Az este további része sokkal felszabadultabban telt. Taylor és én jól érezhetően ledöntöttük a falakat, amik közénk álltak. Ez talán az alkoholnak köszönhető, amit fogyasztottunk. De egy dolog biztos. Visszavonhatatlanul megkedveltem. Taylor, gyengébb pillanataiban mutatja meg, hogy milyen is valójában. Még mindig a hintaágyon ültünk, de úgy éreztem, hogy sok minden megváltozott köztünk. Kérdezz-feleleket játszottunk, ami több szempontból is vicces volt. Sok kérdés miatt elnevettük magunkat, hiszen olyan kérdés is érkezett, mint például: "Másztál már fára?" "Kergetett már meg kakas?" Egyébként mind a kettő kérdésre igen volt a válasz. Taylor nagyon jól érezte magát. Érdeklődő és nagyon udvarias volt. Láttam rajta, hogy érdekelte az, amit mondtam és kifejezetten tetszett neki a humorom és a nevetésem (ami amúgy szörnyű), de Taylor szerint aranyos és egyedi. Teltek a percek, de mi nem igazán érzékeltük. Sötét volt, ezért nem is figyeltünk az órára, ami lassan éjfélt mutatott. Taylor vette észre, aki a csuklóján található, okosórára pillantott. Kezével megdörzsölte a szemét, majd kivette kezemből az üres poharat és a dohányzóasztalra helyezte.

Egy pillanatra megengedtem magamnak azt, hogy elveszek benne. Megengedtem, hogy reményeket ébresszem fel bennem. Átadtam magam neki és megfigyeltem minden vonását: a szeme mellett található szarkalábat, a rendezetlen borostáját, a sötétbarna haját és a hófehér fogait. Kezdem úgy érezni, hogy mi okkal találtunk egymásra, de talán még korai lenne ilyenre gondolni. - Úgy látom, hogy elszaladt az idő - könyökével a térdére támaszkodott, majd tenyerébe temette az arcát. - Menjünk aludni - mondta halkan, majd lassan felállt és udvariasan előre engedett.

- Mármint együtt? - kuncogva a szám elé helyeztem a kezem, ezért Taylor szintén elnevette magát.

- Akár együtt is mehetünk. Úgysem lesz belőle semmi - visszafogottan ásított, majd beléptünk a hátsó ajtón és becsuktuk magunk mögött. Taylor mögöttem sétált. Ez kicsit kiábrándított. Nem tudtam, hogy mit figyel, hova néz, vagy mit gondol. A nappaliban viszonylag sötét volt, de az ablak mellett található kicsi lámpák elég fényt biztosítottak. Végül gondoltam egyet és gyorsan megfordultam. A váratlan mozdulat miatt Taylor belém ütközött, majd átkarolta a derekamat.

- Én csak..

Fejembe szállt az alkohol.

Nem tudtam, hogy mit csinálok.

Jól éreztem magam.

Bor...sok volt a bor.

- Maga olyan gyönyörű - lassan végigsimított a meztelen karomon, a vállamra helyezte, végül nyakamat cirógatta és kezével megtámasztotta az arcomat. Közel hajolt hozzám. Nagyon közel. Már nem létezett intim távolság, hiszen ezt átlépte. Hüvelykujjával végig simított az ajkamon, majd közelebb hajolt hozzám. Enyhén megnyaltam az ajkam szélét. - Én is nyalnám az ajkát - a tekintete fel és le járt. Úgy nézett rám, mintha fontos lennék. Mintha kedvelne. Mintha vigyázna rám. Az ajkam és a szemem közt kapkodta a szemét. Pupillája kitágult, ajkát résnyire kinyitotta. - Maga számomra egy kincs - hajolt a fülemhez, majd lassan elhajolt. A távolság miatt úgy éreztem, hogy számomra véget ért a biztonság. Részeg voltam. Sok bort ittam. Megindult előre, de én megfogtam a csuklóját, visszahúztam, lábujjhegyre álltam és határozottan megcsókoltam. Még mindig nem tudom, hogy mit csinálok. Taylor ajka meleg és puha volt. Nagyon lassú és érzéki csók volt. Taylor azonnal regált és hátra túrta a hajam. Ujjait mélyen a hajamba mélyesztette, nyelvével megkereste a nyelvem. Egy sóhaj is elhagyta az ajkát. Beleborzongtam az érintésébe. Akartam őt. Azt akartam, hogy az enyém legyen. Talán...

A részek percek talán a legszebbek.

A szobában a falnak nyomta a testem. A fejem fölött található kép a padlóra zuhant. Taylor oldalra rúgta, végig húzta rajtam a pólót. Az ágyra dobta, majd leguggolt és nedves csókot nyomott a köldököm alá. Az érintése felizgatott, elvarázsolt és azonnal megszédített. Halkan felsóhajtottam, a hajamat hátra túrtam. Ő irányított. Szabad kezét a szoknyám közé vezette. Mintha tiltott mezőre szeretne belépni. Hirtelen megállt. Felnézett rám. Szemében csillogott a vágy, ajkával lassan zihált. - Mond, hogy szabad - kérte rekedtes hangon.

- Uhum - bólogattam. Megadtam magam. - Tépd le a ruháimat - azonnal felálltam, inge után nyúltam. Két oldalt megfogtam, és ő is segített. Egyszerre húztuk, az anyag pedig végig szakadt. Az ing gombjai a padlóra estek, az ing fedig lógott a testén. - Csodálatos vagy - tenyeremmel végigsimítottam a meztelen mellkasát, a hasát és a vastag övére tettem. - Taylor? - súgtam a félhomályban.

- Hm? - megtámasztotta az arcomat. Egyszerre ziháltunk és levegő után kapkodtunk. Sikerült elérnünk egy olyan pontra, ahonnan talán már nincs visszaút.

- Akarlak. Mindenhogy és teljesen - megragadtam a szakadt ingjét, letoltam és végignéztem, hogy a padlóra esik. Meztelen felsőtesttel elém tornyosult, a falnak lökött. Átfogta a lapockámat, hogy kikapcsolja a melltartómat, de ekkor...

Kop-kop.

- Apa! - Addison vékony hangja törte meg az erotikus hangulatot, ezért Taylor azonnal ellépett mellőlem. Próbáltam észhez térni és rájönni arra, hogy mi történt volna, ha Addison nem szól közbe. A francba! te jó ég! Ő a főnököm!

- Egy pillanat, kicsim - Taylor szerencsétlenül felhúzott magára egy pólót, a sajátomat átadta nekem, majd kilépett az ajtón és becsukta maga után. Zihálva szorítottam magamhoz a pólót, miközben hallgattam Addisont, aki rémálomra panaszkodott és azt mondta, hogy nagyon fél. Taylor mondta, hogy aludjon vele, ezért hallottam, hogy Addison gyorsan vissza fut a szobájába. - Gyere - gyorsan megfogta a kezem, majd a vendégszoba felé invitált.

- Taylor, ezt meg kell besz...beszélnünk - tettem fel a kezem. - Azt hiszed, hogy csak úgy a lábam közé engedlek? Hm? - támasztottam hátamat az ajtónak. Mindketten részegek voltunk. És azt hiszem, hogy a történtek után nehezebb lesz aludni. Mert ami történt, azt meg kell beszélni. Mert gyönyörű volt, mert teljesen felvillanyozott.

- Megbeszéljük, Freja - túrta hátra a hajam és megszorította a tincseimet. - Ígérem - tette hozzá kicsiket pislogva.

Megígérte...

Reggel arra ébredtem, hogy a redőny rései közt beszökött a reggeli nap sugara. Árnyékot vetett a fehér falra, ezért az ablak felé fordultam. Kinyitottam a szemem. Elmosolyodtam. Addison aludt mellettem. A gyerekek mindig olyan érdekes pózban alszanak, hogy azon nem lehet, nem nevetni. Maciját szorosan magához ölelte. Takaró nem takarta őt. Minden bizonnyal lerúgta magáról. Szabad keze a feje mellett volt, de a látvány miatt nekem kezdett zsibbadni a kezem. Hátán feküdt. Egyik lába a fenekem, a másik meg valahol.

Összeráncolt szemöldökkel megfordultam. Hajamba temettem a kezem. Gyorsan megkerestem a lányom takaróját, majd nyakig betakartam vele. A fejem nagyon fájt. Próbáltam vissza emlékezni arra, hogy mi történt tegnap este, de csak részletekre emlékszem. Tisztában voltam azzal, hogy Freja is ivott. Nem keveset. Ketten megittunk egy egész üveg bort. Azt is tudom, hogy fejünkbe szállt az alkohol, de onnan teljes képszakadás történt. Arra sem emlékszem, hogy Addison hogy került hozzám. Általában akkor szokott átjönni, amikor rosszat álmodik és utána fél egyedül a szobában lenni.

- Apa? - Addison nyöszörögni kezdett, majd gyorsan felült. Alvás után a gyerekek egyből aktívak tudnak lenni. A szememet dörzsölve Addison felé pillantottam, majd felé hajoltam és hátra túrtam a hullámos haját. - Annyira horkoltál az este - mérgesen próbálta meglökni a vállam, majd nyűgösen visszafeküdt.

- Horkoltam? Én?

- Igen! - lábával dobbantott, majd megfordult és a fejére húzta a takarót. Sóhajtva felálltam és az ajtó felé sétáltam, de ekkor váratlan dolgot pillantottam meg. Mi a...

Az ingem. A földön hevert. Ketté volt tépve. - Ez meg... - lassan leguggoltam, kezembe vettem és összeráncolt szemöldökkel felemeltem a darabot. A gombok a földön feküdtek. Egy pumával harcoltam, vagy mi a szar?! Gyorsan összekapartam a darabokat, majd bedobtam a legközelebbi kukába.

Na álljon meg a menet!

Freja és én sokat ittunk az este. Ki tudja, hogy mit csináltunk? Csináltunk egyáltalán valamit?

A konyhába sétáltam, de Freja már ébren volt. Kócos hajjal és álmos tekintettel kávét kevert, viszont észre sem vette azt, hogy a kanál eső részét tartotta az ujjai között. Megszeppenve elé álltam, a pultra támaszkodtam és a csésze felé böktem. - Fordítva - mutattam a kanál felé. - Hogy érzi magát? - kérdeztem, mire a szemöldökét ráncolta.

- Nagyon fáradt vagyok - kicsit megigazította a rendezetlen haját, és felsóhajtott. - És maga?

- Fáradt vagyok - összehúztam a szemem, miközben próbáltam rájönni arra, hogy mi történt az éjszaka. Freja az ajkamra, nyakamra, majd a kezemre pillantott. Még csak most vettem észre, hogy százegy kutyás póló és oroszlánkirályos, ( nagyon rövid), nadrág volt rajta. - Maga emlékszik arra, hogy mit csináltunk az éjszaka? - kérdeztem összeráncolt szemöldökkel, hiszen előbb utóbb úgy is rákérdeztem volna.

- Taylor! - fogta a fejét. - Nem ér rá később? Azt sem tudom, hogy hol vagyok! - lehajolt, majd ajkához emelte a csészét. - Bort ittunk, aztán lefeküdtünk aludni. Legalábbis szerintem - magyarázta, és hunyorogva az utca felé pillantott. - Ma reggel nem láttam Addisont az ágyában.

- Igen, mert átjött hozzám az éjszaka.

Basszus. Ezek szerint tényleg nem emlékszik arra, hogy mi történt.

Freja elpirulva az arcomat fürkészte, majd a kávégép felé pillantott. - Kávét?

- Kérek - böktem ki.