|AZ ELŐZŐ RÉSZ TARTALMÁBÓL|
- Képzeld, Zuha! Oltáriak a termek!

- Ni-Ki vagyok, az Enhypenből.

- Lee Hee-young, a táncoktató tegnap elájult.

- Ugye tudod, hogy ezért a leendő fanok shippelnek majd vele?

- Lányok! Őrizzétek meg a nyugalmatokat. Azért féltek, mert horror filmet néztünk az imént!

- Taehyun?!

|•••••••••|

Chaewon szemszöge

-Taehyun?! Ez komoly? Mi a faszt csinálsz itt, te idióta? -kérdezem feldúltan.

-Én... Izé. Szóval... hát... -nyögi.

-Na? Mondasz valamit végre, vagy szóljak a vezetőségnek, hogy ilyenkor nálunk vagy, és halálra ijeszted a többieket? -eléggé fenyegetően beszélek hozzá, mire valamit sikerül kimondania.

-Alvajáró v-vagyok -suttogja.

-És ezt el kéne hinnünk? Hogy alvajárva valahogy a semmiből odakerülsz a szekrénybe? Te hülyének nézel? -fenyegetően felemelem az ingénél és dühösen nézek rá -TEHÁT?

Eunchae szemszöge

Úristen! Chaewon annyira menő! Fél kézzel felemelte a földről Taehyun-t! Azt hiszem, ezt hívják Girl Power-nek. Na mindegy.

Taehyun csak néz és hirtelen megszólal:

-Jó, csak tegyél le. -Chaewon erre szikrázó szemekkel leteszi és ránéz.

-Ha hallgatsz, tudod mi történik!

-Beomgyu akarta. Kikérem magamnak. Azt mondta, titkoljam el előletek, de ki faszt érdekel, ha akár meg is verhetsz, nem? -Taehyun kissé sértődötten, de folytatja -Szóval... Beomgyu meg akarta tudni, hogy mit csinálsz a szabadidődben. Meg ilyenek. És természetesen engem küldött be, mert én vagyok a kisfiú. Pedig nagyfiú vagyok!

Majdnem elröhögöm magam. Taehyun méltatlankodva duzzog. Hát agyilag talán tényleg ksifiú. Mondjuk, azt mondják, hogy a furi fiúknak mínusz 2 évet kell számolni.

-Jobban teszed, ha elhúzol innen, ha nem akarod, hogy Beomgyu helyett téged verjelek meg! -ordibál Chaewon, mire Taehyun már itt sincs. Hát... Jó.

Most viszont megyünk tusolni, meg aludni.

Kazuha szemszöge

Ma volt időm gyakorolni! Ma volt! Annyira boldog vagyok! És most mindannyian együtt gyakoroltuk a Fearless koreográfiáját.

De ma annyit gyakoroltunk, hogy az IMS "megszánt" minket és csak tizenegykor indította el az ébresztés programot.

Most a kanapén ülünk és egy menő vadnyugati sorozatot nézünk. Elég fura, de végülis nem rossz.

*

Ebédeltünk, de ma szombat van, így nincsenek óráink. Most csak sziesztázunk. A nappaliban pihenünk.

Eunchae szemszöge

Ledőlök egy babzsák ülőkére, vagy mi. Tök puha.

Hirtelen a telefonom pittyegni kezd. Üzenetem jött. Megnyitom.

Ni-Ki
"Heló, jó csaj! Van időd délután?"

Remek. Természetesen van! Már írnék vissza, mikor Garam lehuppan mellém.

-Kivel beszélsz? Eléggé mosolyogsz. Várj! Csak nem azzal az Enhypen taggal? -cinkosan meglök. Csak ne nézze meg.

-Hát... igen. Tulajdonképpen... szóval igen. -motyogom.

-Na és melyikkel?

-Ez... Lényegtelen! Hagyjuk most ezt, okés? -elrohanok a szobámba, mert tudom, hogy Chaewon nem fog ilyeneket kérdezni.

Eunchae
Persze, van! Miért?

Ni-Ki
Hát.... Szereted a ramen-t?

Eunchae
Imádom, főleg a kimchiset!

Ni-Ki
Akkor a dorm előtt tali 3-kor!

Eunchae
Oké!

-Eunchae? Hahó? Nem hallod? Már háromszor mondom el, de még mindig nem reagálsz. Mi van veled, talán fiú van a dologban? -Chaewon aggódóan ül le mellém.

Igyekszem a leggyorsabban válaszolni, hiszen csak Ni-Kiről van szó.

-Természetesen nincs senkim -felelem gyorsan.

-Akkor van időd kiteregetni ezeket a ruhákat, igaz? -Már válaszolnék, da Chaewon mosolyog és bólint -Szuper, akkor itt vannak!

És az ölembe nyom egy kosarat, amiben a kimosott ruhák vannak. Hát, kösz szépen.

Miért én teregessek? Én vagyok a legkisebb! Meg kéne engem szánni, nem dolgoztatni!

Yunjin szemszöge

Már fejből megy a Fearless koreográfiája. Hamarosan felvesszük a dalt, aztán jöhet az MV. Már eléggé várom, remélhetőleg nem lesznek vele problémák.

Mondjuk elég jók vagyunk. Lehet, hogy én még all rounder is leszek... Remélem.

Délelőtt megnéztünk valami hülye filmet. Teljesen ki vagyok tőle. Az egész értelmetlen mondatok halmaza, és alig történt benne valami. Siralmas.

-Ebéd! Jöjjön le mindenki! -ordibál Chaewon. Ó, remek. Már vártam a kaját. Úgy látom, ezzel Garam is így van.

Chaewon szemszöge

Mindenkit leküldök az ebédlőbe. Tök jó lesz Somi-val találkozni. Neki sajnos sok dolga van, így csak kaja közben cseveghetünk.

Hirtelen meglátok egy fiút. Ki más, mint az álnok Beomgyu? Most elkaplak, te gyáva féreg! Megverem!

Odarohanok hozzá és megragadom a karját. A tömegben úgyse veszi észre senki, ha kiviszem a dormon kívülre.

Beomgyu meglepetten néz rám. Hahaaa! Már ezért is érdemes ezt csinálni. Látni a tehetetlen pofáját!

Kiviszem a parkba, ami a dorm közelében van. Mindenki ebédel, egy árva lélek sincs a közelben.

Beomgyu feleszmél, de késő. Beverek neki egyet. Így járt a szerencsétlen. Ha a kis Taehyun igazat mondott, akkor megérdemli.

-Neked meg mi bajod... ve ...lem? N...a v...álasz...o..lj -nyögi ki két verés között.

-Nagyon jól tudod te azt! -abbahagyom a verését és dühösen nézek rá.

-Ugye tudod, hogy ezért fel is jelenthetlek, és akkor lőttek az idolságodnak? -megfagy bennem a vér. Na bakker, erre nem gondoltam...

-Ne... Kérlek, ne! -mondom halkan. Chaeeeewwooooon!!!! Te mihaszna! Idióta, állat, te...

-Miért ne tenném? -kérdezi a fiú. Szóval így állunk?

-Kérlek, ne! Bármit megteszek, csak ne!!! -Lehet, hogy most rosszat mondtam... BAZDMEG CHAEWON! Miért érzem úgy, hogy Y/N életet élek, ha???

-Bármit? -Beomgyu gonosz mosolyra húzza a száját.

-NEM! -végre. Inkább jelentsen fel, minthogy bármilyen joga legyen. Talán mégsem élek Y/N életet, mint a fanfic-okban.

Beomgyu kissé értetlenül néz rám. Én tehetek róla, hogy spontán ember vagyok?

-Nem érdekel, akkor jelents fel! -hát... igen.

Beomgyu rámnéz, majd lassan felemeli az államat.

-Akkor sem jelentenélek fel, ha az életem múlna rajta. Hogy találkozzak veled, ha nem vagy itt? Hogyan lehetnék úgy veled? -mondja. Kösz. Asszem.

Garam szemszöge

Az IMS rengeteg kaját ajánl fel nekem. Királlllllyyy! Imádok enni.

Rendelek thai tésztát. Jó lesz az. Főleg, hogy utoljára két éve ettem.

-Chaewon merre? -kérdezi Somi. Tényleg, merre van drága szeretett leaderünk?

-Passz. Asszem Beomgyu-val van. De nem tom -adja a választ Sakura. Beomgyu-val?! Mi van?

-Azt azért kétlem. Chae egyenesen utálja azt a fiút -rázza meg a fejét JinJin. Igazából én, meg JinJin vagyunk a legjobb kaocsolatban Chaewon-nal. Yunjinnie régebb óta ismeri, de igen.

-Hogyhogy? -Kérdezi Somi. Őt még nem avattuk be. Lehet, nem is kéne. Chaewon baja az az idióta, nem a miénk.

-Hát, majd ő elmondja. Szerintem. Csak nem akarjuk kibeszélni vagy ilyesmi -mondja ki Manchae a gondolataimat.

Kazuha szemszöge

A lányok elmentek TV-t nézni. Chae még nem jött vissza. Ha tényleg Beomgyu-val van, akkor érthető, hogy miért.

Bár szerintem titokban talán bírja egy kicsit a fiút. Régen mindig azt mondta, hogy a rosszfiúk jönnek be neki. Mondjuk Beomgyu inkább fogyifiú, de részletkérdés.

Ledőlök a kanapéra és az ölembe veszem Garam-ot. Szegénynek nem jutott hely. Meg amúgy is, ő az egyik legkönnyebb a csapatban.

Hirtelen nyílik az ajtó, és Chaewon lép be rajta, egész jó kedvvel, bár látszik rajta az ijedtség. Na meg az a tipikus "Nyertem, muhahahhahah" arckifejezés, amit csak ő tud teljesen hitelesen provokálni.

Garam elaludt, szóval mozdulni sem tudok, de a többiek megrohamozzák Chaewon-t.

-Hé, én is hallani akarom! -mondom, mire a lányok idehurcolják Chae-t.

-Naaaa? -kérdezzük szinte egyszerre. ChaeChae erre felnevet.

-Semmi különös, csak Beomgyu-t megvertem. Ő meg fel akart jelenteni de mégsem teszi. Ne mondjátok el senkinek. Na csáó -azzal fogja magát és bemegy az Eunchae-val közös szobájukba.

Hosszú ideig csend van. Mind csak nézünk utána, és próbáljuk felfogni, mi történt.

Eunchae szemszöge

Már kettő óra van. Egy óra múlva találkozom Ni-Kivel. Elmondtam Chaewon-nak és Yunjin-nak.

-Akkor kezdj el készülődni. De gyorsan! -siettet a leaderünk. Értetlenül nézek rá.

-De még van egy egész órám. Majd ötvenkor kimegyek és kész. -nem egyértelmű amúgy? Minek készüljek egy órával előtte?

-Úgy érted, hogy már csak egy órád van? Rohadt kevés idő az! Fel kell venned egy hosszú és nagyon gyönyörű dress-t, meg kell csinálnod a szupervarázslatossá a hajadat, egy extrém smink-kel. Ki kell választanod a megfelelő magassarkút és kézitáskát. És vigyél mentost, mert lehet, hogy megcsókol, és akkor az úgy jobb. Vigyél papírzsepit, és legyél érzelgős. Mindenen pirulj el, legyél nyugodt, ne kiabálj, és...

-YUNJIN! Megőrülök tőled! Nem esküvőnk lesz, hanem egy random találkozónk. És másodjára találkozom vele személyesen. Úgyhogy megyek úgy, ahogy vagyok, de persze csak pénzt viszek magammal, a ramenemhez! -vágtam bele Yunjinnie szavába.

God, nem bírom, amikor hülyén néznek rám.

*

Ötven van. Felveszem a pénztárcám, és leliftezem a földszintre.

Gondolkodtam azon, amit Yunjin unnie mondott. Lehet, hogy úgy kellett volna tennem. Mondjuk a mentost eltalálta. Mindennap szoktam egyet enni. Anya azt mondta, amikor még nála laktam, hogy kiskoromban sokat ettem mentost, és attól megnyugodtam. Mármint az ízétől. Szóval ez csak egy szokás.

A dorm elé érek. Ni-Ki már ott vár rám. Amint meglát, köszön.

-Szia, jó csaj! -Azt hiszem, hogy a "Menő Fiú színre lép" 1. évada elkezdődött.

-Helllló! -mosolyogva meghajolok neki.

-Figyelj, mi úgy is tegezzük egymást, meg minden. Nem muszáj meghajolnod! (Írói megj.: Koreában üdvözlésként meghajolni szoktak az emberek, bár kissé attól is függ, hogy milyen kapcsolatban vannak egymással)

-Oh, oké. Na de hová is megyünk? Csak mert eléggé éhes vagyok, és ramen-ről írtál -vigyorodom el.

-De okos itt valaki -rám kacsint, majd belémkarol és elindulunk kajálni.

Amint elindulunk rögtön megszólal.

-Szóval hány éves vagy?

-15 vagyok. Te pedig 16. Megjegyeztem ám! -mosolyogva nézek rá.

-De jó! Fiatalabb vagy nálam! Már megszoktam, hogy mindenki idősebb mint én.

Sokat beszélgetünk, de az étterem nincs messze. Beülünk.

-Mit adhatok? -kérdezi kedvesen a pincér. Hirtelen rám téved a tekinete, és gyorsan hozzáteszi -Hogy hívják magát, hölgyem? Maga nagyon szép. Szóval akciósan igyen ehetnek bármit és bármennyit, amennyi beléjük fér!

Megmondtam, hogy kimchis rament kérünk, majd elment.

Láttam Ni-Kin, hogy kissé sértődötten figyeli a pincér fiút. Egy olyan "Hát én nem vagyok szép?!" arccal.

-Nyugi, elfogadhatóan nézel ki! -nem vagyok túl kedves, hehe.

Ni-Ki felnevet. Nagyoon cuki így.

-Honnan ismered amúgy ezt a helyet? Sosem jártam még itt -kérdezem. Olyan, mint valami porfészek, legalábbis olyan helyen van. Belülról egy romantikus regénybe illene bele ez a hely, bár nem mintha ilyen könyveket olvasnék.

-Egy gyerekkori barátom mutatta nekem, és nagyon finom a ramen-jük. Egyébként Jooya-nak hívják. A tengerparton találkoztunk amikor én 5 éves voltam, ő meg 6. Azóta jóban vagyunk.

-Szuper. Nekem csak egy Mony nevű, ausztrál barátom volt, de ő csak kihasznált. -felsóhajtok. Arra a gyerekre visszaemlékezni is rossz.

-Hát, akkor már ezt is tudom rólad. De figyelj csak, Eunchae. Nem csak azért hívtalak ide, hogy együnk. Meg akarlak ismerni. Gondolom te is így vagy velem. Ugye? -komolyan rám néz, mire határozatlanul bólintok.

Elmosolyodik, majd folytatja.

-Mondj el mindent. És akkor én is így teszek. Mindenre kíváncsi vagyok, de tényleg mindenre.

*

Nos, már két és fél órája beszélgetünk. Én elmondtam már mindent, ami csak eszembe jutott. Ni-Ki egy negyed órája fejezte be a mondanivalóját. Már a hallottak alapján is bejön.

Éppen kisétálunk az étteremből, amikor Ni-Ki megragadja a karomat, én pedig meglepetten nézek rá.

-Ne menj el. Tudok egy jó helyet. Még csak háromnegyed hat van. Semmi ok az aggodalomra. -bólintok, majd elkezdünk sétálni a "helyre", amit csak Ni-Ki ismer.

Csendesen lépkedünk egymás mellett. Hirtelen Ni-Ki belémkarol. Nekem nyolc.

Megérkezünk a "helyhez". Egy tónál vagyunk, de egy lélek sincs itt rajtunk kívül. Miért lenne?

-Nos, kedves Eunchae. -megáll, és rámnéz -Ennél is jobban meg akarlak ismerni.

Mit akar? Most mondtam el szinte mindent magamról. Mit mondhatnék még? Most más nem jut eszembe. De tényleg.

-Ezt hogy érted? -kérdezem.

Mielőtt bármit mondhatnék, az ajkaimra hajol... God.

Nem reagálok. Nem, nem és nem. Tegnap ismert meg. És most...

Hátrébbhúzódik, én meg nézek.

-Ezt most... -igyekszek kinyögni valamit. -Ugye most nem...?

-Most? Semmi sem történt. Mi csak ismerkedünk. -mondja ártatlan fejjel. Haha! Ismerkedünk, mi? Behalok.