Sziasztok! Valójában nem igazán érzem, hogy jónak sikerült, talán túl rövid is, amit sajnálok, de többre nincs időm. Legalábbis a héten. Viszont mindenképp próbálok majd egy-két Ost becsempészni, de úgy egészében ilyen kis irományokra számíthatok most tőlem. Ui: Később még jövök egy SuperM fiúval. 🥰

– A mikrohullámsütő percek hosszabbak, mint a szokásos percek – nyöszörgött Dami, miközben beleöntötte a csokoládéport a bögrébe, te pedig megcsókoltad az arcát. 

– Türelem – finoman megérintetted oldalát, futólag végighúzva ujjaid rajta, majd nyakába fújtál mitől heves nevetésbe tört ki. – Tessék – szakítottad félbe nevetését – Nyisd ki – vigyorogtál a készülékre mutatva, ami már lejárt. Dami megfordult ezzel pedig túl közel kerülve hozzád, hogy szinte már egymáshoz ért az orrotok. Felemelt egy mini mályvacukrot és az ajkaid közé tetted, pimasz mosollyal jutalmazva meg az előtted álló lányt. Egyet gondolva, Dami előrehajolt és lágy, édes csókot lopott tőled.

– Valójában nem is olyan hosszú ezek a percek – jelenti ki amint elváltatok egymástól.