Heyyyyyy embiiik vissza tértem!!!!! Egy olyan résszel ami miatt lehet páran elküldtök majd a picsábaxd de néha ez is kell.
Sok lesz a csavar az már biztos, lehet valaki bögni fog, és nem túlzók még én is zokogokxd na de jó olvasást drágáim ♥️ nem sokára jön a folytatás.🤭❤️❤️❤️❤️

„Örülök, hogy újra láthatlak. Nos akkor folytathatjuk a tervezést? Vagy még mindig, inkább a sima fekete szín vonz?” Egy mosolyt kanyarítottam az arcomra, csak, hogy még jobban elnyerjem a szimpátiáját. Vissza mosolygott, de volt valami a mosolya mögött. Volt egy sejtésem, hogy mi járhat a fejében, de nem árulhattam el magam. El sem tudom képzelni, hogy miért pont őt választotta, hogy megcsaljon.

Egy héttel ezelőtt-

Hátulról kapott el, és a levegőbe emelve cipelt fel az emeletig. Hangosan nevettem, kettőnk nevetése töltötte be a lakást. A fürdőt vette célba, én pedig a létező legtöbb dolgot bevetettem, hogy ne érhesse el a célját. Okkal hátulról ölelt át ahhoz, hogy felhozzon. A szemete előbb rám kente a mosogatás után a kezére került, kisebb koszt. Így a fehér pólóm eleje ragadt a mocsoktól, és ki lennék én ha nem akarnám megölelni. Most bezzeg nem hagyta, hogy az ölébe üljek. Ehelyett inkább, hátulról elkapott és a fürdő felé hurcol. Viszont nekem más terveim vannak, még azelőtt, hogy a zuhany alá dugna össze akarom kenni vele.

És igen! Az utolsó pillanatban, már terpeszben álltam, a két lábam, a két ajtófélfának támasztva. Egy gyors mozdulattal hátra vezettem az egyik kezem, és csikizni kezdtem az én 'egyáltalán' nem csikis férjem. Megrándult mögöttem és egy pillanat múlva lehullottak az oldalamat tartó kezei. Egy ördögi mosollyal az arcomon hátra fordultam, a még mindig a lélegzetét kapkodó Dylan-hez. Majd egy gyors mozdulattal át öleltem. Jó szorosan, ezzel össze tapasztva a pólóinkat, át ragasztva rá a mocskot az enyémről. Az eddig a nyakában pihenő fejemet felemelve a szemébe néztem. Egy buta vigyor éktelenkedett az arcán, ahogy le nézett rám. „Te most egy igazán rossz fiú voltál babyboy, nincs más választásom, megkell büntesselek.”

Megforgattam a szemeim, de egy kacér mosoly húzódott az arcomra. Előre hajoltam és a fülébe suttogva válaszoltam. „Nos, ha végképp nincs más választás, akkor hajrá.” Mély lélegzetet vett, és az egyik idő közben a fenekemre kalandozó keze, bele markolt a hátsófelembe.
Igen csak közel hajolt, és az ajkainkat csak egy hajszál híja választotta el.

„Ha már úgy is itt vagyunk, akkor mit szólnál egy jó hosszú zuhanyhoz? Egy jó forró, pára gőzös zuhanyhoz? Ahol a tenyér nyomod majd foltot húz maga után, miközben a nevemet nyögve végig húzod az üvegen.” Hangosan felnyögtem, és még mindig csak egy mini méter választotta el az ajkaink. Viszont amikor előre hajoltam volna, hogy csókot leheljek végre édes ajkaira, megfogta az állkapcsom és egyhelyben tartotta. „Nem-nem, babyboy, ez a büntetés. Ma este nincs csók, vagyis hát a számra nem. Legyünk változatosak. Őszintén szólva legszívesebben már most letépném rólad mindened, csak, hogy végig csókolhassam a tested összes részét. Viszont a változatosság kedvéért, ma este mindent a végtelenségig fogunk húzni.

Mindkét kezemmel a derekába markoltam, és a lehető legközelebb húztam magamhoz. Már egy cseppet sem tudott érdekelni, hogy ragadnak-e a pólóink, vagy sem. Csak az érdekelt, hogy minden távolságot megszüntessek kettőnk között. Egymás nyakának estünk, és be kell vallanom, hogy az együtt töltött másfél év alatt ez, ezek voltak a legjobb együttléteink. Úgy tűnik, hogy többször kéne rossznak lennem.

***

Az íróasztalom mögött ülök, és az, aznapi postámat ellenőrzőm. Igen, nos a könyvkiadóval kapcsolatos leveleket az irodámba küldettem ezzel időt spórolva. Már majdnem végeztem amikor megakadt a tekintettem az utolsó levélen. Nem volt rajta se név, se cím csak, hogy ki a címzett, és az iroda neve. Egy elég vaskos boríték volt. Óvatosan nyúltam utána, majd szép lassan feltéptem a borítékot. Egy halom kép volt benne, és egy levél. Először a levelet vettem ki, majd olvasni kezdtem.

„Kedves buzeráns!

Nem mondanám, hogy nagy örömmel tölt el, hogy levelet kellett küldenem neked. Viszont fel kell világosítsalak, Dylan-nel kapcsolatban. Egy hete jöttem csak vissza a városba, és tudod mi fogad? Hogy az akit szeretek elvett egy pasit, és buzinak ált! Figyeltem, ahogy kézen fogva sétáltok az utcán, és apró csókokat váltotok. Hát lehetnétek ennél undorítóbbak?! Tudod mi a nagy szerencséd? Hogy tudom Dylan-ről, hogy ő nem buzi. Biztos csak jó vagy az ágyban, és megtartott amíg vissza nem térek. De el kell szomorítsalak, mert vissza tértem buzikám! És kérem vissza a férjem! Úgy van, a férjem, szóval a ti kis mű bratyizásotoknak annyi!

Ps: gondolom nem hiszel nekem, viszont a képem már csak nem hazudnak ugyebár?

Pussz, a legnagyobb utálod.”

Mire a levél végére értem, hullottak az arcomról a könnyek. Ki borítottam a borítékban lévő képeket az asztalra, és csak még jobban elkeztem zokogni. A képeken Dylan szerepelt egy számomra ismeretlen nővel, akinek  az ujján egy gyűrű helyezkedett el. Az ujjamon elhelyezkedő pontos mása. Egy perc se kellett, és már téptem is le a kezemről, és az irodám másik felébe hajítottam. Hogy tehette ezt velem?   

Folytatás következik..