- JÓ REGGELT! - ordította valaki a fülünkbe. Draco és én a klubhelységben aludtunk. Összebújva voltunk végig, egymást melegítettük.

- Ne kiabálj! - fogtam be a fülem álmosan, a szemem továbbra se nyitottam ki.

- De kiabálok, mert idegesít, hogy ti aludtok még. - huppant le valaki mellénk.

- Fogd be, Nott. - Draco csukott szemmel odavágott a fiúhoz egy párnát.

Aztán Theo megragadta a lábam, és elkezdett lehúzni a kanapéról, mire én a szőke fiúba kapaszkodtam, és húztam magammal.

- Vasárnap van, fejezd már be! - nyögtem a fáradtságtól. Miért nem hagy még öt percet?

- Tíz óra van, álomszuszékok! Fel kéne kelni, lemaradtatok a reggeliről is. - csóválta a fejét Theo.

- Anne, Potter keres. Itt van a klubhelység előtt. Azt mondja, fontos. - jött ide hozzám egy fiú. Így hát felpattantam, és szaladtam az ajtó felé. Át se öltöztem, még a tegnapi báli ruhám volt rajtam.

- Harry, mi a baj? - kapkodtam, amikor kiértem hozzá.

- Ron! A Gyengélkedőn van, valaki megmérgezte! - újságolta a szemüveges fiú. Micsoda? Ront megmérgezték? - Te még a báli ruhában? - ráncolta a szemöldökét.

- Az most nem lényeg, menjünk! - hadartam, muszáj látnom Ront. Aztán kilépett Draco is, furán nézett kettőnkre, de Harry meg tudta volna fojtani a szőkét. Ekkor rájöttem... Draco újból próbálkozott, de nekem nem mondott semmit.

- Potter? Mit keresel itt? - kérdezte hidegen a szőke.

- Semmi közöd hozzá, Malfoy... - nézett rá szúrós pillantásokkal Harry.

- Édesem, sürgősen mennem kell! Mindjárt jövök! - adtam egy gyors puszit az arcára, és szaladni kezdtem a szemüveges fiúval.

A Gyengélkedőn ott volt Dumbledore professzor és Piton professzor is. Utánunk McGalagony is belépett. Hermione ott ült a vörös fiú ágyán, aki kábultan feküdt ott. Aztán belépett Levander Brown, Ron barátnője.

Hermionénak sikerült annyira megbántania, hogy elüldözte a lányt a Gyengélkedőről. Nem is baj, az a lány egyáltalán nem Ronhoz való. Meg ahogy látom, Hermione szerelmes Ronba, mondjuk még sosem említette, de látom rajta.

Odaültem én is a vörös fiú agyára, és kisimítottam egy vörös tincset az arcából. A bőre sápadt volt, így vörös hajkoronája kiemelte a fiú arcát. Rossz volt így látni.

- Anne. - szólított meg Harry. - Beszélhetnénk? - felálltam, és elvonultam a szemüveges fiúval, hogy ne halljanak minket.

- Igen? - néztem rá kérdően. Szerintem tudom miről akar beszélni... Draco...

- Malfoy nem mondott el neked semmit? Mert van egy gyanúm, hogy ő lehet a felelős Katie Bellért és most Ronért is. - mondta teljesen biztosan. És az fájt a legjobban, hogy igaza van, de Dracónak nem állt szándékában Ront megmérgezni.

- Nem, nem tudok semmit. Nem hiszem, hogy Draco képes vol...

- Ó, dehogynem. A halál falók bármire képesek. - most a legszívesebben elmondtam volna Harrynek, hogy Draco nem direkt lett az, ami lett, de nem tehettem. Így is gyanakszik rá, sőt, tudja is, vagyis nagyon biztos benne, hogy az.

- Jaj már, miket beszélsz? Draco nem halál faló. - próbáltam meggyőzni, de a hangom megremegett.

- Ugyan már, ugye ezt most nem akarod bebeszélni magadnak? - fintorgott. - Nagyon jól tudod, hogy az. - erőlködött tovább.

- Fejezd be, Harry! - emeltem fel a hangom, aztán rájöttem, hogy a Gyengélkedőn vagyok. - Te vagy az, aki megpróbálja bebeszélni magának ezt! - suttogtam ingerülten. Nem bírtam tovább hallgatni, fogtam magam, és kicsörtettem a helyiségből.

Igaza van, de így is fáj tudnom azt, hogy Draco tényleg az, nem kell még az is, hogy ő is mondja. Idegesen mentem vissza a klubhelységbe, hogy átöltözzek. Felhúztam egy kötött, csíkos pulcsit és egy farmert.

Vasárnap van, mit tudnék csinálni? Mivel üssem el az időt? Egyre gyorsabban telnek a hetek, így egyre jobban közeledünk ahhoz az időhöz, ami mindent meg fog változtatni...

- Miért nem mondtad el? - kérdeztem a szőke fiútól széttárt karokkal.

- Nem tudtam, hogy Weasley fog inni belőle! - mondta idegesen, majd beletúrt szőke hajába. Nem kellett felvilágosítani, mert tudta, miről van szó.

- Itt most nem Ronról van szó! Hanem arról, hogy nem szóltál, hogy újra próbálkozni fogsz! - emeltem meg a hangom. Megint veszekszünk. És miért? Az átkozott feladat miatt... Mindig ad valami okot arra, hogy veszekedhessünk, csak nem értem, miért...

- Minek mondtam volna? Úgy is csődbe ment ez is, mint az előző! - csapta össze a tenyerét. - Kezdek kifogyni az időből, mindjárt itt a téli szünet is... - motyogta idegesen, félelemmel a hangjában. Odasétáltam hozzá, és végigsimítottam a hátát.

- Bocsánat! Nem kellett volna szemrehányást tennem emiatt. Csak úgy volt, hogy megbeszélünk mindent, úgyhogy most én kérek elnézést... - sütöttem le a szemem.

- Semmi baj... El kellett volna mondanom... -  Draco sóhajtott. - Elmegyünk valahova? Ki kell szellőztetnem a fejem...

- Van egy ötletem... Öltözz fel melegen, kimegyünk a szabadba. - kacsintottam, majd elmentem felöltözni.

Hallottam, amikor Harry, Ron és Hermione találkoztak Hagriddal. A vadőr azt mondta, hogy Csikócsőr visszajött, úgyhogy elmegyünk Hagridhoz és beszélek vele. Draco és a hipogriff végre tisztázni fogják egymással a nézeteltéréseiket.

Draco folyton azt kérdezgette, hogy mit fogunk csinálni, amikor rájött, hogy a kunyhó felé tartunk. Amikor odaértünk, akkor bekopogtattam az ajtón, nem sokat kellett várni, Hagrid hamar ajtót nyitott.

- Anne! De rég láttalak, mostanában nem jöttél Harryékkel. - Hagrid nagy örömmel fogadott. Aztán meglátta a szőke fiút is mögöttem. - Ó, Malfoy. Ő is itt van? - vonta fel bozontos szemöldökét.

- Szia, Hagrid! Igen, ő is itt van. Remélem, nem baj. - mosolyogtam kínosan.

- Nem, dehogyis. Gyertek beljebb. - a vadőr intett nekünk, hogy fáradjunk be, mi ketten pedig beléptünk.

- Nos, Hagrid... - kezdtem bele. - Volna hozzád egy kérésem... Hallottam, amikor azt mondtad, hogy Csikócsőr visszajött... - itt szünetet tartottam. - Szóval szeretnénk látni, szeretnék valamit csinálni...

- Anne, ugye nem ezért rángattál ide? - idegeskedett a szőke.

- Te maradj most csöndben. - csitítottam el a fiút. - Szóval, Hagrid? Megengeded? Nem lesz semmi baj, megígérem! - tettem össze a kezem, és boci szemekkel néztem rá.

- Hát legyen... Gyertek. - kivezetett minket a hátsó ajtón, és vezetni kezdett minket a Tiltott Rengeteg felé.

- Anne... - nézett rám aggodalommal Draco.

- Nem lesz semmi baj. - szorítottam meg a kezét. - Nem harmadikban vagy, ráadásul azóta változtál is, rengeteget változtál. - mosolyogtam rá.

- Itt vagyunk. Egyelőre maradjatok csöndbe. - utasított minket Hagrid. - Csikócsőr! - kiáltott neki. Aztán előlépett a hipogriff a fák közül.