„Te most viccelsz velem? Tudod jól, hogy ebben a pillanatban bármire képes lennél rá venni! Most pedig légyszíves, és dugj már meg végre!” Elvigyorodott és a fejét rázva, ha lehet még közelebb hajolt hozzám. „Ez nem volt válasz.” De meg se várva a reakcióm végre eggyé váltunk, fejem a csempének vetettem és egy hangos nyögés szakadt fel a torkom mélyéről. Ujjaimmal bele martam a vállába, az érzés hatására ami csak még jobban lendületbe hozta. Az eddig is párás zuhanykabin csak még párásabb lett, szinte már szikrák pattogtak kettőnk között. Két észvesztő lökés között, valahogy a fülem mellett termet a szája, és a fülcimpámba harapva hívta vissza a figyelmem rá a mámoros rózsaszín ködből. „Gyere hozzám újra! Ezúttal csak mi lennénk, egy csendes helyen, vagy ha úgy szeretnéd akár ki is kiabálhatjuk. A nászéjszakánkon pedig az eddiginél is nagyobb élvezeteket fogok nyújtani a számodra!-mondandóját egy melyről jövő morgás zavarta meg, amikor elért bennem egy olyan pontot amitől mindkettőnket a gyönyör szélére sodort- Minden egyes alkalommal újabb és újabb dolgokat fedezek fel a testeddel kapcsolatban, és minden egyes alkalommal újra és újra beléd szeretek. Mondj igent, újra, babyboy!” Az utolsó mondata után ért el a gyönyör, ő pedig rögtön ezután követet. Az egyik kezét a derekamról a csempére vetette, a másikkal pedig tovább szorította a derekam. Hangos lihegése a fülem mellett édes borzongást váltott ki a testemből. Le engedtem a lábaim a derekáról, és az igen csak gyenge lábaimra álltam. Egy rövid pillanatra megremegett a térdem de Dylan rögtön erősebben fonta a karját körém. A fejem a mellkasának vetettem, és mélyet lélegeztem.  
A derekamon lévő kezét szép lassan felfelé haladva végig simította a hátamon, majd az ujjait szét tárva egy hirtelen mozdulattal már a fenekem felett volt a keze. Bele remegtem a testemet simító tenyere érintésébe, és éreztem, ahogy ez mosolyra készteti őt. „Akarod, hogy megfürdesselek? Vagy inkább azt szeretnéd, hogy felkapjalak és vissza vigyelek az ágyunkba?” Ezúttal én mosolyodtam el, majd a fejemet felemelve a mellkasáról, a szemébe néztem. Csintalan mosoly volt ez, majd ezután kilépve a karjaiból a fülke ajtajához lépve, hátra nézve a vállam felett válaszoltam. „Én inkább ennék valamit.” Egy perc se kellett, és máris a hátamnak feszült a teste. „Én mindjárt téged foglak felfalni!”

***

A nap folyamán, vagy is pontosabban a nap felénél végre volt időm enni valamit, normálisan. Vagy is most, az első alkalom csúnya kudarcba fulladt, és csak az lett a vége, hogy amit a zuhany alatt elkezdtünk a konyha pulton folytattuk. Akaratlanul is végig simítok az említett tárgyon, és persze ez nem kerüli el a velem szemben helyet foglaló izomkolosszus figyelmét. Egy félre érthetetlen, ágyba csalogató mosoly kunkorodik az ajkára, és le teszi a kezében lévő telefont.

Tekintetem vissza terelem inkább a kezemben tartott müzli felé, mert tudom, hogy ha most nem eszem meg ma nem lesz esélyem újra elszökni előle, na meg nem mintha annyira ellenkeztem volna. Önkéntelenül is megforgatom a szemem, és egy apró mordulásra leszek figyelmes. Újra rá irányítom a tekintetem és kérdő tekintettel fikszirozom. „Imádom amikor forgatod a szemed. Persze mindent imádok rajtad. A szemeid, az ajkad, ó igen azokat a csókolni való ajkakat, a kecses nyakad, ami most szívás nyomoktól tündököl és jelzi, hogy csak is hozzám tartozol. Még nap estig sorolhatnám, de hidd el sose érnek a végére. Ehhez egy élet sem lenne elég, ahhoz viszont igen, hogy ezt mind kimutassam neked. Minden egyes csókomban az egyik irántad érzett érzésem nyilvánul meg. Most pedig fejezd végre be azt a kurva müzlit.”
Az utolsó mondata után az eddigi bágyadt mosolyom helyét, egy gúnyos veszi át. „Tudod fontos a kalória bevitel, máskülönben nem bírnám ki veled a naphosszat tartó numerákat.” Az idegein táncolva, hangos kanalazással össze szedtem a tál alján maradt müzlit, majd szép lassan a számhoz emeltem.” „Istenem, te még ezzel is képes vagy felizgatni!” Felpattant a székéről, majd egy pillanat múlva már a karjában tartva cipelt fel a hálóba.

***

A kádban ültem és épp a kezemet simítottam végig, hogy leszedjem a rajta lévő habot. Éreztem, hogy a tükörből engem figyel, viszont direkt nem néztem felé. Borotválkozott, vagyis inkább próbálkozott, mivel a tekintette, valahogy mindig felém siklott. Kb öt perc múlva elégedetten tette le a borotvát majd felém fordult. Össze szűkített szemekkel néztem az állat, majd kiemelve a habban úszó vízből a kezem az állára mutattam. „Az meg mi?” Pajkos mosollyal az arcán felém sétált, majd megállva a kád mellett leguggolva mellém, nézet rám. „Ezt kérlek szépen kecske szakálnak hívják.” A szemeim még mindig kétellyel volt tele, majd intettem neki, hogy hajoljon közelebb. Szófogadóan megtette amit kértem, és szinte minden távolságot meg szüntetett közöttünk. Én viszont a szája helyett az állához hajoltam, majd egy aprót bele haraptam. Egy pillanat múlva már ismét a szemébe néztem, amiben már több érzés is kavargott. „Fura, de tetszik, rajtad minden tetszik Dylan.”

„Gyere hozzám!” Csupán ennyit mondott, éreztem, hogy nem is igazán gondolta át a kérdést csak úgy kicsúsztak a szavak a száján. Nem volt semmi több biztatás, vagy kérlelés, viszont a tekintetéből sütő vágy, odaadás és szerelem megmelengette a szívem.

„Oké.”       

Nos, vissza tértem, tudom, tudom hol a faszomba voltam eddig? Nos először is szakítottak, nos, pont ezelőtti napokban tökre szar kedvek volt és semmihez nem volt kedvem aztán posztolták ki és így buumm. Ha hasonlattal kéne élnem ez a hír volt a repülő, és az idegeim az iker tornyok.(morbid humorom van rip(ez humor volt?)) Na szóval igen, de szerencsére van egy barátnőm aki egész végig öntötte belém a lelket amiért nagyon hálás vagyok neki!!!! Devilgirl93 Ma pedig végre rá vettem magam, hogy megírjam a következő részt. Ha már az életben szét mentek, akkor majd a történetemben tovább őrzöm a szerelmük.😣❤️🌈