Elmondtam anyámnak, hogy Umbridge műve volt, hogy a Gyengélkedőre kerültem. Nagyon ki volt akadva, rég láttam már ilyen dühösnek, mint most. Anya akart beszélni a Mágiaügyi Miniszterrel, hogy takarítsa el az iskolából ezt a nőt, de hiába fog reklamálni neki, semmit nem fognak csinálni.

- Akkor nincs más választásom, beszélek Dumbledore professzorral. - vont vállat anyám.

- Szerinted ha a Mágiaügyi Miniszter nem fog csinálni semmit, akkor Dumbledore professzor tud valamit csinálni vele? - mondtam ki az egyértelműt.

- Igazad van... Akkor majd én magam beszélek azzal a banyával. - mondta elégedetten.

- Anya, azt még elfelejtettem mondani, hogy még meg is pofozott. - újságoltam neki a történteket. Anyám ettől teljesen elvörösödött mérgében.

- Hogy mit csinált?! - akadt ki. - Nem tudom, mit fog szólni, ha tőlem kap egy-két pofont... Hogy merészel gyerekeket ütni?! Ne haragudj, de most megyek, ezt elmondom az igazgatónak. - meg se várta, hogy megszólaljak, már itt sem volt. Aztán belépett Draco a helyiségbe.

- Édesanyáddal mi történt? - mutatott az ajtó felé. - Elég ingerültnek tűnt. - ült le az ágyamra.

- Elmondtam neki, hogy Umbridge mérgezett meg, és hogy ő pofozott meg. - vontam meg a vállam, aztán elmosolyodtam kicsit ravaszul. Ezt Draco is észrevette.

- Rossz vagy... - nevetett. - És amúgy mikor engednek már ki?

- Nemsokára. Madam Pomfrey azt mondta, hogy elmegy egy másik beteghez és utána miután visszajött hozzám, megvizsgál és mehetek. - mosolyogtam rá.

- Olyan csend van nélküled a klubhelységben. - sóhajtott.

- Tessék? Ezt úgy mondod, mintha tőlem volna hangos. - csináltam úgy, mintha kiakadtam volna.

- Te reklamálsz állandóan... - Draco úgy elnevette magát az arckifejezésemen, hogy már fogta a hasát.

- Jól van, Draco Lucius Malfoy, ezt megjegyeztem. - mutogattam a mutatóujjammal. Belépett a függöny mögé Madam Pomfrey.

- Jó napot, Malfoy úrfi! - köszönt Dracónak. A fiú csak biccentett. - Most ki kéne mennie, meg szeretném vizsgálni a hölgyet. Nem kell teljesen kimennie, csak a függöny mögé. Utána úgyis elengedem a kisasszonyt, együtt elmehetnek. - mosolygott ránk kedvesen.

- Rendben. - Draco rám kacsintott, majd kilépett.

Később el is készültem és együtt hagytuk el a Gyengélkedőt. Megkértem Dracót, hogy meséljen nekem arról, hogy milyen prefektusnak lenni. Meglepődött a kérésemen, de nagy beleéléssel elkezdte mesélni, hogy eddig milyen dolgok történtek.

Holnap van a bál is, nagyon izgatott voltam.  Már tanítás se lesz az előkészületek miatt. A bálon csak a negyedik évtől kezdődő diákok vehetnek részt. Rengeteg negyedik év alatti diákot hallottam panaszkodni, hogy ez igazságtalanság. Közöttünk Pansy volt a legizgatottabb, őt Blaise hívta el. Szerintem ők szerelmesek is egymásba, nagyon úgy szoktak nézni egymásra.

Draco és én nem a klubhelységbe mentünk vissza, hanem a parkba. Hideg volt még, de engem nem zavart. Csak az iskolai egyenruhám és a talárom volt rajtam. Elkezdtem szaladni a hóban, majd elfeküdtem benne.

- Anne, én ezt nem tartom jó ötletnek. - jött oda hozzám a szőke fiú. - Még a végén megfázol. Szerinted akkor kit viszek el a bálba? - Draco kedvesen felsegített.

- Nincs is annyira hideg, elállom a talárt és ez így pont jó. - poroltam le magamról a havat.

- Még csak most jöttél ki a Gyengélkedőről, máris vissza akarsz menni? - vonta fel az egyik szemöldökét. Én erre csak megforgattam a szemem.

- Gyere és kapj el! - kiáltottam, megérintettem a fiút és elkezdtem szaladni előle. Draco is szaladni kezdett utánam, de ő sokkal gyorsabb volt, mint én.

- Azt hiszed, nem érlek utol? - kiáltott nevetve utánam. Már nagyon közel volt, nem kellett sok, hogy elkapjon. Aztán el is kapott. Draco felkapott és átdobott a vállán.

- Ne már! Megint ezt csinálod? Engedj el! Hallod? - kapálóztam, de ő csak erősebben fogott.

- Én mondtam, hogy nem menekülsz. - kacagott elégedetten.

Draco így kezdett el vinni a klubhelység felé. Mindenki minket nézett, mint akik nem normálisak. Egy-két embertől még megjegyzéseket is hallottam, olyankor elkezdtem kapálózni újra, hogy engedjen el, mert meg akarom nekik mondani a magamét, de azért így is kiabáltam utánuk.

- Nagyon fenevad vagy ma is. - csapott rá a fenekemre.

- Hé! - orrba akartam rúgni, de rájöttem, hogy az nem volna jó ötlet, ezért inkább elvetettem az ötletet.

Beérve a klubhelységbe elárasztott minket a meleg. Draco ott már lerakott a földre, de én csípőre tett kézzel és mosrcos tekintettel néztem rá. A fiú az ujjával megpöccintette a homlokom.

- Au, te... Pfu! - mérgelődtem.

- Látod, megint te zajongsz. - vigyorgott, mint a tejbetök.

- Olyan vicces kedvedben vagy ma, úgy látom... - gúnyolódtam. - Te ezt élvezed, hogy piszkálhatsz.

- Persze, kihasználom, hogy ilyen pici vagy, így semmi esélyed ellenem. - nevetett gonoszul.

- Igen? Azt mondod, kicsi vagyok? - álltam lábujjhegyre, hátha legalább akkora leszek, mint ő, de így is magasabb volt nálam.

- Ne erőlködj, gyere inkább menjünk vacsorázni. - átkarolta a derekam és úgy mentünk a Nagyterembe vacsorázni.