Boldog születésnapot mukifej(lol a szülinapja előtt kezdtem el,pain)!!

A legvágyotabb a világon a tiltott gyümölcs, mondják. Valóban elgondolkodtató felvetés. Miért?
Megannyi fiú van kerek e világon, akiket hasraütés szerűen kedvelhetnél. Az egyetemre is rengeteg helyes fiatalember jár, akik igencsak beleesnek az ízlésed kategóriájába, ám minél elérhetőbbnek tűnik valaki gondolatban, annál inkább nem kell. Ez valami meglehetősen fordított pszichológia, mely belénk van programozva.

Baráti társaságod-mely Beomgyuból,Daehwiből,Hyunsukból,Junseoból és legjobb barátnődből, Yunjinból áll-három tagjával ücsörögsz az iskola egyik épületében kialakított közösségi tér kanapéin. Jókat kacarászva témáztok kedves kis semmiségekről, miközben a közös ebédeteket majszoljátok. Kis ramen, kevéske grillezett marha, néhány babcsíra tálkában és egyéb otthonról összekotort dolgok. 
-Csá, bocs nagy volt a sor-állít be Hyunsuk legjobb barátjával Junseoval maga mögött. A fehér plasztik szatyrokat az asztal szabad területeire pakolják, miközben sorra ökölpacsiznak mindenkivel. Visszaköszönve lesitek, hogy milyen finom innivalókat hoztak nektek és maguknak a közeli kisboltból. Elkezdik kipakolni a palackba zárt nedűk sokaságát, mialatt ismét folyik a nevetgélős trécselés. Ezért szereted ezt a társaságot, mert velük olyan sokat tudtok nevetni közösen. Mindennapi fény a hétköznapokban. Kedves arcuk vonásait figyelve kuncogsz a sok hülyeségen, amit beszélnek.
-Ezt neked hoztam. Az utolsó volt-nyomja orrod alá Junseo az áfonyás üdítőt, ami köztudottan a kedvenced.
-Óóó de király vagy-fogadod el, mosolyogva felnézve rá. Ahogy gesztenye szemei tekintettel találkoznak a szíved azonnal le tud olvadni a lábadig. Az a hetyke mosoly, amit az ajkaira helyez...Az a telt száj...
Nem. Nem lehet. A baráti köröd szerves tagja. Még csak rá se kéne erre gondolnod.
De mégis hogy ne gondolnál? Mikor ez a srác annyira vicces, törődő, édes, mégis kellő mértékben szemtelen és csípős nyelvű. Állandóan macska-egér játékot űztök, miközben magatok sem tudjátok, hogy mi zajlódik a szívetekben.
Mosolyogva fordítja vissza figyelmét a társaságra, miközben a kezébe vesz egy tányért és enni kezd.

Az étkezés után elszállíngóztok az óráitokra. Egész anatómia alatt a közös poénjaitokon gondolkodsz. Eszedbe jutnak mandula szemei, a méznél is édesebbnek tűnő ajkai. Miért gondolsz erre? Miért jár a fejedben mostanában? Miért vágysz az érintésire ennyire? Tán csak nem?....
-Miért vagy ilyen elkent?-szakít ki Yunjin a gondolataidból.
-Ja semmi,csak nem érdekel az óra-nézel rá, majd a tanárra, aki már majdnem másfél órája magyarázza lelkesen az oktatott tárgyát, ám nem sok mindenkit érdekel.
-És miért vagy ilyen csendben?-rajzolgat a füzetébe továbbra is.
-Gondolkodok-támasztod a fejedet kinézve a hatalmas üveg ablakon. A hatalmas udvarra szegezve tekintetedet figyeled a focicsapatot. A műfüves pálya élénk zöldessége ellenére igencsak vizesnek bizonyul, azonban az edző mégis ott futtatja a srácokat. Elnézve a mezeiket tudod, hogy valamelyik kék szettben ott sprintel gondolataid középpontja.
-Min?-színezi Yunjin a kedves Fogatlant ábrázoló karikatúráját.
-Am semmi érdekes-tereled el a szót a rövidgatyás-kardigános srácokon legeltetve a szemeidet.
-Tehát ezzel zárom a mai előadást-szólal meg a Tanár-Jövő héten ugyan itt várom Önöket-bocsájt tieket utatokra. Unottan kapkodod össze a cuccotokat, majd legjobb barátnőddel feltápászkodva kocogtok le az emeletről, hogy elkísérhesd a csoportjához az órájára. 

-Hanyadik vagy?-utalsz a vizsgájukra, amit funkcionális mozgáselemzésből tesznek. Eltérő kezdőbetűs vezetékneveitek miatt nem egy gyakorlati csoportban vagytok, így csak az előadásokra jártok be együtt. Keddenként mindig lekíséred órára, míg neked lyukas van.
-Harmadik-tördeli ujjait idegesen.
-Akkor még beszéljétek át a feladatokat. Ne félj improvizálni. Izomerő,teherkar és egyebek. A botot is használtasd-adsz pár fontos tanácsot, miután te már túlestél a te vizsgádon múlt csütörtökön.
-Köszi bestie, majd megyek érted-könyökpacsizik le veled Yunjin. Peace-t mutatva teszel egy 180 fokos fordulatot a saját tengelyed körül, majd kivonulsz a hatalmas udvarra, ahol Junseo, Hyunsuk és Beomgyu egy dupla edzésen vesz részt. Ez annyit jelent, hogy normálban 3 óra az edzés, de másfél óra után kapnak 15-20 perc szünetet, hogy szusszanjanak. Versenyszerűen fociznak, így érthető az ilyen hosszú edzés, mely mellett még heti 3 sima edzés is bele van sűrítve, főleg bajnoksági időszakokban.

Novemberhez képest elég kellemes az idő, így a fapadra helyezve cuccaidat csüccsensz le, hogy a pálya mellől figyelhesd a már jól ismert csapatot. Ahogy meglátnak a tevékenységeik végzése közben mindenkivel köszöntök egymásnak.
Barátaid nem restek eléd kocogni, hogy a szokásos traccspartit tartsátok.
-Hogy vannak az én kedvenc sportolóim?-vigyorogsz a trióra, akik lihegve bújnak át a korlát alatt.
-Most, hogy itt vagy csodásan-fog szívére Hyunsuk drámaian.
-Meghiszem azt galambom-ejtesz oda neki egy protein szeletet.
-Ezért te vagy a kedvenc csajom-kapja el, és puszit dobva bontja fel, majd elkezdi majszolni.
-Hé, és velünk mi lesz kicsilány?-tárja szét karjait Junseo...kicsilány...

-Na nektek is hoztam, ne sírjon a szád-nyújtasz rá nyelvet,amit szarkasztikusan utánoz.Odanyújtod először Beomgyunak az egyiket, majd a másikat Junseonak. Már éppen kapná ki a kezedből, mikor nevetve elrántod előle. Feje először meglepett, de hamar realizálva húzódik vigyorra azt a telt száj.
-Bocsika, már csak egy van-rántasz vállat drámaian, ahogy felbontod a sóskaramellás csokis fehérjebombát.
-De én nekem izmot kell építenem-araszol oda hozzád.
-Nekem is-dacolsz kidüllesztve szemeidet rá, majdnem arcon kacagva.
-Nekem viszont kétszer olyan nehéz dolgokat is fel kell tudnom emelni, mint te vagy, úgyhogy ezt kérem ide-hajol arcodba, majd egy vérlázító mosollyal kitépi a kezedből a csemegét. Színlelt felháborodással nézed, ahogy vigyorogva eszeget.
-Hihetetlen alak vagy Junseo!-sóhajtod, majd előveszel egy müzliszeletet, és elkezded majszolni azt.
-T/N üzeni a gólyák közül Jungwon, hogy jól nézel ki-vigyorog rád Beomgyu sötétbarnás izzadt mullettjébe túrva.
-Oh-kuncogsz fel-hát ez aranyos-válaszolod mosolyogva.
-Egy kis felfújt hólyag. Jól el is verem a picsáját mindjárt-szólal meg Junseo és azzal a lendülettel el is fut, hogy valóra váltsa elképzeléseit.
-Hülye-vigyorogják a srácok, majd intenek és utána erednek.
Pislogva bámulsz utánuk, majd kuncogva veszed elő telefonodat, hogy válaszolj beérkezett üzeneteidre.
A délutánt az egész társasággal a könyvtárban töltitek közös tanulással. Elmagyarázva az anyagot mind könnyebben tanultok és jobban is haladtok.

Az elkövetkezendő napok nyugalomban, szokásos menetben telnek. Együtt lógtok, beszélgettek, programokat szerveztek. A fiúk hétvégi meccsét már 2 hete szervezitek, amire kezdetben mindenki tudott jönni, azonban az esedékes nap előtt minden borulni látszik.
-Most akkor Yunjin sem jön?-pislog Hyunsuk rád nézve csalódottan.
-Nagyon durván beteg lett. Mandula gyulladás, tiszta taknyos és lázas-húzod a szádat sóhajtva.
-Hát ez remek-dől hátra a srác frusztráltan.
-De T/N jön-mondja neki Beomgyu a telefonját bújva.
-Egy ember-néz rá Hyunsuk.
-Nem elég ő egyedül?-néz rá hátra Junseo már elnevetve magát a szenvedésen.
-Hát de, csak jó lett volna együtt. Mindegy-néz el Hyunsuk dacosan.
-Daehwi viszont kért videókat annak ellenére, hogy elmegy a barátjával nyaralgatni szóval-vigyorgod.
-Még szép, hogy kért te. Meg is verném ha nem-teszi karba kezeit a srác,de már ő is elneveti magát a hisztijén, aminek voltaképpen semmi értelme sincsen.
-De nyugodj meg életem, én jó hangosan fogom sikítani a nevedet-vigyorgod rá, mire a srácok félig sokkosan nevetik el magukat.
-That's what she said-emeli meg szemöldökeit Gyu visszatérve a telefonképernyőbe.
-Ahogy illik-nyújt rád nyelvet Hyunsuk.
-Azért az enyémet hangosabban sikítsd ha egy mód van rá-szegezi neked a mondatot Junseo. Ráemelve tekinteted pillantod meg a pimasz vigyort, ami hatalmasat dobbant a szíveden. Ahogy egymás szemeibe néztek rád kacsint, mire te szemet forgatsz.
-Holnap fél hétre ott vagyok srácok-kelsz fel, majd elköszönve mész a saját dolgodra.

Péntekenként neked nincs órád, így egész nap takarítgatod a lakásodat, tanulsz és főzöl a fiúknak, hogy estére vigyél nekik enni. A boltba is leugrasz néhány apróságért, hogy kedveskedj nekik. Yunjint a pasija ápolja otthon, Daehwi pedig már 3 napja évfordulós nyaraláson van a barátjával, úgyhogy amint hatot üt az óra be is pakolsz a kis cuki kocsidba, és már útnak is eredsz az egyik városi sportcsarnokba, melyben tartják a bajnokság elődöntőjét. A gratulációs virágcsokrot a kocsiban hagyod, de a kajás szatyrokkal a kezedben battyogsz be a személyzeti részlegen, ahova Beomgyu kijön eléd, ahogy mindig becsempész titeket. Az öltöző előtt  már vár téged a 2 másik jómadár. Odaérve nyújtod át a névre szóló kajás dobozokat.
-A legnagyobb szeretettel és rajongással kívánok Önöknek jó étvágyat-vigyorogsz rájuk, ők pedig hasonló arckifejezéssel fogadják a kedves gesztusodat.
-T/N betapaszolsz?-kérdi Junseo.
-Aha-bólogatsz.
-Akkor egy 10 perc és megyünk-néz Junseo a srácokra, akik biccentenek azután elkocognak a pálya felé felmérni és bemelegíteni, amit már a többiek is elkezdtek.
-Nincs bent senki-kérdezed félve menve Junseo után az öltözőbe.
-Nincsen, már mindenki bemelegít-csukja be mögöttetek az ajtót,aztán leül az öltözőszekrénye elé a padra, hogy elérd. Elé sétálva veszed le a kabátodat a szabadabb mozgás érdekében, egyúttal várod, hogy előkeresse a fájdalom tapaszokat. Amióta sportolók vesznek körbe mindig te ragasztod fel mindenkinek, így nem kis tapasztalattal rendelkezel ilyen téren.
-Hol fáj?-nézelődsz a férfi cuccok tömkelegében, majd vissza a magas srácra, aki idő közben egy másodperc alatt lekapta a pólóját, és félmeztelenül ül most előtted.
-A vállam-néz fel rád ártatlanul,te pedig egyből egy rák színét veszed fel.
-Oh értem-nyögöd ki bénán, rögtön a tapaszt babrálva, hogy ne kelljen rá nézned tovább.
-Baj van Kicsilány?-bújik fejével a tiéd alá, hogy szemeidbe tudjon nézni.
-Nem, dehogy. Miért?-veszel erőt magadon, és elkezded felhelyezni rá-A rombuszizmod is fáj?-tereled a témát.
-Nézheted ám a hasamat, nem haragszok meg-vigyorog felnézve az arcodba.
-Nem érdekel, köszi-forgatsz szemet, pedig epekedsz csak egy pillanatnyi kukkolásért.
-Jobban szeretnéd inkább a vállaimat tapogatni? Nyugodtan érj hozzám máshol is-húzza ki magát, feje pedig dagad az önteltségtől, amit pipacs fejed és esetlenséged vált ki belőle.
-Talán az én füleimet is le kéne tapaszolni, mert fáj a butaságod te kis mitugrász-vágod el a tapaszt, majd orron pöckölve fordulsz sarkon és magad mögött hagyod a kacagó fiút.
Futólépésben szeded lábaidat a kilátó felé, ahova levetődve keresed szemeiddel a két barátocskádat. Megtalálva őket integetsz nekik, miközben próbálsz megnyugodni. Mégis mi volt ez? Ez még mindig az a viccből történő flört, amit mindig toltok? A tegnapi beszólása sem volt kutya, na de ez? Mégis mi a fene van vele? Ha így folytatja nem fogod tudni visszafogni magad. Egyre jobban taszít bele a róla szóló gondolatok kavalkádjába, amik egyre több és erősebb érzést váltanak ki belőled. Nagyon nem jó...
Az egész meccs alatt a hangulatodat nyomják a kérdések, azonban a vége felé csak sikerül bebeszélni magadnak, hogy ez semmi különleges, ne is foglalkozz vele. 
Mikor a fiúk berúgják az utolsó gólt szorgosan tapsolva örülsz sikerüknek. Amikor a gratulációk után a srácok lenyújtanak elindulsz az öltözőjükhöz egy nyalókát bontva, míg vársz rájuk. Válogatod a telefonodon a képeket, amiket készítettél, hogy átküldhesd a srácoknak. A legtöbb insta képüket te csináltad, azt azért meg kell hagyni.
-Na hogy tetszett Kicsilány?-jelenik meg Junseo a semmiből.
-Nem volt semmi. Gratulálok-nézel fel rá a képernyődből mosolyogva.
-Ez milyen ízű?-kapja ki a szádból a nyalókát, hogy sajátjába helyezze-Hmmm, epres. Ez finom-néz rád határozott szemekkel, te pedig a sokktól megszólalni sem tudsz. Vigyorogva dugja vissza a szádba az elvett édességet, így te szádra fogsz teljesen letaglózva nézve rá- Na mivan, elvitte a cica a nyelved?-emelgeti szemöldökeit.
-Jézusom Kim, te mi a szart művelsz?-szólalsz meg. Éppen válaszolna, de meghalljátok a közeledő csapat önfeledt nevetését. Arra kapod a fejedet félve, hogy meglátnak ebben a furcsa helyzetben. Mire ki tudnál eszelni egy tervet Junseo beránt az öltözőbe, és rázárva a kulcsot lök gyengéden a falnak.
-Én csak meg szeretném kóstolni a nyalókádat-vigyorog az arcodba hajolva. Rákvörös fejjel csuklik alád egy kicsit a lábad, amit rögtön észlelve fog derekadra fél kézzel-Add csak ide-kapja ki a szádból, majd a kukába hajítja-Így jobb lesz-hajol ajkaidra, és egy észveszejtő csókba von.
Tested egy töredék pillanat alatt reagálva csókol vissza. Nyakába fonod karjaidat közelebb húzva magához izmos testét. Junseo a csókba vigyoroga támasztja bal karját a falnak a fejed fölött, ezzel a mélybe rúgva minden tartásodat, ami még benned sikított a becsületed megtartásáért. Hasára fogva tépsz a hajába a másik kezeddel, miközben áttolod a nyelvedet a szájába. Mivel meglehetősen ínyére van a dolog, így derekadba markolva csókol tovább, egyre hevesebbé téve köztetek a dolgot. A folyamat tovább bonyolódását a kilincs rángatása zavarja meg, amitől szétröppenve néztek egymásra.
-Mi a szar? Nem Seonál van a kulcs?-hallatszik a kérdés az ajtón túlról.
-De-válaszol valaki.
-És hol van?-hallatszanak távolodó léptek, ahogy elindulnak keresni. 
Halkan elkezdtek kuncogni, megint miliméterekre egymás ajkaitól.
-Iszonyatosan akarlak T/N-susogja ajkaidra vággyal teli szemekkel.
-Ahhoz először magyarázd ki nekik ezt-neveted a mosolygós szájára, majd ismét egymásra tapadva zárjátok ki a pillanatnyi problémát.