszunk valami hűvöset? - legyeszte magát a fiú.

- Jaj, ne szenvedj már annyira! - csapkodta meg a fiú karját Pansy. - Élvezd ezt a szép napsütést, ezt a kellemes meleget. - a lány behunyta a szemét és hagyta, hogy elragadja a gyönyör.

- Nem tudom, te hogyan tudod élvezni ezt a "kellemes" meleget, de ez nem kellemes, inkább égető. - Blaise megtörölte a homlokát és nagyot sóhajtott.

- Мама, можем ли мы выпить что-нибудь крутое? Лордство Блез имеет теплоту. (Anya, tudunk valami hűvöset inni? Blaise uraságnak melege van.) - kérdezte apám nevetve.

- Конечно, рядом есть небольшой киоск с напитками, вы можете купить там. (Persze, itt a közelben van egy kis italos bódé, ott tudtok venni.) - mutatott a távolba. Nagymama megmutatta, hol találjuk a bódét, Blaise már szaladt is oda innivalóért.

- Pénz nem kéne? - Draco kiáltott utána, tölcsért formálva a kezéből, hogy a fiú jobban hallja. Miután Blaise észbe kapott, visszaszaladt.

- Pénz is kéne, kérhetek? - lihegett a térden támaszkodva. A szőke fiú erre megforgatta a szemét.

- Tessék, fiam. - apám adott pénzt neki. - Meghívlak.

- Nagyon köszönöm, Mr. Blyssen! - Blaise hálás pillantásokkal visszaszaladt a bódéhoz. Pár perc után egy üveg hűvös vízzel jött vissza. - Ez jól esett. Nagyon köszönöm még egyszer!

- Egészségedre! - apám kedvesen bólintott.

- Most, hogy minden problémád megoldódott, Zambini, mehetünk tovább? - vonta föl az egyik szemöldökét a szőke fiú.

- Hogyne, Malfoy. - szórakoztak egymással. Nem szokták egymást így szólítani, mivel legjobb barátok, szóval nem értem mi lett itt hirtelen ez a vezetéknév használat.

Amikor visszaértünk a házhoz, Blaise volt az első, aki ruhástól belevetette magát a medencébe. Nem hiszem, hogy ennyire melege lehetett, ha mi kibírtuk, akkor neki is ki kellett volna.

- A nagyi azt üzeni, hogy csak szárazon jöhetsz be a lakásba! - kiáltottam a fekete fiú után. Ő csak egy like-ot mutatott a távolból, mi pedig bementünk, őt kint hagyva a medencében.

- Vajon Blaise meg fog sülni odakint? - aggódott Pansy kinézve az ablakon.

- Vízben van, semmi baja nem lesz. - legyintett Draco, majd a konyha felé vette az irányt. Elég otthonosan mozognak ahhoz képest, hogy tegnap jöttünk.

- Почему вы не общаетесь? Есть также настольная игра, все еще оставшаяся от вашего маленького возраста, дорогая. (Miért nem társasoztok? Van társasjáték is, még megmaradt a kiskorodról.) - mama egy csomó társasjátékkal jött elő egy szobából.

- Это хорошая идея, спасибо! (Ez jó ötlet, köszönjük!) - mosolyogtam felé hálásan. - Kinek van kedve társasozni? - kiáltottam el magam.

- Valaki társast említett? - Draco dugta ki a fejét a konyhából. - Abba verhetetlen vagyok! - lépett elő büszkén.

- Azt majd meglátjuk, Draco Malfoy! - nevetett gonoszul Pansy.

- Semmi esélyetek ellenem! - Blaise is csatlakozott hozzánk.

- Hiába veszekedtek, úgyis én nyerek! - húztam ki magam büszkén.

- Miben fogadunk? - lépett elém a szőke fiú.

- Fogadjunk? - néztem rá felvont szemöldökkel.

- Fogadjunk... - bólintott.

- Ha én nyerek, megteszel bármit, amit kérek. Ha te nyersz, én is megteszek neked bármit, amit kérsz. - nyújtottam ki felé a kezem.

- Rendben. - ő elfogadta, így megegyeztünk.

- Ezek még kefélni fognak. - súgta oda Pansy Blaise-nek.

- Halljuk ám. - fordultam feléjük, majd ők kuncogni kezdtek.

Elkezdődött a játék. Mindenki választott egy-egy bábut magának és a kezdő pontra lépett. Nagyon pörögtek az események, az agyunk csak úgy füstölt a koncentrációtól. Fáj kimondanom, de Draco volt az, aki a legrosszabbul állt mindannyiunk közül.

- Ez hazugság! Ti csaltok, összejátszotok ellenem! - mutatott hármunkra, majd felborította a táblát.

- Csak nem tudsz veszíteni. - nevettem fel. Draco pedig szúró pillantásokkal nézett rám.

- Blaise, édesem! - szólította meg Pansy. - Gyere egy kicsit. - kacsintott barátjára, aki egyből kapcsolt és kimentek a szobából.

- Most elégedett vagy, igaz? - nézett rám sértődöttet játszva. Aztán egy hirtelen mozdulattal a földre rántott és felém kerekedve csiklandozni kezdett.

- Ne! Kérlek, hagyd abba! Ne, ne csináld! - fuldokoltam a nevetéstől. A könnyem orrba-szájba csurgott a sok nevetéstől, még a hasam is fájni kezdett. - Megadom magam! Megadom magam, csak hagyd abba!

- Jó döntés! - a csuklómat összefogva a fejem fölé szorította, az arcunkat pedig pár milliméter választotta el. A tekintetünk teljesen összeolvadt, elvesztünk egymás szemeiben.

- Ti meg mit lesekedtek itt az ajtóban? - hallottam anyám hangját kintről. - Kit néztek? - amikor belépést, egyből megkapta a választ. Draco és én csak úgy szétrebbentünk amikor anya átlépte a küszöböt. - Bocsánat, nem akartam zavarni! Draco, édesanyád most küldött levelet. Azt üzeni, hogy érezd jól magad, és hogy nagyon szeret!

- Köszönöm! Ha ír neki levelet megmondja neki, hogy én is nagyon szeretem? - kérdezte a fiú, édesanyám bólintott, majd otthagyott minket.

- Gyertek be, bolondok! - kiáltottam ki a gerlepárnak. - Tudjuk, hogy kint vagytok, lebuktatok. - Pansy és Blaise lesütött szemekkel lépkedtek be a szobába, de arcukon ott bujkált a ravasz mosoly.

Aztán visszaültünk a társasjátékhoz és egy új kört kezdtünk el játszani. Nagyon jól esett ez a kis játék a legjobb barátaimmal és a szerelmemmel. Bárcsak ne volna vége a nyári szünetnek, és akkor mindig így együtt tudnánk lenni. De egyszer ennek is vége, és egy új iskolás év kezdődik el, egy magasabb osztály.