Számtalanszor képzeltem el hogyan csókolhat Chen, de ami fontosabb, hogyan csókolna meg engem. A doramakban szinte mindig véletlenül csókolják meg egymást, vajon ezt én hogyan tegyem meg vele?
-Haló! Föld hívja Eunbit- lengeti előttem Kai kezét
-Igen?- zavartan pislogok a kreol bőrű fiúra, kitudja szegény mióta áll itt, én meg csak észre se vettem
-Min gondolkodsz?- kérdezi helyet foglalva mellém
-Azon hogyan...dolgozzak veletek- mondom az első eszembe jutott dolgot, hisz mégse mondhatom azt hogy Chen csókjára gondolok szinte minden egyes percben
-Véletlenül nem egy Chen rajongó vagy? Azt hiszem te adtad neki azt a plüsst meg a csokit- Baek is ide ült mellénk
-Tényleg- csettintett egyet Kai- Tisztán emlékszem rád, olyan kis félénk voltál, és mikor oda értél hozzá majdnem elsírtad magad- folytatja a számomra kínos ám nekik felettébb vicces sztorit
-De ne aggódj a maci jó kezekben van, múltkor láttam hogy Chen vele alszik, szóval az egyik kedvence. Talán az egyetlen, bár először kiakarta dobni, gondolom mivel a szobája egy távoli sarkában kapott helyet- mosolyodott el Baekhyun
Chen alszik a macival amit adtam neki? Valóban ennyire megtetszett neki? És miért? Ha nem szerette és kiakarta dobni, miért tartotta meg? Talán megijesztettem viszont a plüss tetszett neki, ezért nem dobta ki. Már nem számít mi történt, meg fogok változni, és akkor minden apróságot megtart amit tőlem fog kapni. Nem akarok semmit se hozzá fűzni a beszélgetéshez, így felállok kimért léptekkel indulok a terem közepéig, mire mind rám emelik tekintetüket.
-Mint ahogy tudjátok, koreográfus vagyok és mivel nem ismerlek annyira...
-Azt hitem Exo fan vagy- félbe szakít Baekhyun
-Elfelejtetted hyung? Ö csak Chen fan- röhög fel a kreol bőrű
Fejcsóválva hagyom rájuk hisz ha beleszólok estig itt fogunk veszekedni, ahelyett hogy táncolnánk, majd folytatom ahol félbeszakított. Körbe pillantok de Chent és Layt nem látom, pedig pár perce még itt voltak. Hol a fenében lehetnek?
-Mutassátok meg mit tudtok...
-Oho! Kisasszony, nem gondolod hogy túl sokat kérsz tőlünk?- húzta fel perverzen a szemöldökét a legidősebb. Meg áll az eszem, ezek csak hülyülni tudtak?
-A táncra gondoltam, szóval melegítsetek be aztán sorba mutatjátok a tánc tudásotokat- emeltem ki a tánc szót, hogy Xiumin is megértse. Kai mosolyogva kezdet el bemelegíteni, öt követve a többiek is mikor egyszer csak a két jómadár toppant be a terembe. Amint észre vesz Chen, összefont karokkal néz rám kitartóan, várva hogy ugorjak rá, ám ezt álmában se teljesítem.
-Hol voltatok?- szigorúan kérdezem
-Hát...tudod...-dadogni kezd a kínai
-Nem érdekel a kifogás- ugyan azzal a szigorú hanggal szabom ki a büntetést, mert bár fáj ezt tennem a biasomal nem lehetek elnéző – Ezért büntetést fogtok kapni- folytatnám viszont újra félbe vagyok szakítva
-Oho fiúk készüljetek fel- röhögi el magát Xiumin
-Húsz fekvőtámaszt kaptok, és te Xiumin harmincat, amiért másodjára szólsz be- mutattam az idősebbre. Mind elképedve néztek rám, de nem érdekelt, nem szórakozhatnak folyton.
-Megbünteted Chent?- hallom Baek döbbent hangját
-Talán kivételt kéne tennem?
-Mivel a fanja vagy, gondolom igen- húzza el aranyosan a száját
-Fanja? Ugyan már ez nem ok rá, amúgy is rá fér egy kis külön edzés- hogy mondhattam ezt? Chen úgy tökéletes ahogy van, olyan hülye vagyok.
-Komolyan mondod? Talán nem vagyok elég izmos vagy mi? Biztos a fanom vagy?- lép közelebb. Olyan közel van, hogy érzem a leheletét az arcomon amitől elgyengülök pár másodperc erejéig, de erősnek kell lennem, különben ugyan olyan hülye, hisztis fan leszek a szemükben mint a többi.
-Teljesen komolyan a fanod vagyok, de ez nem gátol meg a munkámban- nézek a szemébe
-Helyes- távolodik el tőlem majd csatlakozik a két idősebbhez, így már mind a hárman fekvőtámaszt csinálnak. Miért tűnik boldognak Chen? Miért sóhajtót fel megkönnyebbülten?
-A többiek folytassák  míg vissza nem jövök- utoljára még Chenre néztem majd kiléptem az ajtón. Nem bírtam már a közelében lenni, muszáj egy kis friss levegő, ezért a tetőre megyek. Szükségem van egy kis egyedüllétre. Egyszer csak egy kezet érzek meg a vállamon. Lassan hátra nézek a személyre aki megzavarta a magányos perceimet.