Sehun-EXO

Dedicated to sehunsfilter🎁✨

Tessék, megleplek, ahogy mondtad :D

Mindig is nagyon szeretted a versenyautókat és a gyorsuló versenyeket. Tudod minden érintett jármű gyártási évét és helyét, motorjának köbcentijét, lóerőjét, és minden dolgát, ami számít az iparban.
Habár van jogosítványod már egy éve, saját versenyautód, vagy unblock kocsid nincs, mivel ez rengeteg pénzbe kerül. Helyette inkább kijársz megnézni az illegális futamokat.
Pontosan ezért költöztél ki Tokióba, hogy minden ilyenen ott lehess.
Tényleg nagyon szereted ezt az egészet.

Annak érdekében, hogy jegyeket tudj venni- és egy nap majd autód is lehessen- több munkahelyen dolgozol.
Próbálkozásaid azonban sikertelennek bizonyulnak.
Végtére is még csak egy tanuló, fiatal lány vagy.
De ez nem baj, majd csak lesz valami.

Ma este egy új helyre mész megnézni a futamot, ugyanis egy ismerősöd ajánlotta neked ezt a helyet, mivel tudja, hogy minden versenyt ismersz a saját körzetedben, szóval nem árt az újítás. Még akkor is megéri, ha messze van.

Úgyhogy most rengeteg buszról-buszra átszállás után, majd 20 perc séta megtételével ott is vagy a keresett helyszínen. Meglehetősen nehéz eljutni ide, no meg ide is találni. Térképen nem is létezik a hely. Nem is véletlen...

A semmihez sem fogható látvány a led fények alatt, az utánozhatatlan szag, a hordókban gyújtott tüzek, a ruhák, a zászlók.
Igen, ezaz.
A jó öreg verseny, amit annyira imádsz. Olyan érzés, mintha hazaérnél szerető karok ölelésébe.

Hatalmas mosollyal az arcodon sétálsz a tömegbe. Szerencsédre pont jókor érkeztél, hisz most gurulnak rajthoz a versenyzők.
Csakhogy alacsony termeted miatt semmit sem látsz, így kénytelen vagy felmászni egy hulladék autó tetejére, hogy láthasd az eseményeket.
Végre kinyílik a látótered.
Meg is figyeled, hogy a résztvevő indulók nagy részét már ismered is, néhányat kivéve.

Egyik sem kelti fel nagyon a figyelmedet.
Najó, egy nagyon is.
Mikor meglátod az álom Ford GT-det a pályán kicsit elkap az irigység.

Őszintén szólva nagyon elkap.
Rögtön furdalja is az oldaladat a kíváncsiság, hogy vajon ki vezeti ezt a csodát, és az is, hogy miképpen tudja kezelni. Merthogy 600 lóerő az bizony nem kevés.

Szemeiddel a tulajdonost keresed, aki tippeid szerint meg is van.
Egy fiatal, rendkívül öntelten vigyorgó,ében hajú srác, aki látszólag elég népszerű lehet erre. A nők és lányok sikítanak, mikor látják, hát még ha rájuk néz, netán integet.
Te jó ég, a halláskárosodás esélye nagyobb miattuk, mint az autók miatt.
De ami a rosszabb, hogy élvezi is. Látszik a fején, hogy ez is simogatja azt a rohadt nagy egoját, amit a kocsi mögé kötve húz maga után, mert az utastérbe nem fér be. Habár az autó is aligha bírhatja el...

Elég látványosan gondolkodhatsz, mivel a srác rád néz, majd felmérve az arckifejezésedet nevet fel, aztán rádkacsintva száll be az autójába, mivel végeztek a bíróval a verseny előtti tájékoztatás megbeszélésével.
Arcod kicsit kivörösödik, hiszen azért egy elég helyes fiatalemberről van szó, ráadásul a rajongói egyöntetűen adnak ki gyűlölködő hangokat.
-Bruh... Jobb lesz vigyázni-mondod magadban, látva az elégedetlen női egyedeket.
De nem is érdekel különösebben a dolog. Csak egy felfújt hólyag.

A futam izgalmas fokra hág.
A motorok pörögnek, némelyik füstöl.
A hangok és a szagok semmihez sem foghatóak. Az élménytől ismét szerelembe esel az egésznek a varázsával.
Semmi sem okoz neked ennyi örömöt, mint ez a világ. Ez holt biztos.

A verseny nagy része rettenetesen szoros. Az egyik kanyarban viszont fordul a kocka. Csak nem úgy, ahogy te akarod. Az egyik kedvenc versenyződ itt van, őt várnád előre törni, azonban egészen más autó rajzolódik ki a tűznyalábok által megvilágított pálya utolsó szakaszában.
A lila GT szemeid előtt száguld be a célba, tekinteted pedig találkozik a srácéval, aki csak elégedetten vigyorog.
A pumpa egy pillanat alatt megy fel benned, így hátat fordítva pattansz le a rozsdajárgány tetejéről,majd megkezded a hosszú utat gyalog, ugyanis messze van a buszmegálló, ahonnan ilyen hajnalok-hajnalán is indul járat a környéked felé.
A lánytömeg boldog sikolya sérti füledet, na meg kicsit a büszkeségedet is. Annak ellenére, hogy nem te vezettél ugyan úgy megalázó, hiszen az egyik örökzöld kedvencedet verte le.

Inkább csak jó messzire el akarsz tűnni. Még csak ne is halld az emberek éljenzését, ahogy ez a hólyag rója a nyertes köröket.

De hiába idegesít annyira a győzelme, mégiscsak jó pilóta. Jól kihasználta az autó képességeit, és abszolút jól vezette. Azt a gyönyörű autó. Ami a tiéd is lehetne, ha lenne annyi pénzed. Bárcsak a tiéd lehetne...
Annyira jól bánnál vele. A legnagyobb kincsed lenne. Egész nap azt hajtanád, mindenhova azzal mennél.
Dehát mindegy... Sosem lesz neked ennyi pénzed. Talán jobb is így.
Kár volna, ha valaki kárt tenne benne, vagy ellopná.

Gondolataid csak úgy áramolnak gátak nélkül, ahogy szeled Tokió ismeretlen utcáit a célod felé.
Nagy fejtörésedben észre sem veszed a halk motorú szépséget melletted gurulni.
-Hé Pindúrka-szólal meg a vezetője.
Ijedten oldalra pillantva ugrasz egyet, de egy másodperc alatt sóhajtasz egyet belefáradva, hogy a fejét látod.
-Nem vagyok Pindúrka, és ne ijesztgess. Kössz -fordulsz sarkon, majd folytatod az utadat.
Azonban ő nem adja fel.
-Naaa Pindúrka ne csináld. Most haragszol, mert nem Nagasaki nyert, hanem én? -kérdezi vigyorogva gurulva melletted.
-Bocs te ki a faszom is vagy? -állsz meg újra, hogy mostmár a szemébe nézhess.
Leparkolva az autót száll ki, egyből feléd magasodva.
-A becses nevem Oh Sehun, és a tiéd Pindúrka? -mosolyog le rád azzal a pofátlanul helyes ábrázatával.
-T/N-mutatkozol be.
-Szép név egy szép lánynak-mondja hatalmas mosollyal végigmérve arcodat.
-A problémája pedig az ennek a szép lánynak, hogy az a szép lány-mutatsz a lila darabra magad előtt -nem az övé -nézel fel szemeibe.
-Viszont ennek a szép lánynak-mutat maga mögé a kocsira- ennek a szép lánynak is-mutat rád- is szeretne a gazdája lenni-emeli meg szemöldökeit egy pillanatra.
A váratlan utalástól kicsit kikerekedett szemekkel bámulsz fel rá.
-Na mit mondasz? Kezdünk egy kocsikázós randival? -mutat egyik kezével a kocsira, másikat pedig feléd nyújtja, hogy fogadd el, ha beleegyezel.
Kezére pillantasz, utána arcára, majd megint kezére.
-Nem kössz-mondod kissé felhúzva felső ajkadat az egyik oldalt, ami mosolyra készteti.
-Legalább hagy vigyelek haza-kérlel édesen.
Kicsit agyalsz, majd felsóhajtva fogsz nagy tenyerére a te kis apró kacsóddal.
Ő egyből az anyósülés felőlre vezetve nyitja ki neked az ajtót, hogy beülhess.
Elfoglalva saját helyét indul el.
-Kösd be magad-mondja.
Eleget is téve neki bámészkodsz tátott szájjal.
Egyszerűen hihetetlen.
Te egy ilyen autóban? Ülsz? Benne? Jesszus.
-Azért vegyél levegőt -neveti figyelve téged amikor tud.
-Csak... Ez az álomautóm... Még színben is pont ez... Ez olyan hihetetlen- nézelődsz csillogó szemekkel.
-Merre laksz? -kérdi félreállva.
Elmondod neki a pontos címet, mire nagy szemekkel néz rád.
-És te oda akartál sétálni vagy mi? A busz nem innen indul-ráncolja szemöldökeit.
-Buszozni akartam a messzi megállóból-mosolyogsz halványan.
-Jesszus-pislog-Mit csinálsz erre amúgy is? -kérdi könyökölve.
-Egy kedves ismerősöm hívott el, mert a körzetemben már minden versenyt ismerek, és szerinte újítanom kell. Meg hallottam már erről a helyről, úgyhogy érdekelt-rántasz vállat.
-Nem vagy semmi-rázza fejét vigyorogva -Na megyünk egy nagyobb kerülőn, hogy érezhesd egy kicsit a kocsit-kacsint vigyorogva, ahogy elindul a gázba taposva.
Felnevetve kapaszkodsz meg roppantul élvezve a sebességet.
A srác elégedett mosollyal tapossa a gázt, hogy örökre szóló élményt szerezzen neked.

Hosszú idő után meg is érkezik a ház elé, ahova leparkolva néz rá.
Teljes eufóriában ragadva nézel rá tátott szájjal, amire felnevet.
-Na Édesem, máskor is hazavihetlek? -kérdezi felemelve szemöldökeit egy pillanatra.
Beleegyezően bólogatsz szaporán, amire ismét jóízűen nevet.
Kiszállva a kicsiból sétál át feléd, kinyitja az ajtót, és kisegít a járműből.
-Köszönöm az egészet-mosolyogsz fel rá.
-Nem tesz semmit-hajol meg.
-Következő randi mikor? -kérdezed huncut mosollyal meghajolva.
-Oh ez egy randi volt? -kérdi közelebb lépve.
-Te mondtad nemde? -kérdezed átölelve a nyakát, ahogy lehajol.
-Csalafinta vagy te meg kell hagyni-öleli át derekadat.
-Mondhatni -kuncogsz az ajkára.
-Máris imádlak-mosolyog, majd egy lehelet könnyű csókot ad a szádra megpecsételve a jövődet..

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top