Az állatkertben történtek felzaklattak. Úgy éreztem, hogy megbántottam Addisont azzal, hogy a szeme előtt csókoltam meg az apukáját. Nem csak bűntudatot éreztem, de bevallottam, hogy felelőtlen dolog volt. Taylor már említette, hogy szeretné beavatni a lányát, akinek nem így kellett volna megtudnia azt, hogy az édesapjával együtt vagyok. Ma este próbáltam elaltatni, de nem engedte, hogy hozzáérjek. Azonnal az apját hívta, ezért csüggedten hagytam el a szobáját. Jó éjszakát is kívántam neki, de választ nem kaptam. A kislányok hajlamosak hamar megsértődni és eltúllozni a dolgokat, viszont most úgy éreztem, hogy jogos a viselkedése.

Fel-alá járkáltam a szobámban. Nem tudtam pihenni és álom sem jött a szememre. Beszélni szerettem volna Taylorral és elmesélni neki, hogy nekem nem célom a felesége helyébe lépni, de nem akartam felzaklatni őt.

Végül Taylor jött be a szobámba. Egy fehér póló és egy fekete alsónadrág volt rajta. Elpirulva végignéztem rajta, miközben ledobta magát mellém az ágyra. Biztos voltam abban, hogy nemrég lépett ki a zuhany alól, hiszen friss tusfürdő és fogkrém illata volt. Enyhe dezodort és megszokott vanília illatot éreztem. Taylor feszülten felsóhajtott, de nem mondott semmit. Tekintetemmel a combjára pillantottam. A sebhelye még viszonylag friss volt. Az öltések mentén fekete , lila szín keveredett és kicsit még duzzadt volt a bőre. De elmondása alapján, holnap már dolgozni kell mennie.

Csak csendben ültünk egymás mellett. A félhomályban a fa parkettát és a kör alakú, naplemente színű, szőnyeget néztük. Mögöttünk csak két éjjeli lámpa adott világítást, ezért tisztán láttuk egymás arcát. - Sajnálom azt ami az állatkertben történt - megigazítottam a kócos kontyba fogott hajam, majd sóhajtva összefontam kezem a mellemen. - Nem akartam neki fájdalmat okozni - Taylor kicsit felém fordult, ezért egyik lábamat a fenekem alá húztam, majd én is így tettem.

- Addison még kicsi, ezért mindent a szívére vesz és nagyon érzékeny - keze közé fogta a kezem, majd csókot nyomott rá. - Amikor meglátott minket csókolózni, az anyukája jutott eszébe. Ez miatt megijedt és azt hitte, hogy elfelejtettem őt - a haja még vizes volt, ezért rendezetlenül a homlokához tapadt.

- Nagyon sajnálom. Gondolkodnom kellett volna mielőtt... - elfordítottam a fejem, de Taylor államra csúsztatta a kezét. - Figyelj! - mielőtt bármit mondott volna, gyorsan folytattam. - Én mindent megértek. És remélem tudod, hogy soha semmilyen körülmények között nem venném át a helyét! Egy anya, mindig anya marad. És nem célom, fontosnak éreztetni magam. Szeretnék dada maradni. Ameddig csak lehet.

- Tudom édesem, tudom - hajolt kicsit közelebb, majd puszit nyomott az arcomra. - Addison nevében is elnézést kell kérnem. Nem akartunk téged ott hagyni.

- Ez egyáltalán nem fontos. A fontos az, hogy Addison meglett. Viszont úgy érzem, hogy vissza kell nyernem a bizalmát.

- Nem csak neked - felvonta a szemöldökét, majd zavartan az ágyra pillantott. Én is így tettem. Csak sejteni tudtam, hogy mire gondolt, hiszen ajkát alig láthatóan beharapta. - Miközben a szobád felé jöttem, bíztam abban, hogy nem kell vissza mennem a sajátomba - suttogta, mire őszinte mosolyra húztam az ajkam. Először nem tudtam, hogy mit mondjak, hiszen annyira hihetetlen, hogy mi ketten egy pár alkotunk. Az pedig egyenesen elérhetetlen, hogy szerelmeskedjünk. Mert tudom, hogy gyengéd lenne velem. Érzéki és lassú. - Egy kicsit aggasztó, hogy nem mondasz semmit - feszülten elnevette magát, ezért visszazökkentem a valóságba. Vágytam rá. De talán nem ez a megfelelő pillanat.

- Talán nem ez a megfelelő este - mondtam őszintén, ő pedig lassan bólintott. - De én is szeretném. Nagyon is - túrtam hátra az apró tincseimet.

- Ezt jó hallani - sétált az ajtó felé, de én hirtelen utána szóltam.

- Aludj itt - simítottam meg a sárga takarót. - Nem szeretnék egyedül lenni - vallottam be halkan. Taylor mélyen a szemembe nézett. A fehér pólója épphogy takarta a férfiassága formáját, ezért sem tudtam levenni róla a szemem. Kívánatos volt. Eszméletlenül. De nem lenne jó az időzítés.

Az este további részében egymás mellett feküdtünk és beszélgettünk. Mindketten az oldalunkon voltunk, ezért egymás szemébe tudtunk nézni. Ahogy teltek a percek, a beszélgetés egyre mélyebb témákat érintett. Már nem tudom, hogy mertem a felesége halála felől kérdezni, de megtettem. - Öt évvel ezelőtt autóbalesetben halt meg. A munkából jött haza, amikor egy részeg sofőr ráhúzta a kormányt. Szörnyű baleset volt, többen is megsérültek - suttogta, mire ajkamra simítottam a kezem. A félhomályban találkozott a tekintetünk. A szemem csillogott, viszont éreztem, hogy nem boldog.

- Nagyon sajnálom - motyogtam, majd megdörzsöltem a karomat. - Biztos nehéz lehetett.

- El sem tudod képzelni, hogy mennyire - bólintott, mire megcsóválta a fejét, és hozzám hajolt. Megcsókolt, majd lehunytam a szemem.

Néha azt mondják, hogy két ember, két lélek nem véletlenül talál egymásra. Sokan úgy gondolják, hogy a sors mindig utat ad azoknak, akiknek találkoznia kell. Én soha nem hittem ebben. Eddig pokolban éltem és elfogadtam a sorsomat. Soha nem gondoltam a sorsa, vagy a boldog happy endre. Viszont késő éjszaka, Taylor meztelen teste alatt minden megváltozott a számomra. Az ő sóhaja lett az én menedékem. Az érintése pedig az otthonom. Újra hinni kezdtem és bízni abban, hogy létezik számomra a boldogság. Mert boldog voltam, amikor izzadságtól fénylő hátát végig simítottam. Ujjammal éreztem a verejtéket, miközben találkozott a tekintetünk. A pupillája kitágult, a homlokán megfeszültek az erek. Nem éreztem magam még ennyire szabadnak. A csípőmet megemeltem, miközben mozgott bennem. Olyan lassú, és olyan szenvedélyes szeretkezés volt. Eddigi életem során még nem találkoztam ehhez fogható érzéssel. Taylor nem csak belém temetkezett, de tenyerével minden porcikámat simította. Néha gyorsabban és mélyebben lökött. Akkor zihálva néztem, hogy kezét kettőnk közé vezeti és az ujjaival is ingerel. Átadtam magam az élvezetnek és teljesen befogadtam őt. Ez nem akármilyen szeretkezés volt. Nem csak eggyé váltunk, de bízztunk a másikban. - Ez így jó neked, hm? - mély hangon morogta, miközben két kezemmel fáradtan kapaszkodtam a tarkójába. Lökéseit félbe szakította, könyökömet megfogta és fülemhez hajolt. - Eszméletlenül jó benned lenni - nyelvével megnyalta a fülem. Újra kettőnk közé néztem. Minden olyan természetes volt. Eddig csak bántottak és megütöttek. Ritkán volt részem gyenge és védelmező érintésekben. Ma éjszaka Taylor mindent megadott. Csak értem.

- Olyan jó - simítottam lapockájára a kezem, majd körmeimmel végig szántottam a hátát. Körmeim csúsztak a nedves felületen, miközben oldalra csúsztattam a lábam. Melegünk volt. Egy gyors mozdulattal rántottam le magunkról a takarót, Taylor pedig folytatta. Mélyen mozgott, ügyelt arra, hogy teljesen kitöltsön. Éreztem őt. Minden porcikámmal éreztem, hogy kecsesen mozog bennem. Olyan volt, mint egy hattyú. - Taylor, nem bírom tovább - torkom kiszáradt és levegő után kapkodtam. Eddig nem gondoltam volna, hogy a szeretketés is ennyire ki tud fárasztani. Ő csak mozgott és minden második lökésénél kirajzolódtak az izmai. Fejemet hátra döntöttem, a párnába nyomtam. Nedves ajkát, a számra tapasztotta, így kénytelen voltam orromon venni a levegőt. Testünk egyszerre hintázott. Ő fel és le mozgott. Ki és be. Nem hagyott levegőhöz jutni. Óvatosan mellembe markolt, tenyerét megfordította. Laposa hasamon végig csúsztatta és a nőiességemre vezette. Pár másodperc után minden idegvégződésen megfeszült és a paradicsomban éreztem magam. Forrósággal nyilalt belém a mámor. Taylor azonnal számra tette a kezét, de még ez sem fogta vissza a hosszú sikítást. Amikor elvette a tenyerét, megállt és őt is utolérte az orgazmust. Fáradtan rám feküdt, majd a hajamba túrt és lihegve próbálta összekaparni magát. Miközben pihent, két lábammal átkaroltam a meztelen fenekét és a hátát. Simogattam, suttogtam neki és csak később vettem észre, hogy meg sem bír mozdulni. - Taylor? - suttogtam.

- Hm? - kicsit megemelkedett, hogy a szemembe tudjon nézni.

- Szerintem lepedőt kell cserélnem - suttogtam, mire sóhajtva kihúzta magát belőlem és egyenesen mellém feküdt. Az izzadság szinte csillogott a felsőtestén és a lapos hasán. Ha van tökéletes, formás, tengerpartra illő férfi test, akkor az az övé. Nem elég, hogy izmos mellkassal és feszes izomzattal rendelkezik, de köldöke alatt lekúszó szőrcsík csak újra felcsigázott. Őt meztelennek látni, több, mint amire vágytam. - Ez elképesztő volt. Úgy érzem, mintha egy adag csokis fagyiba mártóztam volna.

- Mi?! - Taylor elnevette magát, majd tenyerébe temette az arcát. - Így jellemeznél? Köszi!

- Hm... - megtámasztottam a fejemet, kicsit magamhoz húztam a takarót és végig szántottam a hasát. - Édes vagy. Mondtam már? - fürkésztem az arcát.

- Te pedig ragaszkodó! És ezt imádom. Nem tudok betelni veled.

- Mert imádtam minden percét és pillanatát - Taylor fölé támaszkodtam, majd a testére feküdtem. Egy halk sóhaj elhagyta az ajkunkat, hiszen Taylor férfiassága újra akcióba lendült. - Ilyen hamar?

- Kellett rám feküdni! - megtámaszkodott felettem, majd a lepedőre pillantott. - Előbb húzzuk ezt le, aztán folytatjuk - nyomott egy puszit a homlokomra.

Reggel korán felébredtem. Az első dolgom az volt, hogy betettem a lepedőt és a takarót mosni. Ha két ember szeretkezik, akkor gyakran hagynak maguk után nyomott. Ilyen a természet, nem lehet elkerülni. Taylor még mindig a szobámban aludt. Talán azért, mert a második menet miatt annyira kifárasztottuk egymást, hogy nem volt energiája a saját szobájába menni. Én már öt órakor a kávét főztem, miközben próbáltam nem vigyorogni. Az éjszaka számomra a mennyországot jelentette. Életemben először éreztem, hogy szeretetből érintenek, és szenvedéllyel csókolni. Mert Taylor nemcsak szenvedélyes volt, mert teljesen elragadott. Életem legintenzívebb gyönyörét köszönhettem neki.

- Miért vigyorogsz? - gyorsan előre pillantottam, és csak ekkor pillantottam meg őt. Fekete pólóban és szürke nadrágban állt előttem. A nadrág miatt tökéletesen látni lehetett, hogy nem viselt alsó nadrágot, hiszen miközben felém sétált, jól láthatóan mozgott valami a lába között. Na mindegy félre kéne tennem a pajzán gondolataimat. - Hogy aludtál, édesem?

- Hála neked, nagyon mélyen. Kifárasztott - átkaroltam a derekát, majd meghúztam a nadrágja madzagját. - Ezt kössük össze, különben félő, hogy lehúzom rólad - szoros masnira kötöttem, majd a reggel további részében próbáltunk visszafogottabban viselkedni.