Sziasztok! Ez lenne az első sztorim a Wattpadon, és az első Destiel ficem amit közzéteszek. Hozzáteszem MPRG (férfi terhesség) van jelen a sztoriban tehát nem fog tetszeni mindenkinek. De remélem hogy valakiknek fognak tetszeni :)
Jó olvasást kívánok! ❤

A boldog párkapcsolat éveit töltötte kellemesen az éppen fotelon ücsörgő Dean Winchester és Castiel, az úr angyala. Összebújva cirógatták egymást, a boldogságuk felhőtlen volt. Amióta bevallották egymásnak kölcsönös vonzalmukat mind a ketten felhők fölött érezték magukat mikor a másik melettük volt. A többi családtag elfogadó volt velük szemben, Bobby ennek örömére sört bontott Sam pedig testvériesen megveregette a bátyja vállát amely jelezte hogy nem utasítja el emiatt. Dean valóságosan a mennyben érezte magát. A forró éjszakák amik miatt nem tudod két napig lábra állni, a finom törődő csókok, Cas nevetése amely begyógyította a lelkét. És az a szempár. Az a szempár amely most is az övét nézte majd a szájára pillantott. Vágyakozóan nyalta meg a ajkát, majd finoman odahajolt Cas babarózsaszín párnáihoz. Az angyal belemosolygott a picit nyálas csókba majd belenézett örök szerelme szemeibe. A zöld szem birtoklója pupillái nagyra nyíltak a szívében gyúlt szerelemtől.
-El nem tudom mondani mennyire szeretlek- mondta halkan, szinte már-már suttogva Dean, mintha titkolnia kéne.
-Én is egyetlenem. Nem is tudod mennyi ideig vártam hogy megtalálhassalak-puszilta meg Cas a lélektársa homlokát aki széles mosolyt varázsolt a pofijára.
-Ugye tudod hogy most olyanok vagyunk mint egy végtelenül nyálas romantikus filmben?-villantotta ki szép Colgate mosolyát a Winchester.
-Már nem azért de te kezdted-kacsintott rá Cas.
-Jólvan már...de ha egyszer így van-ölelte át az angyal nyakát aki boldogan vette ezt a mozdulatot. Követelőzően csókolta meg Deant aki kéjesen belenyögött szája találkozáskor. Casnek ez egyenesen a farkába irányúlt, egyenesen imádta Dean nyögéseit. Dean viszont egy pillanatra eltolta magától, mert szólni akart valamit.
-Nem kéne a hálóban folytatni?-kérdezte a csókolózástól kipirosodott ajkakkal.
-De.-mondta határozottan a kék szemű párja aki az ölébe vette őt, és elindult a hálójuk rejtelmes szentélyébe.

- 2 héttel később -

Két hét elmúltával Dean furcsa dolgokat kezdett el magán érezni. Amikor azt hitték hogy csak egy újabb eget rengető menetet zavartak le, tévedtek. Castiel betöltötte élvezezével Dean testét és akkor kezdődtek el a furcsaságok. A volt vadász két napja a wc gyakori látogatója lett, állandóan jött vissza az aznapi étel, ráadásul a dolgát intézni is többször járt el mellékhelyiségbe. Már nem tudta ezt a dolgot mire vélni. Végül csak egyetlen dolog maradt ami elfogadható maradt számára.
Terhes lenne? Gyereket várna az úr angyalától? Nem az lehetetlen...ő maga férfi nem hordozhat egy gyereket. Legjobbnak tartotta ha felhívja Bobbyt ezügyben.

-Szóval azt mondod hogy keressek rá hogy létezik-e férfi terhesség-kérdezett Bobby furcsálva
-Csak nézz utána-próbálkozott normál hangvételben Dean mintha nem a saját állapotát próbálna megtudakolni.
-Oké....lássuk csak-mondta Bobby miközben fellapozott egy könyvet. Tehát itt az áll hogy az angyalok képesek teherbe ejteni férfit és nőt is egyaránt. De ha férfit ejtenek teherbe az általában elvetéléssel ér véget mert akármennyire hihetetlen a férfiak annyira nem erősek egy angyal gyerekének kihordására-Olvasta fel Bobby a könyv egyik részletét és Dean-ben megállt az ütőér. Ő ezt nem. Ő ezt nem hiszi el hogy egy angyal gyerekét hordozza a szíve alatt. Ha tényleg igaz akkor az is lehet hogy elveszíteni az idő előtt. Nagyon megijedt ettől. Annyira hogy nem halottam a már hosszú másodpercek óta őt szólongató vadászt.
-Dean...Dean...DEAN-beszélt hangosan a telefonba Bobby.
-Jaj bocsesz itt vagyok csak elbambultam. Köszi az infót-mondta mosolyogva
-Ugye nem neked kellett ez ugye?-kérdezte Bobby
-Jaj dehogy-dehogy-füllentett. Pedig tudta...egy kis angyal lakik benne.
Castiel csak este 8-kor ért haza a munkából, így Dean elkészíthette a párja kedvenc ételét amit imád. Miután megvacsoráztak elintézték a fürdést, majd bevonultak a hálójuba, hogy pihenhessenek ( a legnagyobb pihenésre Casnek volt szüksége hisz ő dolgozott). Egymás tekintetét fürkészték, ez volt a szokásos esti program.
-Édes örökké néznélek téged de rettenetesen fáradt vagyok-mondta megdörzsölve a szemét a jövőbeli apuka.
-Rendben méhecském-mondta Dean, majd csókot nyomott a szájára, majd Cas lekapcsolta az éjjeli lámpát. A zöldszemű férfi átkarolta szerelmét. Várandóságát készült bevallani neki, de nem tudta hogy vezesse fel. De úgy gondolta...most...vagy később de később már nem lesz meglepő.