Sziasztok! Bár már nagyon késő van (szerintem nem is fog sikerülni ideális órákban posztolnom xD) hoztam egy kis újdonságot, ami nem teljesen az enyém. Gondolom mindenki (vagy legalábbis sokatok) ismeri ezt a karácsony/winter challenge akármit, aminek a lényege, hogy december 1-töl 24-ig mindennap publikálni kell valami kis irományt (bár azt hiszem ez lehet rajz is, meg igazából bármi aminek karácsonyi hangulata van) Bár én már két szempontból is megbuktam, hiszen itt már 5-dike van, és nem feltétlen winter tematikája van, de próbálkozom. Arra gondoltam, hogy EXO (ot12) Superm (ot5 mert Kai meg Baekhyunnal kissé gondok akadnának, szóval velük csak egy-egy történet születik) és egy lány bandával vinném végig ezt a kis challenget, méghozzá a Dreamcatcher-el. Nem biztos, hogy mindennap fogom frissíteni ezt, sőt lehet, hogy nem mindegyik lesz drabble hanem insta poszt jellegű vagy message formátumban jelennek majd meg, de igyekszem a drabblenél maradni. Először macskanyelv93 -nél láttam (nem tudom melyik profilodon publikálod, bocsáss meg ha nem jót jelöltem meg🙏) de biztos forrásból tudom, hogy lulubeaver és DottieX- nek is van ilyen gyűjteménye. Remélem nem gond, hogy én is belekezdtem. 🥰

Az összes tag közül miért épp Ő? Miért ne lehetett volna inkább Taeyong? Vagy akár Lucas? Vagy bárki más, csak ne Taemin.A sarokban lévő helyedről néztél rá. A levegőbe emelt telefonnal sétált a helyiségben, és próbált létesülni nehogy nekimenjen valaminek. Láttad, hogy feléd fordul, és gyorsan elfordította a tekintetét, mielőtt szemkontaktust teremthetett volna veled. Túl ideges és félénk voltál, és tudtad, hogy vörös leszel, mint a paradicsom, ha a tekinteted találkozik az övével. Nem értetted miért jöttek vissza, mivel elvileg koncertjük lenne, de mégis itt vannak egy fan találkozó miatt. Épp előző nap tweeteltek róla, és inkább egy nagyobb faházat foglaltak le, nem pedig egy hatalmas csarnokot. A hóvihar nagyon hirtelen kezdődött, és mindenkit megpróbáltak kiszorítani a helyiségből hogy minél előbb biztonságban hazajussanak. Nem volt sok biztonsági emberük, így mindannyian a kabinon kívül voltak, és igyekeztek mindenkit megnyugtatni. Taemin pedig bent maradt a kabinban, hogy mindenki biztonságban kijusson. Ám amikor éppen ki akartál menni a szobából, elment az áram, és a kabin elektromos ajtaja becsukódott a szemed előtt. Túl hideg volt, túl nagy a szél és a hó ahhoz, hogy bárki bármit is tegyen ellene. Mindenki sietett haza a meleg otthonában. Szóval most bent ragadtál a kabinban, egyedül Taeminnel, amíg el nem múlik a vihar, és valaki segíteni tudjon. És eddig úgy tűnik, hogy a vihar csak erősödni fog.Túlságosan elfoglalt voltál, hogy ne nézz rá, és nem vetted észre, hogy feléd sétál. Ezért felugrottál, amikor hirtelen egy takarót dobott a válladra, és leült melléd.

– Nagyon hideg van – mondta, és megpróbálta elmagyarázni, miért adta neked a takarót. Egyszerűen csak bólintottál egy enyhe mosollyal. Nem nagyon bíztál a hangodban.– Mi a neved? – kérdezte, próbálva rávenni, hogy beszélj vele.

– T/N – válaszoltad halkan, és meglepő módon a hangod nem szakadt meg. A szoba egyre hidegebb lett, és észrevetted, hogy enyhén didereg. Megpróbáltad átvizsgálni a meglehetősen félhomályos szobát, hátha találsz még egy takarót. Amikor tudatosult benned, hogy valószínűleg csak ez van, idegesen kinyitottad a takarót, és a felét Taemin vállára dobtad, közelebb lépve, hogy mindketten elférjetek alatta.

– Nem hagyhatom, hogy megfázz – mondtad, amikor zavart pillantást vetett rád. Aztán bólintott, és még közelebb bújt hozzád. Örültél, hogy elég sötét a szoba, mert tudtad, hogy az arcod élénkvörös.

– Köszönöm – ránéztél, ő pedig ragyogóan rád mosolygott. – Te is éhes vagy? – kérdezte tőled mivel valószínűleg hallotta azt a jellegzetes hangot miszerint a gyomrod kéri az ételt. Egészen mostanáig nem gondoltál erre. Elfoglalt voltál az idegeskedéssel, de most, hogy belegondoltál, rájöttél, hogy valóban éhes vagy. Szóval válaszként bólintottál, ő pedig felállt. Kinyújtotta a kezét, hogy téged is felsegítsen. Majd mindkettőtökre terítette a takarót, és az asztalhoz sétált, ahol ő és a tagok ültek. A nagy sietségben nem sikerült minden ajándékot elvinni, amit a rajongók adtak nekik, amire Taemin diadalmas hangot hallatott, amikor süteményt és szénsavas italt talált ott, ahol ült. Az egyiket odaadta neked és az üdítőt is a kezedbe nyomta. Helyet foglaltatok a széken amin a fiúk ültek, majd csendben majszolni kezdtétek az édességet. 

– Csak gyorsan körülnézek, hátha találok valami hasznosat. – mondtad miután megetted a süteményt, mire ő csak bólintott. Körülnéztél az egész helyiségben, viszont nem nagyon találtál semmit, míg nem elértél az utolsó ajtóhoz is. Ott viszont tele volt takarókkal meg gyertya is volt. És természetesen egy ágy is.– Taemin! – kiáltottad, remélve, hogy meghall. És megtette.

– Igen, T/N!? Baj van? – kiáltott vissza, és te nem tudtad megállni, hogy ne elmosolyodj azon, hogy talán aggódik érted.

– Dehogy, csak segítségre van szükségem – kiáltottál, aztán vártál. Nem telt bele sok idő, míg meghallottad a lépteit, amint siet hozzád. Felé fordítottad a lámpádat, ő pedig feltartotta a kezét, hogy egy kicsit eltakarja a szemét. Végül úgy döntöttetek, nem maradtok itt, hanem visszamentek ahol ültek a fiúk, hogy amikor visszajönnek értettek ne keressenek. Ezért egy körülbelül a takarók felét felmarkoltad, míg a többit Taemin vitte. Összetette a székeket majd úgy próbálta helyezni a takarókat, hogy mindkettőtöknek kényelmes legyen, majd mikor kész volt ezzel boldog mosollyal roppantotta ki vállát. Kissé félénken foglaltál helyett mellette, mire Taemin azonnal átkarolt, hogy rád tudja teríteni a takarót. Igazából szinte rajta ültél, de látszólag ez egyáltalán nem zavarta. Nem egészen tudtad, hogyan is kellene viselkedned, hiszen azért valljuk be, a legkedveltebb énekesed -szinte az- ölében próbálod megvédeni magad a hidegtől, miközben arra vártok, hogy csendesedjen az idő és kimenekítsenek titeket. Abszurd volt az egész helyzet, mintha csak egy álomba csöppentél volna, így nem csoda, miszerint némán ültél mellette. De ennek ellenére sem volt kínos csönd, sokkal inkább az a kellemes, megnyugtató, amitől egész gyorsan elaludtál. Másnap reggel egyedül ébredtél. Már nem lehetett hallani odakint a vihart, tehát a többiek biztos elvitték Taemin, azonban az kissé rosszul esett, hogy így itt hagytak. Legalábbis ezt gondoltad, mert ahogy kiléptél a helyiségből ott volt a csapat többi tagja is. Mind mosolyogva néztek rád, mitől zavarban érezted magad. Taemin kedvesen felajánlotta, hogy hazavisznek, viszont nem fogadtad el mivel úgy gondoltad, így is sok problémát okoztál nekik. Meg egyébként is viszonylag közel volt a lakásod. 

– Köszönök mindent – ölelt magához Taemin, majd a kezedbe csúsztatott egy kis papír fecnit. Érdeklődve nyitottad ki miután elhajtott a kocsijuk. Egy telefonszám szerepelt rajta, az "üzenj nekem" felirattal.