- Figyelem, kicsik! - kiabáltam, erre az összes elsős és másodikos idekapta a fejét. - Takarodó! Mindenki menjen lefeküdni! - hála istennek nem kellett őket elhesegetni, mindenki azonnal felment a szobájába.

- Mire készülsz? - vonta fel a szemöldökét Draco.

- Bulizunk! - jelentettem ki vállat vonva. - Ezer éve nem csaptunk egy jó mardekáros bulit. Ki akar bulizni? - kiáltottam, mire mindenki kiabálni és visítozni kezdett.

Blaise és Theo voltak a pia felelősök, szóval ők hozták az italokat. Pansy a zenéért volt felelős. Én pedig a poharakért és egyebekért voltam felelős. Draco pedig elment kaját szerezni a konyháról.

Amikor mindennel megvoltunk, akkor kezdődhetett az igazi buli. A zene ordított, mi pedig ugráltunk rá, közben jó sokat ittunk. Theo volt az, aki a leghamarabb leitta magát, ő már az első öt percben jól bebaszott.

- Tyű, jó meleg van... - lihegett a nyakamba Theodore. - Csak nem belőletek jön? - mutatott ránk.

- Maximum tőled. - löktem meg a homlokát.

- Hát te, haver? Mit csinálsz itt? - lépett oda Dracóhoz, aki a falnak támaszkodva figyelte az eseményeket.

- Jesszus isten, ezek mit csinálnak? - kapta fel a fejét Blaise, amikor meglátta, mit csinálok.

Fent álltam az asztalon, és az asztal tetejéről öntöttem bele Pansy szájába a vodkát. Amikor kiürült az üveg, eldobtam, majd elkezdtem szörfözni az asztalon.

- Hú, de jó! Ti is érzitek a habokat? Jaj! - egyensúlyoztam, mert majdnem leborultam a "szörf deszkáról".

- Gyere, hab! Eleget ittál... - Draco megfogta a kezem, hogy lesegítsen az asztalról.

- Nem! Ez még sok, vagyis nem, kevés. - egyszerűen nem tudtam, mit beszélek, a nyelvem összeakadt a fogaimmal vagy a halál tudja, de nagyon nehezen forgott a számban. - Igen, így jó. Ez még kevés, nem is ittam sokat. - karoltam bele a fiú nyakába.

- Áh dehogy... - nevetett, majd megpuszilta az arcom.

- Te nem érzed jól magad? - másztam bele az arcába.

- Hihetetlen, hogy te nem vagy fáradt... Voltál Lumpsluck vacsoráján és még tudsz enni, inni? - karolta át a derekam, közelebb húzva magához.

- Én olyan fitt vagyok, mint ide Oroszország. - nyaltam meg az alsó ajkam. - És éhes vagyok még, gyere! - vonszoltam oda a fiút az italos, kajás asztalhoz.

- Holnap nagyon rosszul leszel. - aggodalmaskodott, én csak legyintettem.

- Viszont te nem ittál sokat, nem érzem rajtad. - szippantottam bele a fiú mellkasába, de csak a zöldalmát és a mentát éreztem, jó, egy pici whiskey-t is, de azt nagyon minimálisan.

- Egy pohár whiskey-t ittam csak. - vont vállat. -  Holnapra józannak kell maradjak, ha el akarok menni a Roxmortsba. - suttogta a fülembe. Ajkai ahogy finoman hozzáértek a fülemhez, kirázott a hideg.

- Miért? Holnap szombat? - ráncoltam össze a szemöldököm. - Ilyen gyorsan eltelt a hét?

- Igen, kedvesem! - nevetett rajtam, közben elemelte a számtól az újabb teli poharat.

- Add ide! - nyúltam a keze után, de ő a magasba emelte, így nem értem el. - Igazságtalan vagy, Malfoy! - fordultam el sértődötten.

Draco leejtette a poharat, és szorosan a falnak nyomott. Szemei csak úgy csillogtak a vágytól. Lassan megnyalta alsó ajkát, majd ráharapott. Az én zöld szemeim és az ő kék szemei teljesen összefonódtak. Közelebb hajoltam a fiú arcához, amitől leheleteink is egybe olvadtak.

Majd megcsókolt. A csókja szenvedélyes volt és éhes, minden vággyal teli. Nyelve az én nyelvemmel játszadozott, aztán beleharapott az alsó ajkamba, amitől belemosolyogtam a csókba. Belekapaszkodtam a szőke nyakába, ő pedig a derekamnál húzott közelebb magához.

- Merlin szerelmére! Legalább menjetek szobára! - takarta el a szemét Theodore.

- Jah. Még a végén lenyelitek egymás nyelvét, aztán ki kell műteni. - mondta Blaise, vagyis legalább próbálta mondani, ugyanis annyira be volt rúgva, hogy szerintem már nem is emlékszik, mit mondott most.

Draco felkapott a karjaiba, és vinni kezdett a fiúk hálóterme felé.

- Ezek most tényleg mennek baszni. - hallottam egy megjegyzést valamelyik fiútól.

~§~

Reggel Draco karjaiban ébredtem. Ott szuszogott mellettem, mint egy kisangyal. Ahogy aludt, hosszú szempillái beárnyékolták az arcát; a mellkasa egyenletesen mozgott, ahogy vette a levegőt; a napfény megvilágította szőke haját, így olyan volt, mintha aranyból lett volna minden egyes tincse.

- Ne nézz, amikor alszok. - szólalt meg a reggeli, álmos, rekedtes hangján, de a szeme az továbbra is csukva volt.

- Ez nem igaz. - somolyogtam rá. Draco szemei lassan kinyíltak, kék szemei megcsillantak a fényben, csodálatos volt, mint a gyémánt.

- Nem tudsz becsapni. - mosolygott, majd Draco izmos karjai közelebb húztak hozzá.

- Meg kéne néznünk a többieket, ők vajon hol aludtak, ha én itt vagyok? - ültem fel az ágyon, majd kikeltem, hogy felöltözzek.

Lent a klubhelységben minden olyan volt, mint egy kocsmában. Üvegek és poharak szanaszét, egyik fiú a földön, másik a kanapén feküdt.

- ÉBRESZTŐ!!! - tapsoltam hangosan. - Hasatokra süt a nap! - felvettem egy poharat és egy kanalat, és csörömpölni kezdtem vele.

- Piton az? Hol van? Miért kiabál? - emelte fel a fejét a földről Blaise.

- Lófaszt van itt Piton. - keltegettem őket. - Takarítsunk, mielőtt tényleg ő jön, akkor pedig szopás van. - húztam be a nyakam.

- Anya van itt? Ki hívta ide? - esett le a kanapéról Theo.

- Most én vagyok az anyád, kelj fel! - csaptam rá a fiúra. - Te meg mit nézel? Segíts inkább felkelteni őket! - néztem rá a szőke fiúra, aki mosolyogva figyelte az eseményeket.

- Így viccesebb. - támaszkodott neki a falnak.

- Örülök, hogy ilyen jól szórakozol! - gúnyolódtam.

- De ahogy hallottam, ti is jót szórakoztatok... - ült vissza a kanapéra Theodore. - Ahh, de jó! Ne hagyd abba! - utánozta a hangokat. Én pedig ott süllyedtem el szégyenemben.

- Legalább elértem a célom. - mondta nagy elégedett hanggal Draco.

- Kapd be a faszom! - mutattam be neki.

- Azt te fogod... - kacsintott. Én ezt nem bírom, ennél többet nem viselek el.

- Miért kiabáltok korán reggel? - jött le Pansy álmosan, szemeit törölve.

- Semmi. - fogtam be a fiúk száját.

- Blaise, édesem, miért fekszel a földön? - guggolt le mellé a lány, és simogatni kezdte a fiút.

- Viszont nekünk dolgunk van... - súgta oda nekem a szőke fiú. - Öltözz fel melegen, hideg van és a hó is esett.

Előtte még elmentünk reggelizni, már amennyit bírtunk a sok hányingertől és fejfájástól. Utána elmentünk átöltözni, hogy mehessünk a faluba. Valóban hideg volt, rengeteg hó is esett az éjszaka, de ez megadta a hangulatot.