Taeyong szemszög

Tippelni sem tudtam volna, milyen sokáig ülhettem a fürdőszobámba bezárkózva, de egyszerűen nem éreztem elég erőt ahhoz, hogy kikeljek a kádból, ahova elbújtam. Fogalmam sincs, hogy miért pont azt a helyet szemeltem ki magamnak, de kényelmesebbnek bizonyult, mint gondoltam. Egyáltalán nem számítottam Ten megjelenésére, arra meg még annyira sem, hogy megcsókol majd engem. Én viszont teljesen lefagytam és nem igazán tudtam mit kezdeni a helyzettel. Amikor konkrétan bevallotta nekem, hogy bejövök neki, bepánikoltam. Egyáltalán nem kellene ezt éreznie irántam, mert mi csak barátok vagyunk. Ha tudom, hogy érzései lesznek felém az elcsattant részeg csókok miatt, akkor inkább elfojtottam volna magamban a kíváncsiságomat. Az tény, hogy én is élveztem azokat a csókokat, de mégsem éreztem úgy, hogy tetszene nekem Ten. Én igazán azon voltam, hogy megpróbáljam megcsókolni őt, amikor józan vagyok, amikor viszont oda kerültem, képtelen voltam megtenni. Egyszerűen csak nem éreztem helyesnek azt, hogyha lekaptam volna az egyik legjobb barátomat.

Miután több mint két órát a fürdőkádban feküdve töltöttem mozdulatlanul, nagy nehezen sikerült rászednem magam arra, hogy kikászálódjak onnan. Úgy éreztem magam, mintha fejbe csaptak volna. Émelyegtem, hányingerem volt és erőtlen is voltam egyszerre. Nyeltem egy hatalmasat, amikor a nappaliba értem, mert eszembe jutott, amikor Ten itt volt és bevallotta, hogy mennyire össze van zavarodva, de úgy érzi, hogy kedvel engem. Én pedig meg akartam csókolni, de nem tudtam, ezért gyáván a fürdőbe zárkóztam. Nem tehetek róla, de felnevettem a saját bénaságomon és úgy döntöttem, hogy kibontok egy sojut, mert még mindig tele volt a hűtőm különböző alkoholokkal.

- Szia – szóltam bele a telefonba, miután Mark fogadta a hívásomat. – Ráérsz most?

- Szia, történt valami? – kérdezte, mire közöltem vele, hogy valami olyasmiről lenne itt szó. – Menjek át?

- Találkozunk a Junkyban? – ajánlottam fel a kocsmát, ahol többször is összefutottunk már a srácokkal, hogy aztán közösen lerészegedjünk.

- Aha – válaszolta és hallottam, hogy nagy valószínűséggel most kelt ki az ágyból.

- Oké, akkor egy olyan egy óra múlva?

- Nekem jó – mondta, mire halkan hümmögtem egyet válasz gyanánt. – Remélem, hogy nem csináltál semmi hülyeséget.

- Fogalmam sincs – sóhajtottam fel. – Majd őszintén mindent elmesélek. Akkor egy óra múlva a Junkyban.

- Oké, szia – köszönt el tőlem Mark és már bontotta is a vonalat.

A melegítőnadrágomat egy farmerre cseréltem, a szürke itthoni pólóm helyett pedig egy fehér inget vettem fel. Mert hiába találkozok csak Markkal, nem szeretnék úgy kinézni, mint egy remete. Úgy döntöttem, hogy elsétálok a kocsmáig, mert semmi kedvem nem volt emberek közé menni. Mielőtt még elhagytam volna a lakásomat, kivettem egy újabb üveg sojut a hűtőmből és azzal kezemben indultam meg a Markkal megbeszélt hely felé. Nem siettem, szépen-lassan sétálgattam, miközben egyik fülemben halkan szólt a zene. Muszáj leszek mindenről mesélni Marknak, mert egyedül sajnos túlságosan tanácstalan vagyok. Valakinek meg akarom hallgatni a véleményét, ugyanis én tényleg zsákutcának ütköztem. A fiúk közül pedig határozottan a barna hajú barátom áll hozzám legközelebb, így nem volt kérdés, hogy kit hívok fel. Eleresztettem egy apró mosolyt, amikor megpillantottam az említett srácot a kocsma bejárata mellett cigizni. Gyorsan kiittam az utolsó kortyokat a sojumból, majd a kukába hajítottam az üres üveget és elfogadtam Mark felém nyújtott szál cigijét.

- Régóta vársz rám? – kérdeztem tőle, mire megrázta a fejét és volt olyan rendes, hogy még tüzet is adott. – Akkor jó.

Amíg az utcán voltunk nem igazán beszélgettünk sokat, csak megkérdeztem, hogy mit csinált ma. Én annyit viszont említettem, hogy Ten ma váratlanul beállított hozzám, de ennél többet egyelőre nem voltam hajlandó elárulni. Biztos voltam benne, hogy Mark sejt valamit, mert az elmúlt hetekben többször is kérdezősködött a Tennel való kapcsolatomról. Azonban egyikünk sem hozta fel komolyabban a témát, így nem beszült erről egyszer sem két szónál többet. Most viszont felkötheti a gatyáját, mert mindent is el fogok neki mesélni, kezdve az első kíváncsiságból történt csókunktól a nappalim padlóján.

- Szerintem üljünk egy csendesebb helyre – mondtam Marknak, amikor végeztünk kint és megindultunk befele. – Az a sarok jó lesz?

- Nekem tökéletes – bólintott a haverom. – Akarsz inni valamit?

- Igyunk – bólintottam, majd a pult felé vettem az irányt, hogy kikérhessem a mai harmadik üveg sojumat.

Miután megkaptuk a kért italainkat, helyet is foglaltunk az egyik sarki asztalnál, aminek a környezetében nem sokan voltak. Tőlünk nem messze egy csocsóasztal helyezkedett el, de úgy tűnt, most senki nem szeretne játszani, így nem bizonyult veszélyesnek az asztal. Sóhajtottam egy hatalmasat, amikor leültem Markkal szemben és hosszú ideig csak fogdostam a sojus üvegemet, miközben a barna hajú haverom arcát vizslattam. Hogy is kezdhetnénk ennek neki? Térjek rá azonnal a lényegre, vagy húzzam az egészet, ameddig csak tudom?

- Na? – szólalt meg végül mégis csak Mark először, mert én nem igazán találtam a szavakat. – Így fogjuk egész este bámulni egymást, vagy mondod, hogy mit szeretnél?

- Nem tudom, hogy hol is kellene kezdenem – motyogtam zavartan. – Hosszú és bonyolult az egész.

- Kezd szerintem az elején – nevetett fel Mark, majd ivott egy kortyot a sojujából. – Jól érzékelem, hogy Tenről és rólad lesz szó?

- Ja – bólintottam. – Ma volt nálam és bevallotta, hogy kedvel engem. Vagyis azt mondta, hogy rendesen össze van zavarodva, de úgy érzi, tetszek neki.

Hümmögött egyet és igazából egyáltalán nem tűnt meglepettnek. Ezután sem szólt semmit, én pedig úgy döntöttem, hogy akkor most mindent elmesélek neki a legelejétől, mert csak akkor fogja tudni összetenni a képet, hogy miért tetszhettem meg Tennek. Türelmesen végighallgatott, amíg beszámoltam neki arról, hogy nem csak egyszer csókolóztunk már részegen. Aztán a mesélésben elértem a mai naphoz, amikor is Ten csak úgy megjelent nálam és köszönés helyett konkrétan rám vetette magát. Az utána való beszélgetésünkről is röviden beszámoltam, majd elértem a jelenhez, amikor is szükségem van valaki véleményére, mert egyedül sajnos nem sokra megyek.

- Úgy tudtam – vigyorgott. – Annyira bénák vagytok mindketten.

- Hogy micsoda? – lepődtem meg, mert igazából nem erre a reakcióra vártam.

- Egy ideje már gyanakodtam, hogy van valami kettőtök között, mert feltűnően macska-egér játékot játszottatok egymással, aztán valahogy mégis mindig egymásra találtatok. Plusz láttalak titeket smárolni, amikor nálam voltunk előző hétvégén.

- Mi van? – tágultak még hatalmasabbra a szemeim. – Te... te komolyan láttál minket?

- Kíváncsi voltam, hogy mit fogtok beszélni egymással, ezért utánad osontam, amikor bementél az udvarról. Arra számítottam, hogy kiabálni meg veszekedni fogtok, erre az fogadott, hogy faljátok egymást. – nevetett fel hangosan, majd ivott egy újabb kortyot a sojujából. – És tulajdonképpen akkor most mi is a baj?

- Hogy részegen tökre meg akarom csókolni Tent, konkrétan vágyom rá, józanon viszont nem. Ma is megpróbálkoztam vele, de egyszerűen nem ment.

- Miért nem?

- Fogalmam sincs – vontam meg a vállaimat. – Folyton az lebeg a szemeim előtt, hogy mi mindketten fiúk vagyunk, méghozzá évek óta jó haverok. Mégis hogyan csókolhatnám csak úgy meg?

- Akkor részegen miért is csókoltad meg csak úgy őt annyiszor? Szerintem teljesen érthető, hogy lettek érzései irántad. Lehet ezelőtt is voltak, csak elrejtette azokat előled. – vonta meg a vállait.

- Részegen sosem gondolkoztam azon, hogy csókoljam-e meg vagy sem. Csak tettem, amit jónak láttam, ő pedig mindent viszonzott.

- Egyáltalán nem tetszik neked? – kérdezte Mark, mire megvontam a vállaimat.

- Fogalmam sincs – sóhajtottam. – Én magam sem tudom erre a választ. Én csak azt tudom, hogy részegen baromira vágyom a csókjaira. Nem lehet, hogy akarok magam mellé valakit, Ten pedig pont jókor volt jó helyen?

- Az is lehet – bólintott Mark. – Ezt mondjuk egy egyszerű módon ki is deríthetnénk most azonnal.

- Na? – kérdeztem izgatottan, mert kíváncsi voltam az ötletére.

- Csókolj meg!

- Mi van? – nevettem fel. – Te hülyének nézel?

- Komolyan mondom, hogy csókolj meg! – hajolt közelebb hozzám, mire én automatikusan hátrébb hajoltam.

- Fúj! Nem! Dehogy is! – ráztam meg azonnal a fejemet és még fintorogni is kezdtem, hiszen eszem ágában sem volt Markot lekapni. Fúj!

- Egyébként csak viccelek – tört ki belőle a hangos, őszinte nevetés. – Arra gondoltam, hogy felvihetnél ma egy lányt magadhoz. Iszol még egy kicsit és meglátjuk, hogy mit reagál rá a tested.

- Hm – hümmögtem, miközben belekortyoltam a sojumba. – Nem rossz ötlet. Úgyis nyáron szexeltem utoljára.

- Na látod! Tudom, hogy jó ötleteim vannak. – dőlt elégedetten hátra a barna hajú. – Akkor most rendelek magunknak még egy kört, te pedig addig nézz körül és keress magadnak valakit.

- Igenis! – villantottam ki a fogaimat, majd megfogadva Mark tanácsát, körbenéztem a kocsmában.

Nem olyan sokára meg is akadt a tekintetem egy szürke hajú lányon. Igaz, pont háttal ült nekem, így az arcát nem láttam, de a haja színe miatt egyből Ten jutott eszembe. Biztosan akarom én ezt egyáltalán? Régen vittem már fel magamhoz lányt, lehet inkább hagynom kellene az egészet. Viszont más ötletem nem volt, hogy mégis hogyan tudnék utánajárni az érzéseimnek. Ha nem próbálkozok be valakinél, akkor nem tudom meg, hogy miért akarom minden egyes alkalommal megcsókolni Tent, miután iszok. Ezért is döntöttem végül az mellett, hogy azt a szürke hajú lányt ma mindenképpen felviszem magamhoz. Ha még egy kicsit iszok, úgyis kívánni fogom őt, így pedig kiderül, hogy Ten csupán a ki nem mondott vágyaim kielégítésére volt alkalmas az elmúlt hetekben. Ami többet biztosan nem fog előfordulni, mert innentől odafigyelek majd.

Az este végül teljes mértékben úgy alakult, mint ahogyan én elterveztem. Miután megittunk még pár üveg sojut Markkal, odamentem a szürke hajú lányhoz, akinek már az első pillanatban bejött a közeledésem. Így hát nem meglepő, hogy együtt távoztunk a kocsmából és egyből a lakásom felé vettük az irányt. Megtudtam, hogy Solhee a neve és csak egy évvel fiatalabb, mint én. Igazából nem beszélgettünk sokat, ugyanis mindketten pontosan tisztában voltunk azzal, hogy ez az este nem a társalgásról fog szólni.

- Menj csak – tártam ki a lakásom ajtaját, majd udvariasan magam elé engedtem Solheet.

- Köszönöm – mosolyodott el és már bent is volt szerény hajlékomban.

Miután mindketten megszabadultunk a kabátjainktól és a cipőinktől a konyhába mentünk, én pedig kivettem a hűtőből egy-egy üveg sojut nekünk, mert még mindig nem fogytam ki az alkoholos italokból. Igazából nem szerettem volna egyikünk idejét sem rabolni, ezért szinte azonnal megcsókoltam a lányt, amikor letelepedtünk a nappaliban lévő kanapéra. Természetesen azonnal visszacsókolt, én pedig már fölé is tornyosultam. Solhee a tarkómnál fonta össze a karjait és úgy húzott közelebb magához, amíg én a pólója alá vezettem az ujjaimat. Viszont hiába csókolóztunk hosszú percekig, semmi különöset nem éreztem. Mi a fene? Rendesen meglepődtem, amiért testem még csak egy kicsi jelét sem mutatta annak, hogy esetleg élvezném a lány társaságát, aki egyébként határozottan dögösnek és szépnek számított.

És ekkor bevillant egy kép a Ten és közöttem elcsattant első csókról. Ennek következtében mondhatni lepattantam a lányról, mert egy pillanatra tényleg azt hittem, hogy nem is Solhee fekszik alattam, hanem Ten. Idegesen beletúrtam a hajamba, majd ittam két kortyot a sojumból és kicsit sem törődve azzal, hogy csak is az erkélyen szoktam cigizni, elővettem egy szálat és a kanapé közepén rágyújtottam. A kurva életbe már, hogy Ten miatt még egy lánnyal sem tudok lefeküdni.

- Minden rendben? – kérdezte Solhee, mire idegesen megráztam a fejemet. – Nem tetszem?

- De, nagyon is tetszel – válaszoltam őszintén. – Mégsem reagál úgy a testem, ahogyan azt én akarom. Sajnálom.

- Nem mondom, hogy nem esik rosszul a burkolt utalásod, miszerint nem áll fel rám a dákód, de igazából erről nem te tehetsz. Tetszik valaki más, mi? Miatta nem tudsz rám koncentrálni teljesmértékben?

- Nem! – vágtam rá azonnal. – Nem tetszik nekem senki sem!

- Értem – nevetett fel Solhee és a következő percekben inkább meg sem szólalt.

Nekem sikerült ezidő alatt rendesen felhúznom saját magamat, ezért szerencsétlen lányt kidobtam a lakásomból az éjszaka közepén. Ő nem rontott el semmit, velem van a baj. Nem bírtam elviselni a jelenlétét, mert kurvára Tenre emlékeztetett, ez miatt pedig az összes csókunk a szemeim előtt lebegett. Úgy éreztem magam, mint egy elmebeteg, akit nem hagynak nyugodni a belső hangok. Tényleg azt hittem, hogy Mark ötlete beválik majd, én felszedem azt a szürke hajú csajt, aztán lefekszünk és elkönyvelem magamban azt, hogy nincsenek érzéseim Ten iránt. Ezzel szemben mi is történt? Hiába csókoltam meg Solheet, nem éreztem semmi különöset, a testem pedig egyáltalán nem úgy reagált, ahogy normális esetben kellene.

Elegem van az egészből... Fel sem tudom fogni a saját viselkedésemet. Miért kellett azon a pénteki napon megcsókolnom Tent? Ha akkor nem uralkodik el rajtam a kíváncsiság, akkor most nem kergetném magam az őrültbe az idiótábbnál idiótább gondolataimmal. És ami a legfontosabb, Ten sem tekintene rám másképp, mint az egyik legjobb haverjára. Mindent elrontottam és úgy cselekedtem, hogy történetesen bele sem gondoltam a tettem következményeibe.