Az este további részében együtt zuhanyoztunk és a zuhany alatt természetesen végig benne voltam. Ez nem olyan volt, mint a konyhapulton. Ez lassú, forró és szenvedélyes szeretkezés volt. A meleg víz miatt a hűvös, rideg csempének támasztottam Evi hátát, aki a lapockámba kapaszkodva élvezte, hogy lassan és mélyen mozgok benne. Majdnem elvesztettem a fejem, amikor körbe ölelt a szűk nőiessége. A hosszú hónapok alatt el is felejtettem, hogy milyen érzés benne lenni. Semmi nem választott el tőle, ezért a lassú, érzéki szeretkezés csak jobb volt. Kezemet megtámasztottam a hűvös csempén, miközben bal lábával belém kapaszkodott. A testünk ritmusosan, lassan és érzékien mozgott. Szerettem volna megadni neki azt, amit érdemel. Szerettem volna a tudtára adni azt, hogy ő csak az enyém. Már fáradt voltam, de nem akartam mással tölteni ezt az estét. Evi az összezuhanás szélén volt, ami csak jó jel volt. Lassan kihúztam magam belőle, hátat fordítottam és előre döntöttem a testét. Hirtelen és határozottan csúsztam belé. Evelyn a vízsugár mellett hangosan felnyögött és válla fölött hátra pillantott rám. Amikor találkozott a tekintetünk, tudtam, hogy hálás nekem Tenyeremmel végigsimítottam a vizes, meztelen hátát, haját oldalra túrtam és próbáltam őt is tartani. - Jace?! - levegő kapkodás után felém pillantott, miközben óvatosan leálltam. - Mondtam már, hogy szeretlek? - erre csak mosolyra húztam az ajkam és tovább mozogtam benne. Életem leg intenzív és legjobb gyönyörét éltem át. És kifekezetten élveztem azt, hogy az orgazmusomat azonnal befogadta a teste.

- Ez nagyon jó volt! - mosolyogva a kanapén feküdtem, miközben a testemre feküdt és őzike szemekkel az arcomat fürkészte. Nem tudom, hogy mi történt ezzel a nővel, de szerintem megbolondult. A következő pillanatban az orrát az én orromhoz érintette és megdörzsölte a bőrömet.

- Azt hiszem, hogy szükséged volt már rá, igaz? - selymes hajába túrtam, majd azzal szórakoztam, hogy ujjaimat a tincsek közé akasztom. Evelyn a mellkasomat simogatta, miközben az ágy felé pillantott. A félhomályban én is oldalra pillantottam és mosolyogva vettem tudomásul, hogy Elina cumizva alszik. - Gyönyörű babát hoztál a világra! - ekkor a szemembe nézett. - Elmeséled, hogy milyen volt állapotosnak lenni?

- Hogy milyen volt? - az ő szeme csillogott, viszont az enyém sírt. Utáltam magam amiatt, hogy egyszer sem voltam mellette. Nem voltam mellette amikor a baba rúgott, amikor vizsgálatra ment. Nem támogattam anyagilag, nem vásároltam semmit...egyszerűen ebből a kilenc hónapból nem csak kimaradtam, de az biztos, hogy nem voltam a része. - Mi a baj? - suttogta és arcomra simította a kezét.

- Sajnálom, hogy nem voltam melletted! Sajnálom, hogy egyedül kellett végig csinálnod! - kezével a borostámat cirógatta, miközben puszit nyomtam a kézfejére. - Nagyon sok dolgot kihagytam!

- Így kellett történnie! - csóválta a fejét. - Amikor még Londonban éltünk, mindenre számítottam, csak erre nem! - nézett körbe. - De ne értsd félre! Egy pillanatot sem bántam meg! Azért mert most itt vagyok veled! - csóválta a fejét. - És, hogy milyen volt vele terhesnek lenni? - még mindig a testemen feküdt, ezért lábamat széttettem, hogy tökéletesen hozzám férjen. Ekkor elmosolyodott. - Hihetetlen és kicsit ijesztő is! - fürkészte az arcomat. - Az elején féltem és nagyon bizonytalan voltam! A terhességről semmit sem tudtam, ezért honlapokat és elektronikus könyveket olvastam a babavárás szakaszairól! Alkalmazásokat és hasznos tippeket töltöttem le! Azt akartam, hogy felkészült legyek, ezért minden hétvégén új vitamint vásároltam a legközelebbi patikában!

- Milyen volt, amikor először rúgott? - súgtam.

- Azt soha nem tudnám elfelejteni! - csillogott a szeme. - Azon a napon a cukrászdában dolgoztam! Nem akartam túl hajtani magam, hiszen akkor már a bokám is dagadni kezdett! Vicces, hiszen csak papucsba fért bele a lábam! A pult mögött álltam, amikor éreztem az apró lökést! Emlékszem, hogy azonnal a hasamra tettem a kezem! Aztán megint éreztem és... - fojtotta vissza a lélegzetét. - Elmondhatatlan érzés volt! Akkor éreztem őt a legközelebb magamhoz!

- Ez annyira aranyos! - motyogtam. - Milyen volt a szülés? Könnyű, vagy inkább nehéz volt?

- Ne is kérdezd! - az arcát tenyerével eltakarta, majd ujjai közül mélyen a szemembe nézett. - A naptárba írt időpont előtt majdnem tizenkét órával kezdtem el vajdulni! - ekkor lesütöttem a szemem. - Pokoli és erős fájdalmakon mentem keresztül! Olyan érzés volt, mintha a medencecsontom ép törni készülne! A kórházba érve sajnos nem csillapodott a fájdalmam, ezért fájdalomcsillapítót kaptam és mindent előkészítettek arra, hogy egy napon belül szülni fogok!

- Miért érzem azt, hogy történt valami? - sóhajtottam szomorúan. Ekkor Evelyn megtámasztotta magát a mellkasomon és tovább mesélt.

- Szülés előtt két órával meleg medencébe kellett ülnöm! A fájdalom annyira rossz és elviselhetetlen volt, hogy meleg vízbe ültettek. Tudtam, hogy a meleg miatt csillapodni fognak a fájdalmaim, de arra nem gondoltam, hogy utána is annyira rossz lesz! Végül majdnem két órát töltöttem a szülő szobában! A szülés...brrr! - eltakarta az arcát, majd letöröltem a könnyeimet. - Akkora fájdalmat senkinek nem kívánok! A filmekben és a videókban mutatott fájdalom hirtelen a valósággá vált a számomra! De amikor megszültem őt, minden fájdalom és teher lejött rólam! A saját izzadságomban úsztam, de nem foglalkoztam vele! Amikor a mellkasomra fektették, minden gond elszállt! Miután a babát elvitték következett a következő rémálom!

- Jaj ne! - fújtam ki magam, miközben a libabőr végig futott a testemen. - Észre sem vettem! - emlékeztem vissza.

- Igen! - motyogta. - Szülés után szépen összevarrtak engem! Szerencsére sikeres gát összevarrás volt, bár azt hittem, hogy...

- Hogy zavarni fog?

- Persze! Tudod, hogy hány anyuka panaszkodik amiatt, hogy csúnyán varrták össze őket ott lent? - motyogta vörös arccal.

- Hát én tanúsítani tudom, hogy jó kezek között voltál! - nyomtam egy puszit a homlokára, miközben fel sem fogtam azt, hogy min ment keresztül ez a nő!

A második éjszakánk tökéletesen telt Jace lakásán. Minden szép és tökéletes volt, ezért minden rossz dolgot elfelejtettem. Nem gondoltam arra, hogy ez a boldogság nem végleges, és az sem jutott eszembe, hogy a jelenlegi életem a pokolnál is rosszabb. Próbáltam minden percet és órát élvezni, hiszen végre visszakaptam álmaim férfiját.

Másnap reggel vastag hótakaró borította a várost, ezért mosolyogva megálltam az üvegajtó előtt. Nem nyitottam ki teljesen, ezért az apró résen keresztül éreztem, hogy a hideg beszök a nappaliba. A forró kávémat kortyoltam, miközben az ágy felé pillantottam. Jace a lányunk mellett aludt. Ez alatt a három nap alatt ragaszkodó és védelmező is lett. Ők ketten valóban megtalálták a közös hangot és nagyon szépen festettek együtt.

A forró csésze köré fontam az ujjam, miközben váratlan csörgés törte meg a csendet. Annyira összerezzentem, hogy a csészét majdnem a padlóra ejtettem. A konyhapulthoz sétáltam, miközben megpillantottam Christian nevét a telefonomon. Azonnal fogadtam a hívást és az ablakhoz vissza sétálva megráztam a fejem. - Christian! Ó, istenem! Hogy vagy?

- Csajszi! De jó újra hallani a hangod! - szólt bele jókedvűen. - Én nagyon jól vagyok! Olyan rég beszéltünk, hogy gondoltam felhívlak! Meg persze az is idegesített, hogy a chat ablaknál csak emojikkal válaszoltál az üzeneteimre! Azt hittem, hogy már nem vagyunk beszélő viszonyban!

- Igazad van! Az nagyon csúnya dolog volt tőlem! Ne haragudj, csak zsúfolt az életem!

- Miért érzem azt, hogy ezt rosszból mondod?

- Igazából nem mondom rosszból! - pillantottam Jace felé, aki lassan ébredezni kezdett. - És hogy vannak a többiek?

- Laura hivatalosan is elismert influenszer lett! Több cég felkereste már őt azért, hogy szerződést kössenek vele! Különböző reklám ajánlatot kapott és sok - sok ajándékot! Nagyon sokan megszerették őt! Logan pedig...hát...

- Baj van?! - kérdeztem azonnal.

- Tovább lépett! - sziszegte, mire lesütöttem a szemem. - Az új évfolyam egyik osztályába jár a lány! Nagyon rendes! Egyébként szőke és német országból jött!

- Akkor Logan is boldog? - suttogtam mosolyogva.

- Nagyon úgy tűnik, hogy igen! A lány nagyon okos és humoros! Kicsit rád hasonlít!

- Őszintén örülök nekik és nektek is! - lehunytam a szemem, miközben hiányozni kezdett London. - Veled minden rendben? Együtt vagytok még?

- Már össze is költöztünk! - válaszolta büszkén. - Egyébként tudtad, hogy Laurának is lett barátnője??

- Hogy mi?! Azt hittem, hogy a fiúkat szereti!

- Csalódott az egyik kapcsolatában, ezért a Tinderen megismerkedett egy lánnyal! Együtt vannak! - válaszolta, miközben váratlanul hallottam, hogy a telefonom új hívást jelzett. Ekkor zavartan lesütöttem a szemem.

- Ezt bővebben átbeszéljük, oké? Most le kell tennem sajnos!

- Vigyázz magadra, Evi!

- Ti is! - miután letettem a telefonomat, megpillantottam a nagyi nevét a képernyőn. Annyira el voltam foglalva a boldogságommal, hogy őt teljesen elfelejtettem. Boldogan és kicsit eszégyelve vettem fel a telefont. - Nagyi! Szia! ne haragudj, hogy nem hívtalak! Annyira...

- Hol a faszban vagy?!

Ekkor elkerekedett szemekkel Jace felé pillantottam, aki azonnal felállt és fehér arccal az arcomat fürkészte. Azonnal a szám elé tettem a kezem és próbáltam minden bátorságomat összeszedni. - Erwan? - ráncoltam a szemöldökömet. - Mit keres nálad a nagyi telefonja?

- Azt kérdeztem, hogy hol a faszban vagy!

- Az egyik fodrász barátnőmnél!

- Egy fodrász barátnődet sem ismerem! - morogta lassan. - Utoljára kérdezem meg! Hol vagy?! - mielőtt válaszolhattam volna, a háttérben hallottam nagyi hangját aki szintén azt hazudja, hogy Ludmillával vagyok. Én magam sem tudtam, hogy ki az a Ludmilla, de nem ez volt a lényeg.

Nyakig benne voltam a szarban!

- Így van! De te hogy hogy itthon vagy? Baj történt?

Egy kis szünet után, Erwan folytatta.

- Most azonnal gyere haza! Itthon mindent elmondok! - miután bontotta a vonalat, a telefon kicsúszott a kezemből és remegve pillantottam Jace felé, aki azonnal mellém lépett és szoros karjai közé húzott. Az hiszem, hogy baj van!

__________

Halii! Tudjátok, hogy mindig jelezni szoktam, ha egy storym a vége fele jár! És sajnos ezt most is jelezni szeretném! Összesen nyolc vagy kilenc rész maradt hátra! Tudom, hogy még nagyon szívesen olvasnátok akár harminc részt is belőle, viszont minden ötletemet, tervemet már felhasználtam! Úgy hogy nagyon remélem, hogy az utolsó nyolc rész is nagyon tetszeni fog nektek, hiszen csak most jönnek az izgalmak, hihi! És ne legyetek szomorúak, mert ezután hozok egy másik szuper és izgalmas történetet, amiről úgy érzem, hogy szintén ilyen különleges lesz! Ha nyitottak lesztek az új történetemre, akkor biztos vagyok abban, hogy majd hamar megszeretitek majd!