"Ebben a pillanatban eltűnik minden bátorságom és kikapcsolom a telefont."

   A fürdőszobából egyenesen a szobámba megyek,és befekszek az ágyba. Legalább tíz percen keresztül forgolódok, míg végül elnyom az álom.

"Lassan kinyitom a szemem, majd körülnézek.Az ágyamban vagyok. Érzem, hogy a bal oldalamon az ágyra mászik valaki. Oda fordulok,és meglátom Stevent. Elmosolyodok.

-Szia

-Szia-köszön vissza azzal az édes hangjával-Jó volt engem látni? Éhes voltam, és gondoltam oda megyek ahol dolgozol. Látni akartalak.

-Mi? Az tényleg te voltál?-ezt nem hiszem el,biztos voltam benne,hogy csak képzelődtem,hisz Chiara és Ruby se látta Stevent.

-Persze,hogy én voltam-közelebb hajol hozzám. A szánk majdnem összeér-Szeretlek Tina-elmosolyodik, majd megcsókol mielött bármit mondhattam volna.

-Én is szeretlek-adok végre választ mikor levegő hiány miatt szétválunk,de ez a szünet szinte semeddig sem tart. Újra letámadja ajkaimat."

Mosolyogva nyitom ki a szemem,de rögtön be is csukom,mert a nap fénye letámadta a szemem. Megint Stevennel álmodtam. Azt mondta, tegnap tényleg ott volt a kávézóban.

Ránézek az órára. Most korábban keltem mint szoktam. Elméletileg még Chiara és Ruby is alszik,de ebben a pillanatban ahogy ez a gondolat a fejemben átsuhan, lépteket hallok a folyosóról. Biztos, hogy Chiara az. Áhhá, szóval így szerzi meg folyamatosan elsőnek a fürdőszobát. Na azt már nem. Kipattanok az ágyból, kezembe veszem a ruha darabokat amiket tegnap este már kikészítettem és kirohanok az ajtón. Chiara már majdnem beért a fürdőszobába. Éppen, hogy kielőztem, és magamra zártam az ajtót.Nagy vigyor terül ki az arcomra.

-A francba Tina, ilyenkor még mélyen aludni szoktál.-dörömböl az ajtón.

-Hát most nem így alakult. Lassú voltál, így enyém a fürdő.-nevetek fel egy kis gúnnyal a hangomban.

-Ezt nem úszod meg egy könnyen.Mindig enyém a fürdő először reggelente.

-Nem lehetne egy kicsit halkabban? Várj....-Ruby nevetése betölti az egész lakást-Tina, neked komolyan sikerült őt beelőznöd?

-Hát ja, én is alig hiszem el-nevetek Rubyval együtt.

-Na jólvan,elég. Ruby, kérlek siess, el kell érnem a vonatot, ha tízre már a családomnál akarok lenni-kérlel Chiara az ajtó túloldaláról.

-Oké, oké. De akkor hagyjatok.

Öt perc nekem bőven elég ahhoz, hogy alaposan letusoljak. És plusz öt perc kell a többi teendőhöz, szóval tíz perc múlva már lépek is ki a fürdőből. Össze szedem a cuccomat, felveszem a cipőmet és a kabátomat. és kinyitom a bejárati ajtót.

-Mentem dolgozni,majd jövök-ordítom el magam, hogy mindkét barátnőm hallja.

-Oké-válaszolnak pontosan egyszerre.

-Jó reggelt. Mit hozhatok?- lépek oda egy jegyzetfüzettel az egyik asztalhoz, ahol egy idős nő ül.

-Jó reggelt.Egy fekete kávét kérnék,és egy karamellás fánkot.

-Rendben, máris hozom.-megfordulok,és egyenesen hátra megyek,hogy feladjam a rendelést.

-Egy fekete kávé,és egy karamellás fánk lesz.-mondom Peternek,aki a kávézó "konyha" részén dolgozik.

-Máris-bólint,majd elfordul tőlem, és munkához lát.

Két perc sem telik el,már az öreg nő asztala előtt vagyok a rendelésével.

-Parancsoljon-rakom le elé a kávét és a fánkot.

-Köszönöm hölgyem-mondja, majd rám mosolyog.

A munka időm lejárt,mehetek haza.

-Helló Tom-köszönök el a főnökömtől.

-Szia Tina-köszön,és már nyitom is a kávézó ajtaján és kilépek rajta.

A telefonomba temetkezve sétálok haza felé, mikor valakibe beleütközök,és a földre zuhanok.

-Nagyon sajnálom. Jól vagy?-kérdezi tőlem egy mély hang ami ismét nagyon ismerős. Felnézek, és Stevent látom magam előtt. A kezét nyújtja felém,amit elfogadok, így felhúz a járdáról.-Jó újra látni téged Tina-felnézek az arcára. Mosolyog.

A mellkasa teljesen hozzám simul,a kezét a hátamon tartja. Mintha félne, hogy elvesztem az egyensúlyom. Legalább egy fejjel magasabb nálam,és ahogy az arcát nézem,megállapítom, hogy sokkal jobban néz ki,mint az álmaimban.Ezerszer jobban.

-Jól vagyok,nincs semmi bajom. Téged is jó látni Steven-nézek egyenesen csokoládébarna szemébe.

-Ráérsz most? Elmehetnénk sétálni? - még mindig mosolyog,és nem veszi le rólam a szemét.