Kérdően néz rám az exem, és a jelenlegi párom.
- Thomas csak egy barát - szögezem le hamar. - Úgyhogy Niall fékezd a féltékenységi hurrikánodat, neked meg Hazz nem sok közöd van kikkel beszélek s mikor, immáron hogy szakítottunk. Emellett kétlem, hogy pont egy esküvőn kéne mindezt tisztáznom...
Szóhoz sem tudtak jutni a kisebb monológ zuhatagomtól. Szúros szemekkel méregetem Styles-t, majd Horan-re is vetek pár kifejező pillantást. Kikerülöm az említettet, majd csatlakozom a tömeghez. Letelepedem a menyasszony, és Eleanor mellé akik jókedvűen pezsgőztek.
- Uh, neked is van itt valami - ad egy pezsgővel teli poharat a kezembe Phoebe. - A barna hercegedet hol hagytad?
- Odakint Harry-vel - kortyolok az italomba.
- Harry-vel? - merednek az égbe Phoebe szemöldökei. - Ühm, merész vagy.
- Megtiltottam Niall-nek, hogy féltékenységi jelenetet csináljon. Nem lesz baj. Talán...
- Lemaradtam valamiről? - szólal meg Eleanor, aki mitsem sejt a körülöttem forgó kavalkádból.
- Harry és Rose egy ideig együtt voltak-meséli Phoebe.
- Styles-nak úgy volt a barátnője, hogy a fiúk nem is tudtak róla? - lepődik meg El.
- Igen - bólintok. - A fiúk nem tudtak rólam, én sem tudtam róluk. Niall és én ennek a tudatában kezdtünk ismerkedni.
- Wow - hajtja le az utolsó korty pezsgőét El. - Komplikált életed lehet.
- Ezt tetőzi, hogy mindketten egy barátomra féltékenyek, akit alig ismerek még...
- Ilyenkor áldom az eget, hogy Liam nem féltékeny típus - mosolyog a feleség a pultnál támaszkodó férjére.

Két kéz pihen meg a vállamon, puha ajkak érnek arcbőrőmhöz. Érintésétől a hideg is kirázott. Beszívom alsó ajkamat, hogy visszaszorítsam az ide nem illő nyögést.
- Ne haragudj - susogja a fülembe Niall. - Nem lesz több ilyen.
- Megígéred? - fordulok felé elmosolyodva.
- Megígérem - bólint s lágyan megcsókol.

Az ajkaink érzékien forrnak össze, a külvilág leginkább ilyenkor szűnik meg számomra. Igyekszem megélni a pillanatot, és nem a külső tényezőkkel foglalkozni, amelyek elronthatják ezt. Csókunk végeztével homlokát az enyémnek dönti, és "eszkimó puszit" ad. Kibukik belőlem némi kacaj, ahogy az orrát az enyémnek dörgöli.

☆☆☆

A reggelt Niall karjaiban éltem meg. Fejét nyakamba fúrta, így szépen lassan fordulok meg, hogy ne ébresszem fel. Homlokon puszilom, és kibotorkálok az ágyból. Úgy készítettem el az ágyba reggelinket, nevezetesen Gofrit, Niall kávéját, az én narancslevemet, és az ilyen - olyan apróságokat, ahogyan a reggeli gyorsaságom engedte. Fellépkedek a lépcsőfokokon, egyensúlyozva a kezemben lévő tálcával. A résnyire nyitott ajtót a lábammal beljebb lököm, az erősen a falnak csapódik, erőteljes zajt csapva.

Upsz?

Niall-t még ez sem tudta felzargatni az alvásból. Leereszkedem az ágyra, majd az éjjeli szekrényemre téve a tálcát keltegetni kezdem a barátomat.
- Feküdj vissza, te... - ránt magára.
- Hoztam reggelit - adok egy rövid szájra puszit Niall-nek, amit ő bátran mélyít el. - Hmm - motyogom. - Így nem fogy el a reggeli...
- Nekem te vagy a reggelim - mosolyog Ni.
- Most ettől el kellett volna olvadjak, Horan? - kuncogok. - Na gyere, és egyél.

Ekkor felcsörren Niall mobilja. A készülék tulajdonosa világ fájdalma képet vágva emeli a füléhez a mobilt. Fáradtan belemotyog valamit, majd egy rövid 5 perc múlva lerendezi a hívást.
- Koncertem lesz, és el kell utaznom ma - közli velem.
- Jól van - somolyodok el halványan. - Mikor jössz vissza?
- Fogalmam sincs. Egyik koncertem követi a másikat, és ez így lesz egy jó pár napig.
- Akkor használjuk ki a maradék együtt tölthető időnket - mászok az ölébe, és szenvedélyesen megcsókolom.

Keze a pizsamafelsőm alatt kalandozik el, megszabadít tőle. Alatta nem viseltem fehérneműt, a melleim szabadon láthatóak Niall szemei számára, melyek csillognak. Beletúr a reggeli szétálló hajamba, és a nyakamon kutakodik puha ajkaival. Fogai közé veszi a vékony bőrréteget, és szívni kezdi azt. Felszisszenek a hirtelen jött érzéstől, de valahol a belső énem vigyorogva kihúzza magát büszkélkedve, hiszen ezzel gyakorlatilag megjelelölt. Hanyat döntöm őt, majd lovagló ülésben helyezkedem el rajta. Megszabadítom őt szürke alvós pólójától, már csak az alsó gatyája volt rajta, míg rajtam csak egy bugyi. Niall ráérősen húzza le rólam a bugyit, én is ezt teszem az alsónadrágjával. Niall fordít a helyzetünkön, én kerülök alulra. Kezeivel megtámaszkodik felettem, majd belém csúszik. Egy nyögés tör fel belőlem. Ujjaim fel - le mozognak a hátán, ő továbbra is ajkaival kényeztett. A tempó egyre csak gyorsul, a sóhajaim fokozatosan válnak erőteljessé. Alhasam megfeszül, mindkettőnk homlokán izzadtságcseppek gyöngyöznek. Többet és többet akarunk, úgy érzem a kapcsolatunk egy magasabb szintre lépett. A teljesítményével való elégedettségem egyszerre robbant ki az örömhöz hasonló érzéssel. A porcikáim beleremegnek ebbe az érzésbe, állapotba. Niall is a csúcshoz érkezik, majd kicsúszván belőlem lefekszik mellém.
- Ez egy ismétlésért kiállt - derül Niall.
- Majd ha visszajöttél, Horan - puszilom meg borostás arcát.

☆☆☆

Elhúzom a számat, látva az autót, amivel Niall hajtott el. Most egy huzamosabb ideig nem látjuk egymást, ami ki tudja, lehet jót tesz majd a kapcsolatunknak. Sok időt töltöttünk együtt, szinte a másik már levegőhöz nem jutott a másiktól. De most másképp lesz. Visszavonulok a házba, és belekezdek a Niall nélküli napjaimba. Ekkor a hirtelen keressetté váltam valaki számára. Thomas neve állt a képernyőn.
- Így hiányzom, hogy mindennap felhívsz? - veszem fel a készüléket nevetve.
- Rettentően. Épp ezért kérdezem most meg, hogy szabad vagy e estére - hallatszik a hangján vidámsága.
- Éppenséggel, nincs dolgom. Asszem'.
- Tökéletes. Gratulálok, ma van a szerencse napod. Megnyerted egy esti pizzázásra Thomas Doherty-t!
- Ez lenne a főnyeremény? - kacagok.
- A valaha volt legnagyobb, bébi.
- Bébi? - hökkenek meg egy pillanatra.
- Bébi.
- Jól van, Doherty. Csak Niall társaságában ne hívj bébinek. Így is nem tetszel neki, nem kell rontanunk a helyzetet.
- Ennyire féltékeny?
- Picit. De ha visszafogod magad, elkerülheted hogy átrendezze a képedet.
- Vagy én az övét...3 évi edzés meghozta gyümölcsét!
- Ebbe most ne menjünk bele - röhögök. - Akkor este.
- Hétre megyek érted.
- Te tudod hol lakom?
- Oh, basszus. Találkozzunk inkább a parkban.

Felröhögök, és bontom a vonalat.

Az otthoni semmittevésem rávett arra, hogy meglátogassam Chris-t a munkahelyén. Egy csapat lány várakozott arra, hogy Chris megjavítsa valamelyikük kocsiját, mindezt ámuló szemekkel figyelve. Mi tagadás, Chris-nek sosem adódtak nehézségei a barátnőszerzés terén, hála a megfogó kinézetének. Ő ezzel nyilvánvalóan tisztában van, mi több, ki is használja.
-Kész is van - gurul ki az autó alól Chris. - Megint ugyan az volt a baj.
- Oh, pedig igazán nem csinálok vele semmit - nyávog az egyik lány. - A héten nem hívlak többször, megígérem. Most vagyok itt harmadszorra, biztosan hátráltatom a munkádat.

Chris csak elmosolyodik. Hozzám lép, és puszit ad a homlokomra, ezt a lányok szúros szemekkel nézik.  Ez a nézés az elmenetelükig megmaradt.
- Úgy néz ki, a kis rajongó táborod nem csíp - rejtem el mosolyomat.
- A jóképűség néha átok - hülledezik. - Mi járatban vagy erre? Niall-től már megszoktam hogy ide jön hogy kiöntse nekem a bánatát, de te új vagy.
- Nem látogathatom meg csakúgy a fogadott bátyámat? - vigyorgok.
- Követhetetlen vagy Rosie...Este bowlingozni megyünk, csak hogy tudj róla. Bár Sidney biztos kikotyogta már neked. Régen voltunk már hármasban.
- Ami azt illeti, nem tudok menni - túrok a hajamba. - El ígérkeztem ma estére. Egy barátommal pizzázni megyünk. Talán majd máskor veletek tartok.
- Egy barátoddal? - vonja fel szemöldökét Chris. - Hallottam már róla?
- Thomas-nak hívják. Nem rég ismertem meg.

Chris furcsán méreget. Remek, még egy emberrel bővűlt azon emberek csapata, akik nem bíznak Thomas szándékaiban...

XXX

- Úristen, ez a pizza mennyei - élvezkedem. - Mintha maguk a pizzakészítő Istenek küldték volna.
- Egy haverom itt van nem messze, egy buliban - közli Tom. - Benézünk?
- Nincs nagy kedvem bulizni...
- Hogy lehet nemet mondani egy bulira? - düllednek ki Thomas szemei.-Na Rose...Csak egy kicsit.

Thomas nem volt hajlandó letenni a témáról, amíg bele nem mentem. A sokáig tartó sorban állás még jobban ellehetetlenítette hogy jókedvvel vágjak bele a bulinak. Emellett Thomas épp az előbb hagyott magamra, és lépett le egy lánnyal. Egyedül iszogatom itt magamban a vodka narancsomat azon gondolkodva, hogy hiányzik Niall.

Niall szemszöge

Újabb koncertet adok le, 100%-ig kiénekelve magamból mindent. Nehéz távol lennem Rose-tól, de kárpotól az, hogy már a barátnőmnek tudhatom, nem úgy ahogy a legutóbb, amikor koncertezni jöttem.
- Niall, üzeneted jött - kiabál nekem az egyik sminkes.
- Köszi - szaladok a telefonomhoz, és megnyitom az üzenetet.

A sokkolt állapotomban azt se hallom, hogy a nevemet mondják. Egy képet küldtek nekem, amin Rose egy sráccal csókolózik.

Sziasztook! :)

Megérkezett a friss rész, ami rettentő ratyi lett. :( Nem érzem magam a toppon írás terén, ez visszatükröződik az írásaimon is sajnos. :( Azt sem érzem, hogy tetszene nektek a történet, és érdemes e írnom. :(