Tönkre tesz a gyerek egyébként, de mindegy :")

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A nyár a pihenésről, a vízről, a finom ételekről és a bulikról szól. Az egész éves hajtás jócskán kisajtolja az emberből az utolsó energia cseppeket is, így nem csoda, ha a nyár eljöttével csak ezek számítanak már. Sok a meggondolatlan döntés, a vágyak követése.
Ilyenkor sokkal elnézőbbek az emberek, habár igyekezni kell a normál kereteken belül maradni.

Tehát mérsékelten inni például. Ezt kéne tenned, főleg, hogy a mai házibuliba teljesen egyedül mész. Ismered a házigazdákat, meg legalább a fele társaságot, viszont senki nincs, akivel egy irányban laknál. Nem tervezel náluk aludni, viszont terved sincs a továbbiakra, vagy a hazajutásra. Majd adja magát a helyzet, gondolod.

A házigazdák egy hat tagú baráti társaság, akik egyébként a suli kosárlabda csapatának egy részét képzik. Együtt készülnek nemzetközi csapatba szerződni, így hát lassan 2 éve együtt élnek, hogy könnyebb legyen a mindennapi életüket fenttartani. Taehun-a csapatkapitány, akinél amúgy 2 nappal vagy idősebb-és Kyungjun az osztálytársaid, mellesleg elég jó haverjaid. Általuk ismered az egész kosárcsapatot, és barátkoztál össze az ő 6 tagú kisebb klikkesedésükkel. Sokat lógsz velük, mivel nagyon szereted a társaságukat. Sok közös barátotok van, így akarva-akaratlanul naponta találkoztok, még a nyáron is. Nem vagy egy bent ülős típus, így ahova csak lehet mész is. Így kerülsz el a mai buliba.

A bulikkal alapjáraton semmi gond. Kicsit iszol, táncolsz és jót mulatsz.
Ismered is a legtöbb embert, veszély nem igazán fenyeget.
Csakhogy általában nem ilyen lelki állapottal szoktál neki indulni a nagy betűs éjszakának.
Idegesít, hogy nem találtál még munkát, hogy nem jeleznek vissza, pedig nagyon fontos volna.
Össze is vesztetek a legjobb barátnőddel valami butaságon, aminek semmi értelme, ez is piszkosul zavar. Csupán remélni mered, hogy itt lesz a mai buliban, hiszen ő is a baráti társaság része.

Az összeveszésetek oka valójában okkal történt. Van a társaságban egy srác, aki 2 évvel fiatalabb nálad, de nem hátráltatja abban, hogy folyamatosan a forró tűzben, majd hirtelen a jéghideg mélyben tartson. A pontos idejét nem tudod megmondani, hogy mikor kezdtél el érzéseket táplálni felé, de azt pontosan tudod, hogy tönkre teszi a lelki világodat. Nagyon csúnya játékot űz veled, amit pontosan tud. Lehetetlen, hogy ne tűnjön fel neki, ahhoz túl ügyesen osztja a kártyákat.
-Ugyan már T/N, Junhyeok lehet hogy idióta hímnemű, de nem vak-csattant fel legjobb barátnőd Keena.
-Akkor miért szívat ennyire?-hisztizted neki az ágyon elnyúlva.
-Pontosan azért, mert tudja, hogy milyen hatással van rád-vágta rá indulatosan-Ha akarsz tőle valamit, akkor mondd meg neki, hogy viselkedjen normálisan és egyértelműen, ha meg unod a szívatást, amit egyébként eddig is ugattam-fűzte hozzá-akkor meg küldd el a francba. Ebből így csak te jössz ki szarul, ő meg éli a világát-közölte a tényállást keményen, de érthető módon már rég elege lett a sírásodból és a nyafogásodból.
-De ha elmondom neki, akkor tudni fogja, hogy szerelmes vagyok belé, amit ellenem fordít. Csak játszik velem-dacoltál.
-Akkor szenvedj, nekem mindegy-pattant fel megelégelve-Csinálj amit akarsz, ebből már elegem van-unta meg a több hónapnyi véget nem érő szenvedésedet.
Ingerülten vonult el haza a szobádból, ennek már több napja, azóta nem áll szóba veled. Nem mintha nem akarna, csak cselekvésre akar bírni.
Tudod, hogy igaza van. Ez se neki, se neked nem jó, max Junhyeoknak. Sőt, csak neki. De ennek ma véget vetsz.

Halk sóhajjal állsz az ajtó előtt. A gyomrod liftezik, a lábaid kicsit remegnek. Vízválasztó éjszakának ígérkezik a mai, így érthető módon vagy felhevült állapotban.
Lentebb húzod fekete sortodat a combjaidon, majd a fehér fodros haspólódat is kicsit megigazítod, mielőtt becsengetsz a hatalmas medencés villába.
Igazán szerencsések, hogy a jövendőbeli csapatuk finanszírozója már biztosít nekik egy ilyen luxus helyet. Talán neked is sportolónak kellettt volna menned.
Gondolataidból a feltépődő ajtó szakít ki, mögüle pedig kedves barátod Kyungjun néz vissza rád.
-T/N, szia!-köszönt boldogan, majd megölel-Egyedül vagy?-csodálkozik elengedve.
-Hát egyenlőre igen-húzod a szád-Keena nem jött még?-érdeklődsz.
-Azt mondta, hogy nem tud jönni-válaszol.
-Nem mondta miért?-kérded.
-Nem-rázza a fejét-Viszont azt mondta, hogy ha egyedül jössz, akkor véletlenül se hagyjunk sokat inni. Meg hogy adjunk enni, szóval gyere velem-húz be magával a házba.
Megmosolyogtat, hogy annak ellenére, hogy haragszik rád, még törődik veled, és elintézi, hogy ne legyen bajod. Nagyon szereted őt, nála jobb barát a földön nincs.
-Van felvágva gyümölcs, meg vannak kisebb és nagyobb szendvicsek is, van virsli asszem, meg van egy kis sült hús salátával-sorolja a lehetőségeket maga mellé húzva-Mit kérsz?
-Hmm-gondolkodsz-Egy nagyobb szendvicset,utána meg gyümölcsöt-mutatsz rájuk.
-Okés. Tarjás jó?-szed ki neked egyet.
-Persze. Köszi-veszed el a kezéből, majd elkezded majszolni.
-Ha megetted mindet, akkor utána tölts magadnak inni amit csak szeretnél, aztán várlak a parketten-simogatja meg a fejedet, majd a haverjai közé vetődik táncolni.
Mosolyogva figyeled a táncoló tömeget, akik már javában alapoznak és táncolgatnak. Nem mindenki van még itt, de így is jócskán telítődik a ház.
Boldogan nyammogva figyeled az ismerőseid táncolgatását, mikor összeakad a tekinteted azzal, akivel még nagyon nem állsz készen találkozni.
Junhyeok vigyorogva kacsint rád, majd egy csapat lányhoz sasszézik.

Az egésztől annyira felmegy benned a pumpa, hogy a szendvics maradékát a kukába csapod, majd az egyik sereg alkohololos kirakat felé veszed az irányt, ahol rögtön egy shot sojut öntesz magadnak, amit egyből lehúz. Majd mégegyet. És mégegyet.
A hányás elkerülése végett kicsit megpihensz, de a poharadat félig töltve vodkával kicsit felhígítod rostos naranccsal, majd kikecmeregsz az udvarra, hogy leülj a tornácra.
Percekig bámulsz magad elé, mire végre elmúlik a rosszullét teljesen. Ennek örömére kezded el kortyolni az erős kevertedet fintorogva.
Még ha borzalmas íze is van, akkor is kell valami, amitől minél hamarabb beállhatsz. Junhyeok megadta a löketet, hogy ma egyszer és mindenkorra véget vess a hosszadalmas játékának. Féltékennyé akar tenni? Oké, legyen. Azonban nem ő  az egyetlen, aki tud szórakozni.
A terv megvan, csak elindulni nehéz. Ezért iszol, hogy meglegyen a merszed hozzá.

Mikorra a pohár végére érsz bebattyogsz a házba, ahol egy utolsó nagy jäger shotot lehúzva vetődsz a táncparkettre, hogy kezdetét vehesse az éjjel.
Kótyagos állapotban keveredsz Taerae karjaiba egy kis idő után, akibe nevetve kapaszkodsz.
-Nagyon jól mozogsz Cicabogár-vigyorog a kezedet fogva, ahogy táncoltat.
Nevetgélve ropod belesimulva a karjaiba, miután párszor megpörget, majd magához húz. Tudatosan mozgatva a csípődet tekeregsz minimális érintést engedve neki, ami látszólag nincs ellenére, sőt. A szuggesztív zenék hatására a hangulat is forrósodik, így belátásaid szerint ideje szintet lépni, főleg miután feltűnik, hogy Junhyeok lázasan igyekszik magára terelni a figyelmedet és féltékennyé tenni, ám próbálkozásai kudarcba fulladnak.
Vigyorogva túrsz Taerae hajába, ahogy hátulról ölelve a derekadat a nyakadra csókol érzékien. Végtére is nem hogy kilépsz Junhyeok bűvköréből, de még egy helyes sráccal is sikerül összeakadni egy kalandos estére. Nincsenek ellenedre az izgalmak, sem a szép fiúk,főleg ha Junhyeok arcába nyomhatod.

Lázas elfoglaltságodból-azaz a srác karjaiból-Junhyeok egy szempillantás alatt szakít ki.
-Bocs haver, vele itt befejezted-löki oda a felháborodott táncpartnerednek, majd a csuklódnál fogva rángat ki az udvarra, annak a legtávolabbi szegletébe.
-Hagyjál már!-ellenkezel egész úton-Semmi közöd hozzánk! Eressz el!-rángatod ki magad a szorításból.
-Miért rángatózol rá tapadva, mint egy rossz kurva?-szorít a falnak melléd támaszkodva.
-Anyádat kurvázzad le-vágnád arcon, de elkapva a kezedet szorítja le azt-Semmi beleszólásod abba, hogy én kivel táncolok-kiabálod az arcába.
-Ez nem tánc Aranyom, ez enyelgés-feszül meg az állkapcsa.
-Azzal enyelgek akivel akarok Cheon-lököd el magadtól, majd elindulsz a ház felé.
-Rajtam kívül senki sem érhet hozzád-ránt vissza magához préselve.
Reflexből hason ütöd, hogy elengedjen, ami hasznosnak bizonyul.
-Na mi van? Nem tetszik, amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogy te akarod?-horkantasz fel, ahogy az ütés helyére fog-Elegem van a toxikus játékodból. Hagyjál engem békén Junhyeok-hagyod magára bevonulva a házba ismét.

Az agyvized forr az idegtől, így a főbejárat felé veszed az irányt.
-Hova mész?-áll eléd Hyunsoo látva, hogy az egyenes vonalkövetés nem igazán a stílusod jelenleg, és a legkevésbé sem vagy nyugodt.
-Haza-morgod-Eressz Soo-szólítod fel, ahogy a vállaidra fog.
-Mi a gond?-kérdi aggódva.
-Semmi-vágod rá izzó szemekkel.
-Nem mész sehova, amíg el nem mondod. Főleg nem egyedül.
-Akkor kénytelen leszel hazakísérni, mert én nem maradok itt-püffögöd teljesen vörösen a dühtől.
-Jó, legyen úgy-egyezik bele, majd az ajtót kinyitva indultok el.
Szó nélkül kirakja a könyökét, amibe hezitálva karolsz bele.
-Mesélj-néz rád várva, hogy végre elmondd mi zaklatott fel.
-Csak azért mondom el, mert már nem érdekel, tudja meg aki akarja...Elegem van Junhyeokból, és meg fogom fújtani-kezdesz bele lelki szemeid előtt már végrehajtva a dolgot.
-Mit csinált?-érdeklődik.
-Egyszer a forró tűzben tart, csókolgatja a nyakam meg simogat, az ölébe ültet, aztán rám se néz, nem is foglalkozik velem, meg más lányokat húzogat-akadsz ki-Hónapok óta játszik velem és kurvára unom-erednek el a könnyeid.
-Komolyan?-lepődik meg-Azt tudtam, hogy ezt sokszor eljátssza, de azt nem, hogy veled is-vakarja meg a fejét-Sajnálom-sóhajtja megsimogatva a karodat.
-Na látod, pontosan tudtam, hogy nem vagyok több holmi játékszernél-sírod már nem is látva az utat.
-Szerelmes vagy belé ezek szerint-nyújt egy zsebkendőt.
-Utálom-fogadod el kifújva az orrodat.
-Tehát igen-sóhajtja-Azt mondod hónapok óta ez megy?-kérdezi visszaemlékezve.
-Lassan fél éve-bólintasz nyüszögve.
-Aha-gondolkodik el-Most ez nem tudom mennyire boldogít, vagy mennyire nem, de hónapokig ezt nem szokta csinálni. Hetekig igen, de több hónapig nem.
-Akkor biztos meghibbant-horkantasz fel-Nem beszélve arról, hogy Taeraevel táncoltam, és random elrángatott tőle azzal az indokkal, hogy "enyelegsz vele mint egy kurva"-majmolod mély hangot játszva-meg "rajtam kívül senki sem érhet hozzád"-folytatod, amin Hyunsoo jót nevet-Kezdjük ott, hogy ő sem érhet hozzám, nem hogy más. Másik meg hogy kinek érzi ez magát? Semmi köze hozzá-háborodsz fel.
-Gondolom zavarja az önbecsülését, hogy nem csak rá figyelsz-vigyorog a srác melletted bandukolva.
-Ahj istenem, nem mintha nem foglalkozna vele naponta több lány, mint ahány éves-forgatsz szemet-Meg nem is értem miért pont én, mikor egy társaság vagyunk. Idióta seggdugasz-morgod, beszéded pedig igencsak szórakoztatja a narancssárga hajút.
-Hát ezek után nem vagyok benne biztos, hogy csak a saját élvezetére teszi, bár nála sosem tudni. Egy kis pöcs tud lenni-rázza a fejét vigyorogva.
-Nem számít, csak hagyjon békén engem mostmár-sóhajtod-Köszi, hogy meghallgattad. Ha lehet ne nagyon terjeszd szét. Nem hiszem, hogy Taeraen kívül más érzékelte, ő vele meg majd megbeszélem én.
-Ez csak természetes-mosolyog-Én megőrzöm a titkodat-ígéri meg, ő pedig nem csak a szavak embere.
Egy bő 20 perc, mire végre elértek az otthonodig. Elbúcsúzkodva térsz be a házba, ahol eszel és iszol a másnaposság elkerülésére, majd fürdesz és lefekszel aludni.
A buli hasonlóan zárult, mint vártad, de attól nem lett könnyebb.

Kábé 2 hét telik el, és kezdesz egész jól kitántorogni a szituból, na meg elengedni Junhyeokot. Nem kérsz többet a szórakozásából. Keena végre válaszolt az üzeneteidre, és elmeséltél neki mindent, így megbocsájtott természetesen ezerszer elismételve, hogy ő megmondta már rég.

A srácokhoz azóta nem mentél át, és mikor kerestek programra valami béna indokkal ráztad le őket. Idő közben találtál munkát, így baristaként tengeted a mindennapjaidat jól elfoglalva magad és a gondolataidat.
Egy rendkívül fárasztó nap végén pakolászol és takarítasz fel a kis kávézóban, majd kimerülten indulsz neki az utadnak zárás után. Semmihez sincs több kedved, mint egy kád vízhez, majd egy nagy doboz jégkrémhez és egy jó filmhez.
-Látni akar-érkezik Hyunsootól az üzenet, ami felvillan a telefonod képernyőjén.
-Jajj istenem csak ezt ne-nyögsz fel elolvasva-Nem vagyok elérhető-pötyögöd vissza.
-Nem igazán fogadja el-válaszol rögtön.
-Nem érdekel-zárod rövidre.

Pár nap után Kyungjun az, aki nagyon megelégeli, hogy nem válaszolsz, vagy kitérsz a kérdések elől, na meg hogy nem mész velük sehova.
Az egyik munkanapodon zárásra odamegy a kávézó elé, hogy megvárjon, és végre kérdőre vonhasson.
-Megmondanád mi bajod velünk?-kérdi a hátad mögül, mikor zárod az ajtót.
-A jó isten szakadjon rád Kyungjun, mit ijesztgetsz-fogsz a kalapáló szívedre ijedtedben.
-Válaszolj. Mi történt? A buli óta semmit se hallottam rólad-várja a válaszokat.
-Kérdezd Hyunsoot-fordulsz vele szembe, majd elindulsz.
-Mert mit csinált Hyunsoo?-ered utánad-Várj már-húz vissza.
-Nem ő-állsz meg rá se nézve.
-Akkor nem értem-ráncolja a szemöldökeit.
-Csak beszélj Hyunsooval. Fáradt vagyok-húzod ki a kezedet a tenyeréből.
-Na nem, most szépen beszélgetünk-húz el a kocsijáig, amibe beletuszkol, majd beül melléd-Szóval?-kérdezi.
Mivel percek múlva se válaszolsz, ezért bosszúból nem a te otthonod, hanem a sajátja felé veszi az irányt megelégelve a drámázásodat.
-Hé ne merészelj hozzátok vinni Woo Kyungjun-eszmélsz fel a gondolataidból.
-De igen-hallgattat el rögtön-Kurvára unom, hogy ránk se hederítesz hetek óta, és nem vagy hajlandó elárulni a miértjét. Úgyhogy most szépen csiripelj, vagy fogd be és utazz-förmed rád mérgesen.
Sóhajtva fogsz a homlokodra.
-Hónapok óta szerelmes vagyok Junhyeokba, aki csak hülyített egész végig, Keenaval összevesztem miatta, aztán meg a buliban elküldtem melegebb éghajlatra, miután megint megpróbált féltékennyé tenni, így én Taerae karjaiban kötöttem ki, hogy végre én is jól érezhessem magam ne csak Cheon. Kérdőre vont, mintha legalább a csaja lennék, aztán nem tetszett neki, hogy beolvastam, aztán meg jól otthagytam. Ennyi, történet vége-darálod le a lényeget.
-Hú mivan?-pislant teljesen másra számítva.
-Ez pont így van, ahogy mondom-nézel rá.
-Ez igen, ezt nem tudtam-bólint feldolgozva-És Hyunsoonak ehhez mi köze?
-Mikor haza akartam menni nem engedett egyedül, szóval elkísért, és elmeséltem neki. Csak ti tudjátok, meg Keena-vakarod meg a tarkódat.
-Értem-bólint-Akkor már vágom miért volt ilyen ingerült Jun az elmúlt időszakban. Mondtam neki, hogy menjen valakit megfektetni mert láthatóan hiánya van, de hát csak leugatott meg ilyenek-ránt vállat-De akkor ezek szerint ezért.
-Miért?-vonod fel a szemöldöködet.
-Mert rájött, hogy elbaszta a dolgokat kettőtök között-áll meg a házuk előtt.
-Mivan?-értetlenkedsz.
-Ugye tudod, hogy e legkevésbé sem vagy számára közömbös?-néz rád, nem is értve a reakciódat.
-Ezt miből szűrted le?-pislogsz a baromságán.
-Úgy kivolt az elmúlt hetekben. Kiakadt, hogy nem válaszolsz senkinek, hogy nem jössz, hogy semmit se tud rólad.
-Csak sértette az egóját, hogy nem úgy végződött, mint ahogy akarta-dőlsz hátra karba tett kezekkel megforgatva a szemeidet.
-Nem, ez nem olyan volt-rázza a fejét-Hidd el, tényleg bántja a  dolog-mosolyog rád halványan.
-Ne csináld ezt velem-kerülget a sírás-Ne táplálj bennem hamis reményeket-kérleled.
-Én nem azért mondom-szabadkozik-Csak azt mondom, amit láttam, hisz én voltam vele az elmúlt 2 hétben-mutat rá a tényre-Na gyere-szállít ki a kocsiból.
-Jun nem akarok-nyüszögöd, ahogy berángat a házba.
-Jössz és most szépen ezt megbeszélitek-húz fel magával az emeletre Hwi, Hyunsoo és Sungjun szeme láttára, akik csak meglepetten pislognak rátok, a hangzavarra pedig Taehun is besétál a konyhából.
-T/N? Szia-kamillázik rátok.
-Sziasztok-nyöszörögsz-Segítsetek nem akarom-kérleled őket a lépcsőbe kapaszkodva.
-Csitulj ennek most vége-szed le Kyungjun a korlátról és Junhyeok szobája felé lökdös.
-Minden oké?-kérdi Hwi.
-Persze-válaszol helyetted az erőszakos békítő, majd benyit a célszobába-Na most szépen itt maradsz és nem jössz ki, amíg meg nem beszélitek-lök be az ajtón, majd rád csukva fog a kilincsre, hogy esélyed se legyen.
-Woo Kyungjun a nyakadat ki fogom tekerni! Engedj ki!-püfölöd a falapot-Hé!-dörömbölsz, azonban válasz nem érkezik.

-T/N?-szólal meg mögüled Junhyeok.
-Öh-fordulsz meg felé, aki egy szempillantás alatt eléd terem-Szia-köszönsz rá se nézve.
-Miért nem válaszoltál egyik üzenetre se?-von kérdőre egyből, ami benned azért felnyomja a pumpát rendesen.
-Már megint ezt csinálod-csattansz fel egyből rákapva a tekintetedet-Mondd ki a francnak érzed te magad, hogy kérdőre vonj megint csak? Pontosan tudod, hogy mit miért csináltam-lököd el dühödben, amitől tesz 2 lépést hátra-Nem hiszem el, hogy hónapokig sirattál naponta, csak mert neked úgy volt kedved-löksz rajta egyet-és utána elintézed, hogy egy estére se legyen jó kedvem-lököd meg ismét-csak mert nem tudod elviselni, hogy nem a te igényeid szerint vannak a dolgok-erednek meg a könnyeid az idegtől.
Arcodat vizslatva hátrál, ahol taszítasz rajta, de semmit sem szól.
-Kibaszottul magadba habarítottál, magadhoz láncoltál, és te is tudod-sírod-Nem értem, miért pont én, mikor egy baráti társaság vagyunk. Miért pont velem szórakozol, miért nem elég az összes többi?-löksz rajta egy sokkal nagyobbat-Szerelmes vagyok beléd-lököd már az ágyára zokogva.
Ahogy esik a derekadba kapaszkodva ránt magával egyenesen az ölébe.
-Sajnálom T/N-suttogja közel tartva magához, miközben ficánkolsz.
-Gyűlöllek Cheon Junhyeok. Gyűlöllek-zokogod feladva, ahogy lefogja a mellkasát csapkodó kezeidet.
-Kérlek bocsáss meg T/N-könyörög lágy hangon, miközben letörli a sós cseppeket az arcodról.
-Nem. Hagyjál-fordítod el a fejedet.
-Szeretlek T/N. Nagyon szeretlek. Mindennél jobban-néz rád kétségbeesetten.
Rá kapva a tekintetedet sírsz.
-Te így szeretsz valakit? Akkor nem kérek belőle köszönöm-kelsz fel az öléből.
-Sajnálom, tudom, hogy nem így kellett volna-húz vissza gyorsan, és maga alá fordít, hogy ne tudj szabadulni-Nagyon idióta voltam...Rajtad nem kellett volna ilyen drasztikus dolgokat alkalmaznom...Csak a megszokás..-vallja be bénán.
-Egy kibaszott fuckboy vagy, én meg semmi több, mint bármelyik játékszered-sírsz folyamatosan harcolva vele.
-Lehet, hogy az vagyok, de téged szeretlek-emeli fel a hangját megelégelve-Istenem T/N, fogalmam sincs hogy kell kimutatni a szerelmet. Tudom, hogy megbántottalak, de nem akartam-fogja le a kezeidet a matracra szegezve.
-Nem így kell-sírod feladva a küzdelmet ellene.
-Tudom..mostmár tudom-suttogja ahogy összezuhant valódat látja maga alatt.
Szótlanul zokogsz lehunyt szemekkel percekig, míg ő mozdulni sem mer.
-Legalább 2 hónapja vagyok beléd szerelmes-kezd bele halkan-Nagyon felidegesített, hogy Taerae hozzád ért. Utálom, hogy Kyungjunnal többet beszélsz, mint velem. Utálom, hogy nem ölelhetlek meg. Utálom, hogy nem csókolhatlak kedvemre. Utálom, hogy nem tudlak úgy kezelni, ahogy kellene-nézi arcodat teljesen kétségbeesett arccal.
Szipogva törlöd a könnyeidet. Olyan jól esnek a szavai. Végre tudod, hogy nem egyoldalú ez, hanem csak rohadtul béna és gyerekes.
-Miért nem mondtad? Miért volt jobb ez így?-kérded oldalába kapaszkodva.
-Féltem, hogy nem viszonzod majd. Azt akartam, hogy mindenképpen belém szeress-ereszkedik le rád lassan szétnyitva a lábaidat.
-Nagyon rossz módszereid vannak-markolod a pólóját.
-Ígérem soha többet nem csinálok ilyet. Nagyon rossz szenvedni látni-könyököl melléd, majd óvatosan simítja ki a hajadat az arcodból fél kézzel.
-Elhiszed, hogy nincs kedvem veled szóba állni se?-csúsztatod át a karjaidat a nyakába.
-El-bólint-Meg is értem-tanulmányozza az arcod minden kis szegletét egy szerelmes mosollyal az ajkain. A szemeibe nézve látod, hogy teljesen más, mint ahogy eddig nézett rád. Tiszta, őszinte és szerelmes.
Akármennyire is vágnád tarkón egy péklapáttal, attól még nagyon is szerelmes vagy belé. Attól még egy furfangos, vicces és vonzó fiú, aki mindent megjegyez rólad, és nem fél ezt a tudatodra adni. Emellett tetszik, hogy bevallotta, hogy féltékeny-még ha nem is így fogalmazta meg.
-Jóvá tehetem?-suttogja a szádra egy levakarhatatlan mosollyal.
-Kösd fel a gatyádat Seggdugasz-túrsz ében tincsei közé.
Rögtön ajkaidra cuppanva veszi el azt, amit már régóta akart.
Azonnal viszonozva fonod dereka köré a lábaidat, amitől a csókba morogva kapaszkodik meg a paplanjába. Alsó ajkadba harapva nyer bebocsájtást a nyelve, ami édes táncba hívja a tiédet teljesen felforgatva a világodat.
Csípőjét enyhén megmozdítva akaratlanul bír nyögésre, amitől a józan eszét elvesztve csókol érzékeny nyakad bőrére nyálasan.
-Junhyeok-sóhajtod a nevét lehunyt szemekkel, ahogy a libabőr végigszántja a testedet.
-Bassza meg-morogja felnyúlva a pólód alá, és magabiztosan simít be a melltartód alá, amint kezébe simulva jelzed, hogy nagyon is tetszik, amit csinál-T/N az eszem elveszed-markol melledre az alsó ajkadat harapdálva.
-Utállak-nyögöd a kellemes érzésre, majd magad alá fordítva ülsz a csípőjére-Jó vagy, de nem ma-húzod ki a kezét a felsődből, amire rögtön rákulcsolva ül fel hozzád.
-Az enyém vagy-sutyorogja az ajkaidra.
-Leszek-javítod ki, mielőtt egy újabb csókba invitálod.