-Oké-mosolyogtam.

Ahogy beléptem a kalyibába,egy kis ajándék boltban találtam magam. Tele volt kitalált lényekkel,amik valószínű mind csalások voltak. Megláttam egy idős szemkötős alakot,aki egy csapat embert vezetett az udvaron. Látszólag mindnek tetszett a sok "látványosság".

-Ő ott Stan bácsi!-mutatott a szemkötős illetőre Mabel.

-Hogy képes eladni ezt a sok csalást?-kérdeztem Dipper-re nézve.

-Hát tudod Gravity Falls lakosai nem az eszükről híresek.-válaszolta.

-Öhöm-bólogattam.-Nem te vagy az első,aki ezt mondja-mosolyodtam el.

Jobban körbenéztem és megláttam egy nagydarab kérdőjeles pólót viselő alakot,meg egy hosszú vörös hajú lányt.

-Ők ott Soos és Wendy.-mondták egyszerre.

A két illető odalépett hozzánk és bemutatkoztak.

-Szia én Wendy vagyok.-mosolygott a vörös.

-Én pedig Soos!-nyújtott kezet.

-Én (név) vagyok! Örülök a találkozásnak!-mosolyogtam vissza rájuk.

Szimpatikusak voltak nekem.

-(Név) lesz az új munkatársatok.-mondta Dipper.

A két újonan megismert személy együttérzően nézett rám. (Vagyis inkább csak Wendy) Én csak kínosan elmosolyodtam. Nem sokkal később az a bizonyos Stan bácsi lépett be a kis ajándék boltba. Épp pár bankót csúsztatott zsebébe,mikor észrevett.

-Szia-szólalt meg öreges,recés hangon-szóval te lennél az új munkaerő!-"új munkaerő?"- Örülök a találkozásnak. Stanly Pines vagyok,de hívj csak Stan-nek. Téged hogy hívnak?

-(Tn) vagyok. Én is örülök a találkozásnak.-erőltettem egy mosolyt az arcomra.

-Az remek!-mosolygott-Hétfőn kezdhetsz,csak írd alá ezt a papírt.-nyújtott oda egy gyűrött papírdarabot.

-Nos öhm,rendben.-vettem ki a kezéből a papírt.

Elkezdtem olvasni a papírt,amit ő figyelmesen végignézett. Mikor végeztem az olvasással,felvontam a szemöldökömet,majd lassú mozdulatokkal aláírtam. Stan elvigyorodott,majd kikapta a kezemből a papírt. Mikor meglátta,hogy tényleg aláírtam még szélesebb mosolyra húzta a száját.

-Nos, akkor (név),köszöntünk a Rejtély Kalyibában!-mondta,majd kilépett a boltból.

-Úgy tűnik felvettek!-mosolyodott el Dipper.

-Jeeej,mostantól minden nap láthatjuk (nevet)!!-ujjongott Mabel.

Erre el kellett hogy nevessem magam. Jól esett,hogy ezt mondta.

-Üdvözöllek a kalyibában!-nevette Wendy.

Soos megsimogatta a fejemet,majd mindketten visszamentek dolgozni.

-Gyere,Dipper-el körbevezetünk a kalyibában!-rántott el Mabel és hamarosan már bent álltam az épületben.

Azt hittem,hogy már  mindenkinek be lettem mutatva,de tévedtem. Ugyanis megláttam Stan köpenyes mását előttem.

-Ford bácsi ő itt (név) az új barátunk,aki mostantól a kalyibában dolgozik!-mutatott be Mabel.

-Örvendek!-néztem az öregre-ön Stan testvére tetszik lenni?-kérdeztem.

-Igen-igen,az ikertestvére. De nyugodtan tegezz.-mosolygott rám.

-Rendben-viszonyoztam a gesztust.

Igazából mindenki szimpatikus volt a kalyibában. Még Stan is...az ő furcsa módján.(Amúgy Stan bácsi az egyik kedvencem,félreértés ne essék.)

-Naaaa~(név) gyere!!-húzott maga után Mabel.

Ford még vettett felém egy együttérző pillantást,majd eltűnt a szemem elől.

-Ez itt a konyha,ez a fürdő,itt a nappali éés erre van a padlás..ja és ő itt Csámpás,a malacom!-hadarta a lány.

Pár perc múlva már a padláson voltunk. Hangulatos kis szoba volt. Egy picikét hasonlított az enyémre. Kicsit zsúfolt volt a tér,mivel egy nekem szánt matrac feküdt a földön.

-Erre lecuccolhatok?-kérdeztem a matracra mutatva.

-Persze.-válaszolt Dipper.

Szépen elrendezkedtem a matracomon. Elhoztam a kényelmes kispárnámat,kaptam egy plédet takaró gyanánt,azt szépen elterítettem. Mivel a vázlat füzetemet mindenhová magammal viszem,most is ott volt nálam és a matrac mellé tettem. Miközben mindenemet szépen eltendeztem az ikrek csendben figyelték,ahogy tevékenykedek.

-Öhh (név)..te rendmániás vagy?-szólalt meg Mabel.

-Nem mondanám,csak szeretem a rendet.-válaszoltam.

Tényleg nem vagyok rendmániás van,hogy pakolni sincs kedvem,hiába,hogy kupi van.  Apropó kupi..Bill még mindig nem érkezett meg. Lehet,hogy vár valamire,vagy csak fél..áh biztos nem..ő nem az a fajta.

-(Név) kimegyünk vizeslufizni?-kérdezte Dipper,aki mellett Mabel állt lufikkal a kezében.

-Aha,persze!-csillantak meg a szemeim.

Mabel adott nekem és Dipper-nek is lufikat,majd mind rohantunk a fürdőbe megtölteni a lufiinkat. A hirtelen jött izgalom miatt el is felejtettem a Bill miatti aggodalmamat. Egy jó 3 órás csata után már kezdett besötétedni,ezért úgy döntöttünk,hogy bemegyünk a kalyibába. Mind a hárman teljesen át voltunk ázva,ezért gyorsan elmentünk zuhanyozni. Mabel ment elsőnek,én voltam a második és Dipper ment el harmadikként tusolni. Időközben Wendy és Soos hazamentek. Ford-ot alig láttam egész nap,Stan bácsi még be is szállt a vizes lufi csatába.

Mikor mind végeztünk a fürdéssel,még utána beszélgettünk pár óráig. Végig reménykedtem,hogy majd egyikük felhozza azt a bizonyos dolgot amit még anno Bill tett. De ez nem így lett. A beszélgetésből annyi derült ki számomra,hogy ők ketten nagyon jó testvérek és nagyon sok dolgot éltek meg a múltban együtt.
Már épp dőltem volna le a matracomra,mikor Dipper ágya alatt meglátok egy papírdarabot. Puszta kíváncsiságból kivettem onnan majd szétnyitottam. Elég régi volt a papír,poros és el volt sárgulva. Az írás is csak alig volt olvasható. De azt a szimbólumot megismertem. A szimbólumot, ami beleégett az ágyamba. A szimbólumot, amit sohasem fogok elfelejteni. A cilinderes háromszög szimbóluma.

Egy ideig csak nézegettem a háromszöget,majd felolvastam magamban az alig olvasható kis szöveget. Csupán ennyit láttam ki belőle:
,,...Bill Cipher......ne bízz benne...soha ne engedd be az agyadba......"
A szöveg láttán végigfutott a hátamon a hideg.
    -Vajon mit tehetett Bill-

Gondolatmenetemből Mabel hangja szakított ki.

-Aaahhww,de elálmosodtam. Szerintem aludjunk~

-Tőlem..Jó éjt!-mondta Dipper.

-Jó éjt!-ásította Mabel.

J-jó éjt..!-nyögtem ki én is.

Igazából még nem akartam aludni. Mindenképp megakartam érteni a lapra írtakat.

-Hé Dipper..alszol?-ráztam meg óvatosan a fiút.

-Nem..miért?- kérdezte kissé megijedve. Nos igen, Dipper kissé paranoiás.

-Szeretnék kérdezni valamit.-suttogtam neki,nehogy Mabel felkeljen.

-Oké de akkor menjünk ki.-fogta meg a lámpását.

Én a kis papír darabot szorongatva léptem utána.

Kint a teraszon helyet foglaltunk egy ócska kanapén.

-Dipper..kérlek mondj el erről mindent,amit csak tudsz! Kérlek ne titkolózz!-nyújtottam át neki a papírt.

Mikor azt meglátta,elakadt a lélekzete. Ijedt tekintettel meredt rám.

-E-ezt meg h-hol találtad?-kérdezte lélekzetét visszatartva.

-Az ágyad alatt.-néztem aggódva a fiút.

És akkor megjelent Bill.

Sziasztok! Köszönöm szépen az eddigi megtekintéseket és csillagozásokat! :)
Ahogy láthatjátok, próbáltam kicsit jobban elkülöníteni a párbeszédeket. Ezt az előző részekben is megtettem.
További jó olvasást!
Sziasztok!❤