Shawn feje a mellkasomon nyugodott, amikor felkeltem. Annyira édes volt, ahogy ott feküdt, félig rajtam, félig mellettem. Elkezdtem játszani a hajával, mire ő mozgolódott picit. Felemelte a fejét és rám nézett. Az arcán ott voltak a pólóm gyűrődései, szeme alatt picit sötétebb volt a bőr, de még így is gyönyörűen nézett ki. A sötét szemében csillogott az élet, mintha egy kisgyereké lenne. Mindketten egymásra mosolyogtunk, majd pedig elnevettük magunkat. minden olyan tökéletes volt, mint amikor még nem voltunk külön. Hiányzik az az időszak. Hiányzik, hogy nem kelhetek vele így minden reggel, hogy nem láthatom az aranyos reggeli arcát. Apró puszit nyomtam a homlokára, mire ő elvigyorodott, mint egy kisgyerek. Annyira édes volt, mint még soha. Egy apró puszit akartam nyomni a szájára, de nem engedtem magamnak. Nem akarom elrontani a barátságunkat. Nem éri meg szerelmesnek lenni, ha az rövid időn belül tönkreteszi a baráti kapcsolatot. 

-Hahó, kész a reggeli-lépett be Étienne a szobába, mire Shawn mellém feküdt. Hiányzott az, hogy rajtam legyen-ó, bocsi, éppen megzavartam valamit?-Kérdezte egy perverz vigyor kíséretében, mire én hozzávágtam egy párnát.

-Nem, nem zavartál meg semmit-mondta Shawn csalódottan, majd egy szúrós pillantást vetett az ajtóban álló fiúra. Étienne erre odajött hozzám és nyomott egy puszit az arcomra.

Shawn arcáról sugárzott a düh, majd kiment a fürdőbe.

-Valaki féltékeny-mondta a szőkeség.

-Nem tudom-feleltem, majd a kezemet piszkáltam. A szobát körbelengte Shawn illata, akaratlanul mély levegőt vettem.

-Látom rajta-suttogta-és azt is látom, hogy ti ketten szerelmesek vagytok egymásba-mosolyodott el.

-Nem vagyunk azok-lehunytam a szemem-csak legjobb barátok vagyunk.

-A legjobb barátok nem lesznek féltékenyek arra, ha valaki más megpuszilja a legjobb barátjukat-nézett rám, miközben felhúzta a szemöldökét. Ekkor Shawn beviharzott a szobába, Étienne meg azzal a lendülettel kiment.

-Mi a baj?-Kérdeztem meg a nekem háttal álló fiút, aki csak megrázta a fejét és felém fordult.

-Semmi-mosolyt erőltetett az arcára-semmi baj nincs-majd nyomott egy puszit a szám mellé.

Éreztem, hogy valami nagyon nincs vele rendben, de annyiban hagytam, hiszen ha akarja, akkor elmondja nekem. Eddig is mindent elmondott nekem. Ám most feltűnően furcsán nézett rám és Étiennere is. 

Lementünk reggelizni, aminek íncsiklandó illata már a lépcső tetejénél megtöltötte a tüdőmet. A kis szőkeségem ma is kitett magáért. A konyhában már meg is terített nekünk, egymás mellett a bárpultnál. Mindkettőnk tányéra mögött ott díszelgett egy egy bögre forró kávé. belekortyoltam, majd megkóstoltam a reggelit. Ilyen finom csokis croissantot még nem ettem. Miután megettem a sajátomat, Shawnhoz bújtam, aki már harmadszorra szedett magának és még mindig éhes volt. Markáns illata belekúszott az orromba és éreztem, ahogy elönt a jóleső melegség. Hirtelen megéreztem a kezét a kezemen. Olyan kicsi volt az övéhez képest. Kicsi, mégis illett bele. 

Mindketten egyszerre álltunk fel a pulttól, majd elmosogattam a piszkos edényeket, miközben a legjobb barátom hátulról ölelt. Hirtelen olyan kicsinek éreztem magam a karjai között. Felmentünk a szobámba, majd én elindultam a fürdőbe. Mikor visszaértem Shawn éppen telefonált.

-Nem, ő a legjobb barátom-hallottam meg a hangját-nem fogom elcseszni a barátságunkat egy múló hóbort miatt. Nem akarom elveszíteni őt. Igen, szeretném, de nem merem.-Ekkor gondoltam, hogy belépek az ajtón. láttam, ahogy hirtelen megrémült.-Le kell tennem, szia.

Rámosolyogtam és nyomtam egy puszit az arcára. Éreztem a mosolyát, ami miatt az arcom halványpiros színt öltött. A nyakába fúrtam a fejem, hogy ő ne lássa. Éreztem, ahogy beletúr a hajamba és halkan mormol valamit a fülem mellett. A bőre puha volt, éreztem az orrom hegyével. Bele akartam csókolni, de nem tettem. Féltem megtenni.

Elengedtük egymást és Shawn gyorsan lekapta magáról azt az elnyűtt pólót, amiben aludt, nekem pedig tökéletes rálátást adott ezzel a kidolgozott felsőtestére. Amint éreztem, hogy egyre jobban elpirulok, úgy hajtottam le a fejem. Mikor legközelebb felnéztem rá, már éppen egy fekete inget gombolt be magán. 

-Mi lesz a mai program?-Kérdezte, mire nekem csak egy dolog jutott az eszembe.

-Várjunk néhány órát, majd utána elmegyünk az egyik kedvenc helyemre-mosolyogtam rá.

-És addig mi legyen?-Nézett rám a hatalmas kiskutya szemeivel.

-Esetleg kocsikázhatnánk kicsit-mondtam, mire neki felcsillantak a szemei és már indult is a garázs felé. 

Jó érzés volt vele lenni, boldognak látni őt. Tudni, hogy akkor és ott miattam boldog. Hogy miattam mosolyog, énekli nevetve a rádióból szóló számokat. Ő vezetett, én pedig kibámultam az ablakon. Ismerős tájak suhantak el mellettem. Egyszer már voltunk itt. Amikor még kicsik voltunk. Hirtelen Shawn lekanyarodott jobbra, majd néhány perc múlva leállította a kocsit. Kiléptem az autóból, rá a langyos homokra. még nem volt olyan meleg, hogy égessen. Ahogy körbenéztem, megláttam az óceánt. Gyönyörű volt, ahogy a napfény megcsillant a vízen, szinte elvakított. Megfogtam Shawn kezét és vele együtt az óceánhoz futottam. A gyenge kora nyári szellő összeborzolta a hajam, a víz pedig hidegen csiklandozta a lábam. Shawn hirtelen beledobott a hideg óceánba és utánam jött a fagyos vízbe. Rá egy órára már meg is száradtunk a nap melegénél, majd kicsivel később együtt néztük a naplementét. 

Úristeeeeen, nagyon köszönöm az 50k megtekintést, imádlak titeket! <3