Ma my-last-resort humoros könyvéről fogok beszélni.

Az X-men Peter Maximoff-ja és a Bosszúállók Pietro Maximoff-ja egy és ugyanazon világban él, érdekes módon egymásra találnak és meg kell tanulniuk együtt élni a másik énjükkel. Mindezt egy bosszúálló, Ciara szemszögén keresztül élhetjük át.

Külső:
Nagyon tetszik, hogy ott állnak egymás mellett, a színvilág is passzol, a "Fist" szócskát viszont egy kicsit nehezebb kivenni, mint minden mást. Ami engem kicsit zavar, az az, hogy oda vannak írva a nevek a szereplőkhöz. Mármint ötletes, mert így látjuk, hogy ki, ki, de a történet alapján kellő leírást kapunk róluk, így teljesen felesleges, sőt nekem egy picit zavaró is az a felirat ott. A cím az nekem tetszik, gondolom ez valami belsős dolog, de mivel egy X-men részt nem láttam, szerintem picit le vagyok maradva. Képek vannak a részeknél, ugyan nem a tetején, amit alapjáraton nem szeretek, mert úgy picit zavarosabb, viszont te inkább kihasználod, hogy valós karakterekkel dolgozol, így általában a szituációk leírásához veszed őket segítségül. Ami az olvasónak jó, mert így könnyebb elképzelnie a jelenetet, neked viszont, mint író rossz, mert picit ellustulhatsz amiatt, "mert az olvasók így is megértik, akkor meg nem muszáj tökéletesen leírnom" Ennek ellenére jók a leírások, de ezekről majd később beszélek. 

5/3,5

Bevezető:

Fú, hát sok minden van itt. A kis idézet nagyon tetszik, mert kicsit továbbmagyarázza a címet, csak én egyszerűen nem szeretem, ha ilyen túlzsúfolt a bevezető. Mondjuk ez szerintem még bőven odafér. A rendes bevezető egyébként nekem nagyon tetszik, kérdezel benne, felkelted az olvasóközönség figyelmét, és azzal, hogy Crossover egyszerre két filmsorozat rajongóinak is írsz, ami marketing fogásból egyébként dicséretes ötös, bár remélem, hogy nem ezért kezdted el írni ezt a történetet. Az utolsó idézet vicces meg minden, de én azt mondanám, hogy nem muszáj az oda, de valahogy nem is idegesít. Szóval végülis jól csinálja a dolgát.

5/4,5

Karakterek:

Rengeteg mindent szeretnék erről mondani. Először is, nagy szereplőgárdával dolgozol, ami általában nehéz, mert nem mindenki tud teljesen kibontakozni, és nem mindenkinek van igazán jelentősége. Ezt az akadályt úgyahogy átvetted, bár mondjuk számomra Bruce, és néha Natasha karaktere teljesen elhanyagolható lenne. Mármint egyikük szerintem eddig egy fél mondatot beszélt, a főszereplő számára pedig kifejezetten semleges. De ő azért ott van, és hozza is a karakterét. Ugye úgymond valós karakterekkel dolgozol, tehát volt egy alapod, amit követni illik, de nem muszáj. Te követted, nagyon szépen meghagytad mindenkinek a főtulajdonságát és az alapján lettek ők valamilyen személyiségűek. A nagy szívfájdalmam, hogy az ilyen akciófilmeknél általában egy, maximum kettő tulajdonságot kap egy szereplő és végig csak az az egy-két tulajdonság érvényes rá. Tekintettel arra, hogy most itt írott dologról van szó, valahol mélyen reménykedtem benne, hogy kicsit elmélyíted a karakterüket és nem csak a "szent és káromkodás ellenes" a "vicces" a "felpörgött pimasz" és hasonlóak lesznek, hanem lesz bennük egy pici plusz amitől még inkább emberivé válnak. Persze ezt nem vártam el tőled, mert az alapanyagot tökéletesen használod, de egy kicsi továbbfejlesztés az sosem árt. Akivel még nem tudom hányadán állok, az Ciara. Az első - talán - hét részig olyan szinten eltűnt a többi szereplő mellett, hogy az hihetetlen. Te azért próbálkozol felhozni őt azzal, hogy a többiek megjegyeznek neki egy-két dolgot és hasonlók, de rajta kívül mindenki annyira karakteres, hogy ő egyszerűen eltörpül. Még mindig nem érzem, hogy felnőtt volna a többiek mellé, de haladgat valamilyen úton. Talán az a gond vele, hogy ő sokkal inkább emberi karakter, mint a többiek és több tulajdonsággal is rendelkezik, de egyik sem őt meghatározó, míg a többeik csak egy őket meghatározó tulajdonsággal rendelkeznek. Egyébként sokáig, nem tudom miért, egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy fiú, vagy lány Ciara. Aztán pár rész után már jöttek a jelek, de az elején nagyon sokat kellett, hogy gondolkodjak rajta. Az nagyon tetszik, hogy hatalmas különbség van a Ciara-Peter és a Ciara-Pietro kapcsolat között, így mindkettőnek tudunk szurkolni, és mindkettő részeit máshogy éljük meg. 

5/3

Egy rész tartalma:

Hosszúságilag tökéletes, néhol, bár ez leginkább a történet elejére jellemző, picit kevesebb leírást kapunk, mint amennyit elvárnánk, de ez a végére nagyjából úgy beállt és szép rendszeres lett. Viszont Ciara hiába beszél tökéletesen a szereplők külsejéről, azt nem mindig tudom elképzelni, hogy milyen helyen van. Tehát a helyszínleírások lehetnének többek, plusz az érzékszerveket is nyugodtan be lehet vonni. Hallás, szaglás, tapintás, ízek, ezek is léteznek, nem csak a látás, sokkal színesebb, ha ezeket is használod.

5/4

Történet:

Az alapötlet nagyon egyedi, rengeteg mindent lehet kihozni belőle, érdekes és valóban rengeteg humorral is jár. A történet elején elég gyakran voltak viccek és megnevettetős részek, azonban az utolsó pár fejezetben mintha ezekből jóval kevesebb lenne és csak a szurkálódás maradt meg. Mint mondtam, az alapötlet remek, viszont egyelőre még nem látom merre halad a történet. A kilencedik résznél. Humor mindig van, a szereplők érdekes, de a cselekmény, mintha leült volna a futóversenyen egy padra és egyszerűen csak üldögél. A kilencedik részben úgy már lehet érezni, milyen irányba fog áthajolni a történet, de egyrészt ez már kicsit késő, másrészt, pedig ha Bosszúállókkal és hasonló izgalmas, akciódús szereplőkkel dolgozol, akkor valahol, valamilyen főgonosz, vagy ellenség feltűnése szerintem egy icipicit azért elvárt lenne. Mármint Peter és Pietro cívódásán kívül eddig nem történt konkrétan semmi, amivel előrébb lennénk. És hiába vicces a történet és olvastatja magát, ha egy idő után leül mint az iszap, és valamilyen szempontból nem folytatódik. 

10/7

Helyesírás:

Néha, főleg az első részekben előfordulnak értelmetlen mondatok. Egyébként pedig általános mennyiségben bukkannak fel helyesírási hibák, egyet kiemelnék, mert nem tudom, hogy csak félregépelés, vagy valódi hiba volt-e:

- Bátya HELYETT Bátyja

Az egyetlen amit nem értek még, az az, hogy ugye a részeket úgy nevezed el, hogy "eeeelső" "mááásodik" és így tovább, viszont a hetes és a kilences rész nem sorszámnévként van kiírva. Hogy ez direkt, vagy véletlen az nem tudom, de így tudatlanul úgy néz ki, mint egy hiba a rendszerben.

10/7

Ez összesen: 40/29

Összességében nekem nagyon tetszik a történeted, könnyed, humoros, egyedül nekem még egy pici izgalom hiányzik belőle. Így tovább! ;)

byeee