~Baekhyun szemszög ~
Idegesen járkáltam föl alá felváltva a nappaliban és konyhában. Arra keltem, hogy Areum nincs mellettem, először azt hitem a mosdóba ment, de mikor már percek elteltével se jött a szobába, rossz érzésem támadt. Gyorsan kikaszálódtam az ágyból, körbe járva az egész dormot hátha megtalálom valahol, de sehol nem volt, és a telefont is itt hagyta. Csak remélni tudom, nem eset semmi baja, egy kis sétára van szüksége és épségben vissza jön hozzám. Azonban egy óra várakozás után se történt semmi. Már az is megfordult a fejembe, hogy utána megyek megkeresni, de mi van ha pont akkor jön meg mikor az utcát járom? Na meg azt se tudom merre kéne elindulnom... hát igen, ezt a tervet azonnal a képzeletemben lévő kukába dobom, hiszen nem sok értelme lenne elhagynom a dormot, miközben azt se tudom merre mennyek. Így csak a föl alá járkálás a vele járó idegességgel és aggódással maradt.
– Még mindig itt vagy? – hallom meg Lay hangját aki a konyha pultnál iszik vizet. Mikor jött ez ki a szobából?
– Mégis hol lennék hyung? Nagyon aggódom érte, mi van ha történt vele valami? – kérdezem kétségbeesetten, nem tudnám elviselni ha valóban ez történne
– Nem lesz semmi baja. Bízz benne – lép elém, vállamra téve kezét nyugtatásképp
– Köszönöm Lay hyung – mosolyodom el amit viszonoz majd aludni megy. Nagyot sóhajtva vetődőm a kanapéra, bekapcsolva a tévét kezdek el egy viszonylag nem túl unalmas filmet keresni, bár így jócskán hajnal egy után nem sok sikerem lesz. Már egy ideje nézek egy filmet, fogalmam sincs miről szól, mikor a zár kattanására leszek figyelmes. Rögtön felpattanok a bejárati ajtóhoz sietve, ahol Areum veszi le cipőt.
– Hol a fenében voltál? – kérdezem indulatosan annak ellenére, hogy nem így terveztem de nagyon aggódtam érte. Nem számított rám, ezért mikor meghallotta hangom ijedten szívéhez kapott
– Ne ijesztgess az éjszaka közepén – suttogja az esernyőt a tartóba helyezve
– Épp ez az – nézem meg az időt telefonomon, és még jómagam is meglepődők hány óra van – Majdnem hajnali három van és te nem voltál itt. Hova a fenébe jársz ilyenkor? – emelem fel kissé a hangom mitől összerezzen azonban ez most kicsit se érdekel
– Sétálni voltam mert nem tudtam aludni – suttogja lehajtott fejjel
– És esetleg az nem fordult meg a fejedben, hogy szólj nekem? – lépek közelebb hozzá szigorúan vizslatva a piruló arcát
– Nem akartalak zavarni a hülyeségeimmel, hiszen mostanában annyit próbáltok. Örültem, hogy végre nyugodtan alszol – tördelni kezdte ujjait zavarában, ami teljesen meglágyította az amúgy sem jég szívem
– Nem eset semmi bajod? – vizslattam át tetőtől talpig a megszeppent lány, majd magamhoz szorítottam amint megbizonyosodtam, nincs semmi sérülése.
– Semmi – motyogta mellkasomba mitől nagyot dobbant szívem – Szeretlek – kapta rám tekintetét, a hirtelen cselekedetétől kissé megijedtem de szerencsére nem foglalkozott vele. Kezét lassan nyakam köré kulcsolva, pipiskedett fel egy édes csók reményében. Hirtelen a lassú szerelmes csókból, áttért egy sokkal szenvedéshelyesebbé, teli vággyal. Nem értetem hevességét, de természetesen tetszett, hülye lennék félbe szakítani.
~Areum szemszög ~
Nem tudom pontosan mi ütött belém, talán a kedves rajongok miatt lettem ilyen heves, vagy mert már régen voltunk úgy együtt, de egy biztos nagyon vágyom Baekhyunra. Ahogy látom nincs ellenére sőt tetszik neki, mivel bele mosolyog heves már-már kapkodó csókunkba. A lábam dereka köre kulcsolom össze mikor felemel, meg nem szakítva csókunk, ballag szobájába, ahol a falnak nyom. Nem tétlenkedik sokat, keze azonnal a felsőm alá csúsztatja végig simítva az oldalam. Egészen nyakamig húzza a felsőt majd egy határozott mozdulattal lekapja rólam, hogy a következő pillanatban a szoba egyik sarkába száműzve találja magát. Amint ezt sikeresen elvégezte, lábaim megfogva leereszti a padlóra, hátra lépve kettőt néz végig rajtam mitől zavarba jövök.
– Eszméletlen gyönyörű vagy – suttogja ismét ajkaimra tapadva. Baekhyun a nadrágomhoz nyúlt, gyorsan megszabadulva tőle, valahova, talán a felsőm közelébe száműzve az anyagot. Gyengéden végig húzta ujjait a fehérneműbe bujtatott testemen, egy apró nyögést kicsalva belőlem. Nem tétlenkedhetek tovább, remegő kezekkel nyúlok bokszer alsójához, mivel abban szokott aludni, de ö finoman elcsapja onnét kezem. Nemtetszésemet azzal mutatom ki, hogy alsó ajkába harapok egy vágyakozó nyögés kicsalva belőle. Annyira imádom ezt a reakciót kiváltani Baekhyunbol.
– Biztos akarod? – hajol nyakamba, ezúttal azt kínozva.
– Egészen biztos – kell pár pillanat mire ki tudom nyögni ezt a két szót, mivelhogy drága szerelmem jelenleg nagyon jól elvan a nyakam csókolgatás, szívogatásában. Egy utolsó csókot lehel nyakamra, majd ismét felemel, az ágyhoz lépked majd óvatosan végig fektet rajta fölém tornyosulva. Leveszi melltartóm, ezáltal felfedve eddig takart testrészem. Csókolgatni időnként végig nyal rajta, néha pedig markolgatva kezd el kényeztetni, miután ezt megunta végig hinti csókkal a bőröm, egészen alhasamig. Lassan leveszi rólam a tangát, így már anyasült meztelenül fekszek előtte. Gyorsan fordítok helyzetünkön, ugyan azt eljátszva vele amit ö nem rég tett velem. Ajkaitól egészen bokszerre korcáig végig csókolok minden egyes bőr felületet, különösen több időd fordítva mellbimbóin és alhasán, sóhajok esetleg kisebb nyögésekkel jutalmazza tettem, ami még több önbizalmat add, ezért gyorsan megszabadítom a bokszeralsó fogságból amit egy megkönnyebbült sóhajjal díjaz. Felülve csókol ajkaimra, ismét az ágyra fektetve, közben ujjaira nyom egy jókora adag síkosítót. Nem biztos hogy szükség lesz rá, tekintve mennyire vágyom rá, de hogy Baekhyun szavaival éljek, jobb az elővigyázatosság. Először körözni kezd bejáratomnál majd egy ujját belém vezeti mitől kisebb sóhaj hagyja el ajkaim. Hosszú csókkal tompítja nyögésim miközben már három ujjal van bennem, ezt megelégelve lökőm fel csípőm jelenve miszerint többet akarok, pontosabban öt.
– Milyen türelmetlen lettél – motyogja elválva ajkaimtól most viszont képtelen vagyok bármit is mondani neki annyira ellepte az agyam az iránta érzet vágyam. Meg akartam kapni, és nem érdekelt semmi vagy senki más. Csukott szemekkel vártam rá, miközben sóhajtoztam mint aki most futotta le a maratont, és még csak nem is kezdünk igazán a dologba, mi lesz velem később? Kinyitom pilláim mikor megérzem bejáratomnál férfiasságát. Nem hatol be rögtön, előbb párszor végig húzza csiklómon majd lassan belém nyomja magát. Mindkettőnkből egy megkönnyebbült vággyal teli sóhaj szakad fel, amint teljesen bennem van. Annyira jó érzés. Először gyengéden kezdi el mozgatni csípőét, hol nyakam hol ajkaim csókolgatva, majd fokozatosan növelve a tempót. Annyira ellepi az agyamat a mámor, hogy a nyögésen semmi másra nem vagyok képes. Érezni öt, hallgatni morranásait, nyögéseit, de legfőként örömöt okozni Baekhyunnak, maga a mennyország. Lassan érzem az orgazmus első jeleit, így kezem hajába vezetve húzom le egy szenvedélyes csókra. Több se kell, szájába nyögve élvezek el, pár lökés után ö is nyögve megy el.
~ Baekhyun szemszög ~
Nagyot szusszanva húzódom ki belőle, egy apró puszit adva homlokára, veszem le majd dobom ki az óvszert, a szerkényem melletti szemetesben. Ennél jobb és szebb látvány nincs, mint az életed értelme szeretkezés után. Fülig érő szájal, mellé bújva takarom be mindkettőnket, hogy aztán magamhoz húzva aludjunk el. Valamikor hajnalban vagy kora reggel ébredek fel, valami zajra. Szerelmem még mindig mellkasomon alszik, de mivel újra hallom a pityegést, óvatosan fektetem magam mellé, és telefonomhoz nyúlok. Feloldom a zárt, azonban semmi értesítésem sincs, akkor ezek szerint Areum kapott valamit. De ki keresheti ötkor? Sóhajtva teszem le a mobilom majd a mellette helyezkedő szerelmemért nyúlok, amin egy jókora meglepetés fogad. Egy ismeretlen számtól kapott fenyegető üzenetet, összevont szemöldökkel, kezdem el olvasni az eddig kapott üzeneteket. Vannak durvábbak is miszerint üsse el a busz de ami igazán szemet szúr, teljesen felháborít. Az üzenetben az áll, hogy bármi áron elérem, hogy öngyilkos legyél. Tudom mennyire elvetemültek tudnak lenni egyes rajongók, pont ezért nem szeretem volna nyilvánosságra hozni kapcsolatom, azonban az már túlzás amit tesznek. Tehát ezért volt ennyire szomorú az utóbbi időben. Nagyot sóhajtva teszem le a mobilt az enyém mellé, majd közelebb bújok hozzá, óvatos csókot lehelve szája szélére, nehogy felkeljen. Reggel mindent rendbe hozok amit elcsesztem, és elintézem, hogy soha senki ne okozzon fájdalmat neki. Míg vele vagyok, semmi rossz nem történhet, hiszen együtt mindent átvészelünk.

Ennek a kis történetnek is elérkeztünk a végére. Bocsánat ahol elírtam valamit, de ez az első ilyen kis erotikával megfűszerezett írásom. Remélem tetszett^^