3.fejezet
Ezzel el is mentünk élelmet keresni, őszintén eszünkbe sem jutott az hogy velünk tartson ő is. Így hàt mikor összepakoltuk a szükséges dolgainkat (köztük pàr töltényt) akkor elhagytuk a marketet. Ma egész borús idő van és màr olyan mintha esteledne de csak dél van így elkezdtünk gyalogolni megint csak a főút mellett . Grace ment elől mellette Victor a hàtànàl Victoria mellette Alice aztàn a hàtànàl én és mellettem Liz. Màr két òràja gyalogoltunk a főúton hàtha lelünk kocsit vagy hàzat amiben lepihenhetünk mikor egy nagy dròtkeritéshez érkeztünk amit két katona őrzött.
Katona - kik vagytok?
Meg sem vàrta a vàlaszt lelőtte Gracet és Victort .
Egymàst követő fàjdalmas sikolyok hangja hallatszott.
Héj maguk mit csinàlnak - szòlalt meg Victoria.
Katona - na ne hülyéskedj fegyver van nàllatok majd azt hisszük àrtatlanok vagytok?
Màsik katona - ha nem jöttök közelebb megkegyelmezünk.
Bòlintottam és odaszaladt mindenki a sérültekhez.
Elmegyünk- mondtam
Jòl tesztek - mondta a katona.
-Kikerüljük az épületet hogy tovàbb tudjunk àllni - szòlaltam meg megint
-Csak a kiséretünkben -mondtàk.
-de mi lessz a sérültekkel, az elsősegély dobozt oda adtuk Rayennek.
-A francba tényleg - akadt ki Liz.
-Talàn én segíthetek üdv megint - halottunk egy ismerős hangot ami történetesen Rayen-é.
Az egyik katona rögvest fegyvert szegezett rà.
-Velünk van - ordította Alice
Egy kis ideig tartott még elláta a sebet aztàn rögtön mentünk tovàbb, mondta Rayen hogy pihenniük kell, és én màr tudtam is hol fognak , nem mondtam el a többieknek hàtha a katonàknak kikötésük lenne ellene de meglàttam egy buszt a tàvolban, hàtha betudjuk indítani vagy csak megpihenni ott.
Majd mikor a katonàk abba hagytàk kisérésünket akkor megosztottam a többiekel a gondolatom belegyeztünk és még a buszt is betudtuk indítani . Majd mikor felszàltunk megpillantottam egy tàskàt, lenne valakié a busz?Àtkuattuk a többiekkel és ugyanaz volt nàla mint nàllunk , nem törődve vele Liz beindította a kocsit, az én szememben leszaladt egy könnycsepp hogy szegény ember dolgait elvisszük de gyorsan le is töröltem mikor a visszapillantòban meglàttunk egy lànyt aki a busz utàni integet és kiàltozik. Megàltunk. Kiszàltam mert tudtam hogy a többiek kegyetlenek lennének vele.
-Tiéd a busz?-kérdeztem
-Igen és szeretném visszakapni legalàbb a cuccaimat- mondta a làny és egy kést szorongatott a kezében, amúgy nem sokra menne vele mert nekem pisztolyom van ,de nem àrtok neki.
-Merre tartasz? -kérdeztem
-Anglia -vàlaszolta - tudod ott vannak a szüleim ha még.. vannak- szomorú lett a tekintete.
-Mi németorszàgba de velünk tarthatsz elviszünk hisz még is a te buszod-mondtam hirtelen ötlettől vezérelve .
Bòlintott majd közeledett .
- veletek? Úgy érted csapatba vagy?
- igen , 6 fős csapat van benne orvos meg minden, nagyon baràtsàgos a többség.
- értem
- hogy hívnak?
- Jane , téged ?
- Amy
Jane szemszögéből :
Ez az Amy elég szimpatikus és kedves, remélem nem àrtanak nekem majd és tényleg elvisznek, ha nem akkor én màr készülhetnek is a halàlomra.
Új szereplő:
Jane:
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top