Késő este értünk a szállodába, amiről Jace a repülőn mesélt. Annyira izgatott voltam, hogy alig tudtam visszafogni magam. Sok kérdést tettem fel a városról az emberek szokásairól. Jace mint mindig, nevetve válaszolt és elvarázsolta az, hogy ennyire beleszerettem a városba. Megfordult bennem a kérdés, hogy ha éjszaka ilyen gyönyörű, akkor mégis milyen lehet nappal?

Amikor a taxiból kiszálltunk, Jace kinyitotta nekem az ajtót és kezet nyújtott. Amikor kiszálltam elpirulva megfogtam és a csomagokat kivettük a csomagtartóból. Amikor szembe találtam magam a magas szállodával, mosolyogva megráztam a fejem. - Ez pont olyan mint a filmekben! - álltam meg Jace mellett, aki hozzám hasonlóan, a szálloda földszintjét fürkészte. Az enyhe fények megvilágították az arcát. Nem tudtam eldönteni, hogy a szálloda, vagy Jace látványa tetszett jobban. A repülőn sokszor megfordult a fejemben, hogy hogy fogunk viszonyulni egymáshoz. A távolságot fogjuk tartani, vagy közeledni fogunk, ahogy nő és férfi szokott egymáshoz? Játszani fogunk egymással, vagy betartjuk a szabályokat? Ez fontos volt, hiszen nem tudtam, hogy viszonyuljak felé. Szeretné átlépni a határokat és azzal foglalkozni, hogy ő a férfi, én pedig a nő, vagy egyszerűen maradunk, akik vagyunk? - Jól áll magának Franciaország! - kezét a lapockámra simította, majd egy elegáns mozdulattal a szálloda fotocellás ajtaja felé invitált. Az érintésétől libabőrös lettem, még magam sem hittem el, hogy ilyen hatással van rám. Attól tartok, hogy a bennem lakó nő, vágyik a férfira, a férfira és nem a tanárra.

Amikor beléptem a szobámba, még a lélegzetem is elállt. Amikor megpillantottam a barack, és a kávé színű falakat, amit kiegészített a fehér ablakra rögzített sárga függöny, hirtelen jöttem rá arra, hogy milyen egy igazi francia szoba. A lakásom elképesztő volt. Mindenhol szép virágok és díszes vázák voltak. A franciaágy krémszínű takaróval és sötétkék selyem párnával volt ellátva. Az ágy felett színes festmények lógtak, az Eiffel tornyot ábrázolták, ez pedig jobban rányomta bélyegét a kultúrára. Nálunk inkább a színtelen hotel szobák a gyakoriak, de itt zsúfolt, színes, és vendégszerető volt. Az egyik oldal helyiségben volt egy kicsi fürdőszoba, ami szintén színes és kicsi volt. Azt hiszem, hogy a franciák szeretik a zsúfolt, színes és tág berendezésű szobákat. Az én hotelszobámban is volt egy sárga díszes fotel, egy fehér kicsi kanapé és egy mini gardrób. Azonnal az ágy szélére ültem és felvont szemöldökkel megsimítottam a takaró puha felületét. - Te jó ég! Franciaországban vagyok! - vigyorogva dőltem hátra és csillogó szemekkel fürkésztem a púder színű plafonra festett fekete virágokat. - Nem maradhatok itt örökre?! - megmarkoltam a takaró szélét, majd eszembe jutott anya. Úgy döntöttem, hogy gyorsan írok neki egy üzenetet, hiszen nem tudom, hogy mennyi órával vagyunk eltolódva. Nem akartam zavarni, ezért megírtam neki, hogy megérkeztünk és elfoglaltuk a szállást. Le akartam írni, hogy külön szobám van, de furcsán adná magát, hogy megemlítettem, ezért meséltem a lakosztály berendezéséről és a holnapi programokról is. Pont a pulcsimat húztam le magamról, és megigazítottam a csipkés topomat, amikor váratlanul kopogtak az ajtón. A szemöldökömet ráncoltam és a hosszú hajamat hátra túrva nyitottam ajtót. Jace állt előttem. Már pusztán a mosolya is felébreszti a gyomromban szunnyadó pillangókat, de ezt nem akartam, hogy tudja, A közelében próbáltam nyugodt lenni és lassan venni a levegőket, de tény, hogy alakul köztünk valami, ami feszegeti a határokat.

- Tetszik a szoba? - Jace kíváncsi tekintettel lépett be, a tekintete azonnal az ágyra vándorolt. Nem akartam oda nézni, de akaratlanul is az ágy felé pillantottam. A másodpercek alatt elképzeltem, hogy megfog, hogy az ágyra fektett. Elképzeltem, hogy lehúzza rólam a nadrágot és a bugyit, csak addig, hogy belém tudjon hatolni. A gondolataim miatt libabőr futott végig a testemen, ezért összefontam magam előtt a kezem.

- Ez elképesztő! - tártam szét a kezem. - Imádom! Zsúfolt, kicsi és...egyszerűen csak barátságos és odáig vagyok érte! - mondtam őszintén, mire Jace összefonta maga előtt a kezét.

- Én is odáig vagyok érte!

Miért érzem azt, hogy nem a szobáról beszél? Ez pont olyan pillanat volt, mint amikor a repülőn is megszólalt. Akkor is tudtam, hogy nem a látványra mondta azt, hogy gyönyörű. Istenem! Pár héttel ezelőtt nem hittem volna, hogy ennyire vonzódni fogok hozzá. Egyszerűen csak éheztem az érintésére, a férfias kezére. Bármit megadtam volna azért, hogy meztelen testtel feküdjek alatta. - Szüksége van valamire? - a fejét rázta, mintha gondolatai elkalandoztak volna. A szemöldökömet felvontam, majd felkötöttem a hosszú hajam. Mint mindig, Jace most is végignézte a jelenetet. A szemét összehúzta, nem tudtam, hogy mire gondol. A barna haja alatt csillogó zöld szempár nem csak szenvedélyről, de vágyról és erotikáról is árulkodott. Markáns állát megfeszítette, az enyhe borosta fedte arca ettől szigorú hatást gyakorolt.

- És maga mit fog csinálni? - tereltem a témát, Jace pedig felsóhajtott, majd zsebre tette a kezét.

- Vacsorát fogok rendelni! Egy óra múlva látom a lakásomon! - amikor megfordult, megrészegülve néztem végig rajta. A fenekén megállapodott a tekintetem, abban a pillanatban elképzeltem, hogy szex közben belemarkolok. Te jó ég! Nem vagyok normális. Amikor Jace hirtelen visszafordult, úgy csináltam, mintha a falat néztem volna. Mosolyra húztam az ajkam, láttam rajta, hogy valamit mondani szeretne. - A repülőn is akartam már kérdezni...

- Igen? - suttogtam a szemébe nézve. Ekkor Jace elnevette magát, majd a hajába túrt és óvatosan széttárta a kezét. - Tegezhetlek? - annyira meglepődtem, hogy legszívesebben a nyakába ugrottam volna. Hogy a viharba ne tegezhetne! Épp ideje volt közeledni egymás felé!

- Persze - suttogtam és próbáltam visszafojtani a boldogságot, ami feltört belőlem.

- Akkor találkozunk! - láttam, hogy férfias kezével megszorítja az ajtófélfát, ő pedig látta rajtam azt, hogy ettől felizgultam. Érezhető volt a szenvedély és a vonzalom amit egymás iránt tápláltunk. Nem volt szükség kommunikációra. Nem csak az érintésére, de az ajkára is vágytam. Vajon hogy csókolhat? Lassan és szenvedélyesen vagy férfiasan felfalna? Magam sem tudom, hogy melyiknek örülnék jobban. Amikor torkát köszörülve kilépett a szobából, majdnem visszahúztam, hogy inkább maradjon velem és hagyja azt a hülye vacsorát. Úgy döntöttem, hogy addig elmegyek lezuhanyozni és fogat mosni.

Zuhanyozás után próbáltam egy csinosabb ruhát választani. A baj az volt, hogy a nagy sietésben nagyon sok ruhámat otthon felejtettem. Amikor kinyitottam a kicsi szekrényt, akkor vettem észre, hogy konkrétan csak kettő fehérneműt és egy melltartót hoztam magammal. A szekrényemben megpillantottam egy vörös, csillogó spagettipántos trikót. Úgy döntöttem, hogy azt fogom felvenni egy fekete szűk farmerhez és a tetejére húzok egy fehér blézert. A tükör előtt álltam és a vörös hajamat próbáltam rendre inteni. Anya, kislány koromban mindig azt mondta, hogy különleges hajam van. Mesélte, hogy neki is ilyen haja volt és imádta. Én soha nem akartam levágni, mindig csak a végéből vágtam, ezért ér majdnem a fenekem fölé. Én nagyon szerettem a hajam, mert különleges és gyönyörű. Végül úgy döntöttem, hogy gyorsan kivasalom.

A telefonom jelzett amikor ki akartam lépni az ajtón, ezért a kilincset fogva megáltam és fogadtam Logan üzenetét.

22:55 Logan:

Evelyn! Kivel mentél Franciaországba?!

Szomorúan megráztam a fejem, bármit válaszolok, Logan azt úgysem értené meg. A mellkasomhoz szorítottam a telefont és azon gondolkoztam, hogy erre mit válaszoljak. Soha nem hazudtam neki, most sem szeretnék. Végül úgy döntöttem, hogy erre nem válaszolok, inkább elmeséltem neki, hogy hol vagyok és milyen eddig az ország.

A telefont a kanapéra helyeztem, majd kiléptem az ajtón és Jace ajtaján kopogtam. Válasz nem érkezett, ezért elfordítottam a gomb kilincset és beléptem az ajtón. Az ő szobája tükörképe volt az én lakosztályomnak. A két szoba egyforma volt, a különbség az volt, hogy a szoba fala nem kávé, hanem szürke színű volt. - Jace? - a hangom meglehetősen halk és bátortalan volt. Mivel nem kaptam választ és meghallottam, hogy a fürdőszobában a vizet elzárja, arra a következtetésre jutottam, hogy zuhanyozott. Nem telt el sok perc, Jace törölközővel a derekán sétált ki a zuhanyzóból. Annyira meglepődött, hogy megfogta a törölköző szélét, én pedig elpirulva felálltam az ágyról. Ő nézett engem, és én néztem őt. Tagadni sem tudnám, hogy vonzott a meztelen felsőteste. A tudat, hogy majdnem meztelenül állt előttem, arra bátorított, hogy végig nézzek a vizes felsőtestén, és a fehér törölközőjén. A számban összeszaladt a nyál, nem láttam még ilyen szépen felépített, nem izmos, de feszes és formás testet.

- Ne haragudj! - oldalra pillantottam és elmosolyodtam, miközben Jace nyelt egyet. Végignéztem magamon. Mi lehetett a baj? Két választási lehetőség volt: a ruhám vagy nem tetszik neki, vagy kurvára tetszik neki, de szeretné ha inkább a padlón lenne. - Baj van? - suttogtam mélyen a szemébe nézve. Jace mélyen kifújta magát. A hasán található visszafogott izmok megmozdultak. Végignéztem a folyamatot. Felcsigázott. Jace nem válaszolt, csak a fejét rázta, majd az ajka szélébe harapott.

- A pokolba is már! - azt hittem, hogy megcsókol, hogy végre összeér az ajkunk, de meglepett, amikor az ágy közepére döntött és törölközővel rám mászott. A kezemet a fejem fölé feszítette és a fülemhez hajolt. Annyira meglepődtem, hogy észre sem vettem azt, hogy felnyögtem. - Az előbb nyögtél! - közel hajolt a fülemhez, szinte éreztem, hogy a testem keservesen vágyik rá. Nem féltem. Tőle nem. Egyszerűen csak jobban megismerem a férfit, aki nem a tanárom. Nem egy tanár...hanem férfi.

- Nem is igaz! - az ajkamba haraptam, úgy döntöttem, hogy felveszem vele a játékot. Ha nem szorította volna a fejem fölé a kezem, akkor a hajába túrtam volna. A testéről áramló meleg szinte áramütésként ért. Bármit megtettem volna, hogy törölköző nélkül lássam őt, hogy érezhessem a teste melegét.

- A baj az, hogy egyre nehezebben tudok ellenállni neked! - lehunytam a szemem, amikor a puha orra érintette a nyakam. Közel hajoltam hozzá, tartottam a fejem, hogy csókoljon meg. Bárcsak megtenné. De attól tartok, hogy Jace az a fajta férfi, aki olyan romantikus játékot szeret játszani, aminek a vége nem csók, hanem szex lesz. Egyből bele a mélyvízbe. - Ha most nem lenne rajtad ruha, akkor kegyetlenül megdugnálak! - a mellemet nézte amit a piros trikó nem teljesen takart el.

- Nagyon? - suttogtam mélyen a szemébe nézve. Kezemet kivettem a szorításából és én magam sem tudom, hogy miért, de megérintettem a mellkasát. - De mégis hogyan? - libabőr futott végig a testemen. A szívünk mélyén tudtuk, hogy ez ilyen lesz. London csak arra volt jó, hogy az egymás iránt érzett érzéseinket visszatartottuk. Azt hiszem, hogy most minden a felszínre tőr. Ekkor a fülemhez hajolt.

- Hogyan? - éreztem, hogy mosolyog. Én sem hittem el, hogy egy órával ezelőtt még magáztuk egymást. - Lehúznám rólad ezt a ruhát! A padlóra dobnám - simított végig a karomon, én pedig felsóhajtottam. - Ne sóhajts fel! - rázta meg a fejét.

- Akkor ne érints meg! - néztem mélyen a szemébe, miközben alkarral megtámaszkodott a fejem felett és elvesztünk egymás tekintetében. Nem csókolt meg, nem simogatott. Egyszerűen csak hagytuk, hogy a tekintetünk és a lelkünk egy hullámhosszon járjon.