5.rész
A park fele vesszük az irányt egymás mellett sétálva miközben be nem áll a szánk. Semmiségekről beszélgetünk, és mind a ketten jól érezzük magunkat.
Már kezd sötétedni. Legalább háromszor körbe sétáltuk az amúgy nem is olyan nagy parkot, és már legalább fél órája itt ülünk egy eldugottabb helyen lévő padon és még mindig be nem áll a szánk.
Épp a sulis éveimről mesélek, mikor Steven telefonja megszólal. Kiveszi a zsebéből, majd mikor megnézi, hogy ki a hívó össze húzott szemöldökkel felveszi a telefont.
-Igen?-szól bele a készülékbe,majd egy kis hallgatás után újra beleszól-Máris megyek
Kinyomja a beszélgetés és rám néz.
-Ne haragudj de most mennem kell. Nagyon jól éreztem magam.-gyors csókot ad a számra, majd elszalad a park kijárata felé.
- Hát...oké...-szólalok meg mikor már nem vagyok annyira sokk alatt, de már csak magammal beszélek-Nem dehogy Steven nem félek a sötétben,és persze, hogy haza tudok menni egyedül is. Neem, tényleg nem kell haza kísérned.- a szememet forgatva felállok a padról majd elindulok arra amerre a rám vigyázó lovagom is futott.
Már kb öt perce sétálok mikor két kezet érzek meg a derekamon, aminek következtében nagyot sikítok.
-Helló szépség- szólal meg , majd felnézek, hogy lássam a hang tulajdonosát.Egy 30 körüli férfi karjaiban vagyok. Azonnal megérzem, az alkoholt, ami belőle árad-Nincs túl késő ahhoz egyedül sétálgass? Figyellek mióta beléptél a kapunk, órák óta csak sétálgatsz, és üldögélsz. Gondoltam unatkozol, ezért ide jöttem.
-Ha nem veszed le most azonnal a kezedet a lányról és esküszöm, hogy megfojtalak.-hallok meg egy hangot a hátam mögül, mire megkönnyebbülten felsóhajtok. Tom ökölbe szorított kézzel néz "támadómra", majd mielőtt a férfi bárbit is csinálhatna, a főnököm kiránt engem a karokból és a kijárat fele veszi az irányt miközben aggódó tekintetét rajtam tartja.
-Jól vagy? Bántott?
- Igen, jól vagyok. Ne aggódj, nem bántott.-mosolygok rá, hogy tudja, tényleg nincs semmi bajom. Bólint,majd a kocsija felé biccent.
-Haza viszlek.
Egy kicsit kifogytam az ötletekből,de azért próbálkozok.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top