-A fürdős estén még anno-

Jungkook szemszöge:

-Jimin...Jimin...Picúr jól vagy??? -ijedten néztem rá és gyorsan magamhoz húztam. -két kezembe vettem az arcát. ...-Jimin...Kincsem...én drágaságom...mi van veled? Rossz...vagy mi történt....-kezem feljebb csúszott és ekkor éreztem meg hogy miért ájult el szegény....láz...-a homloka forró mint a sivatagi homok....-Jimin...azonnal segítek rajtad...sajnálom..azt hittem hogy amiatt amit csináltam az miatt pirultál ki ...sajnálom...hülye vagyok..az életeddel játszom...nem szabadna..egy ilyen csodás kis teremtésével mint a tiéd...(Mennyire túl lehet reagálni a lázat...xdd) -a könnyeim folyni kezdtek ahogy...a vékony alig mozgó...testét magamhoz szorítottam és kiemeltem óvatosan a kádból. -megtöröltem gyorsan és kivittem a szobájába. -lefektettem óvatosan az ágyra ás ráadtam egy boxert. -lementem a konyhába és vettem ki jeget a fagyasztóból. 

Ez majd csak leviszi neki remélem. -felmentem és a békésen szuszogó homlokára helyeztem és leültem mellé és figyeltem azt hogy milyen édesen szuszog...egyszerűen olyan aranyos...

Már amikor először megláttam tudtam..hogy ő nekem..kell..azon az éjszakán mikor találkoztunk...ő olyan mint egy gyönyörű szép virág a sok gaz között...csak a megmentőjére vár...nem arra aki leszakítja és elviszi onnan hanem..aki kiírtja a gazt és nevelgeti folyamatosan és vigyáz rá. Mint egy gyönyörű rózsa a réten...annyira....aw....-besütött egy kevés holdfény az ablakon és megvilágította azt a gyönyörű piros pozsgásos arcát..-csak figyeltem egész este..hogy mégis mikor ébred fel...de hiába vártam...még másnap reggel is aludt bár ezt gondolhattam volna...hogy nem fog hamar felkelni. Egész nap őt figyeltem, a jeget cseréltem le..és csináltam minden étkezésre egy egy tál kaját hátha felébred akkor tudjon enni és energiát szerezni mielőtt a gyengeségtől ájulna..be...de egyszer sem nyitotta ki a csodaszép szemeit és minden ennivalót a hűtőbe raktam be. 

Este van...már egy napja alszik...amióta ő alszik azóta én nem teszem azt. Csak azt várom hogy végre ébren láthassam és jól...a láza már lement..de ne ébred...ha így folytatódik...lehet be viszem a kórházba és akkor ott legalább nyugta lehet tőle..és végre biztonságban..én csak rosszat hozok a fejére...nagyon is...az életével játszom én idióta...-csak figyelem..csak figyelem hogy mikor és kel fel az én Hercegnőm az édes álmából...

Két napja álmatlanul figyelem..mikor elkezd mocorogni..és néha néha egy egy szót kiejt a mézédes ajkain...

-A fiú.....nem értem..-ilyeneket mondogat..-nem értem mit szeretne de azonnal odahajoltam hozz. -figyeltem hogy mikor láthatom újra a csodaszép csillogó szemeit. -mikor ez megtörtént..nem bírtam ki és azonnal az ajkaira hajoltam és egy finom lágy csókban forrtunk össze. -miután elváltunk a sok alváshiány miatt nem bírtam tovább, lecsukódtak a szemeim és azonnal az álmok földjére zuhantam..

Jimin szemszöge:

Mikor újra felébredtem Jungkook még mindig édesen aludt mellettem...-óvatosan végigsimítottam az arcán

-Még mindig nem értem miért maradtál fent velem két napig álmatlanul...nem értelek Jungkook-kezdtem el halkan beszélni és az ujjaimmal finoman, lassan simogattam az arcát..egy idő után..olyan lett mint egy apró kiscica és bújt a simogatásba. Ebben az a vicc hogy ő becéz engem cicának mikor inkább ő az..na mindegy...-kicsit elkezdtem remegni..és akkor futott le bennem a gondolat hogy egy szál alsóban vagyok....hmm...-lassan felkeltem mellőle és felvettem magamra egy pólót és egy nadrágot. -megfordultam és a pici cukin alvó nyuszira néztem...vagyis vagyis ne értsetek félre! Éppen Jungkookra néztem és figyeltem az arcát...

Vajon ha egész végig csak egy boxer volt rajtam...tett valamit velem...? ..Várj várj hülye gondolatok sicc! Csak nem akkora féreg hogy valakit álmában...tudjátok...Öhmmm hagyom a témát..lehet jobban járok...sőt nagyon is.  -lassan miután befejeztem a nyusz.....vagyis a szépszem..ű...vagyis Jungkook bámulását! -indultam volna le..enni valamit..mert már egy ideje a vasszöget is megenném ha volna...ha volna....hmm vajon tart itthon csokit...? Úgy megennék egyet...ha nem akkor leugrok a boltb...vagyis ha van egyáltalán ennek a háznak a közelébe egy kisebb sarki coop vagy valami..vagy legalább egy pici épület amibe van egy tábla csoki...ühm..-lassan leindultam és bementem a konyhába. A hűtőt kinyitva egy egy csomó kész étel tálakban egy kisebb tároló edényekben került a szemem elé. -csak pislogva néztem az edényeket

Jungkook ennyire unatkozott volna míg aludtam...vagy szeretne főző műsorba elmenni vagy mi....? Jungkook a szakács....hmmmm...inkább az emberek vérét inná ki minthogy főzzön...de minek csinált ennyi mindent és miért nem ette meg? Fura nem értem..-keresgéltem kicsit és találtam egy csokis zabkását. -kivettem és kerestem egy kanalat hozz. -leültem az egyik székre és enni kezdtem és bámultam előre mint aki jól végezte dolgát...Vajon Jungkooknak csináljak valami kaját hogy ha felébred hátha éhes lesz? ...De mit szeret?..A vért szereti..., de nem fogom hagyni hogy megharapjon..nem akarom...kihagyom ha lehet az biztos! Ha lehet...tuti nem lehet...de mivan ha majd összeesik..akkor egyen emberi ételt..szarok bele! Gondoltam ezt mikor igazából akkor aggódnék érte...Jolvan még narrátor is vagyok a saját fejemben...egyre jobban kezdek itt megőrülni! Tényleg most megszökhetnék! -ettem meg az utolsó falatokat és felkeltem. -elindultam lassan az ajtó elé és mikor nyúltam volna  a kilincshez, megtorpantam. Megállt az egész testem..mint ami megmerevedett...-nem mozdult a kezem..csak álltam...

Hazamehetnék...de nem akarok..vagyis..vagyis...akarok meg minden ..de....mi lesz vele??? Várjunk engem mit érdekel az elrablóm sorsa...?! Miért fűz hozzá valami? Egy idióta vagyok!? -hirtelen úgy éreztem mintha valami elsuhant volna mögöttem és a nyakamat érintette volna...-megijedtem és azonnal megfordultam..-a szemeim emerre tudtak arra jártak és próbáltam felmérni a támadom...de ..de senkit nem találtam...-megfordultam újra és nyúltam volna  a kilincshez de megint éreztem. -ismét az előbbihez hasonlóan mértem fel a terepet, de megint...semmi...

-Ki vagy?! -kezdtem el kicsit hangosabban beszélni -Mit akarsz?!-már majdnem sikíottam lassan...nem tudom mi akar elkapni...ebben a hülye házban...és mi van ha megöl?! Vagy elkap..igaz így is fogoly vagyok itt... -félek..félek..mi akar elkapni? Vagy csak képzelődöm!!!??? -fordultam volna újra meg mikor kisebb kattanásokat hallottam és ..felnéztem a hangot adó helyre...és találkoztam...a támadómmal...a támadóm...egy kibekúrt baszott...büdösbogár egy poloska volt....

Most komolyan bazdmeg egy kibekúrt poloskától is megijedek már lassan?!! Egy poloskától...komolyan..mondom..szánalmas vagyok....Na jolvan elég az önsajnálatból! -felnéztem a poloskára (A jó kis zöld bogarak ki érzi át mikor megjelennek csak úgy random és feléd másznak? xdd)

-Baszodj meg és ijesztegess mást te zöld izé...chhh -mondta neki és elindultam újra az ajtóhoz..és mikor a kilincshez akartam nyúlni az ajtó magától kinyílt..-ijedtemben hátra estem...Ez már tuti nem a poloska lesz! ...-a földön ülve néztem a nyílás zárót amin egy alak lépett be. -gyorsan felnéztem és egy lánnyal találtam szembe magam akinek..fekete haja volt..zöld szemei..és fekete ruhákban volt egy szintén a ruha színéhez illő magassarkúban. -pislogva furcsa tekintettel nézett engem. 

-Öhm...szia...-intettem..csak ennyit bírtam kinyögni a számon..(Oh majd mást is fogsz de azt Jungkooknak....xdd)

-Szia..-integett a lány és beljebb lépett -Te ki vagy?? -jött azonnal is a várva várt kérdés ami tudtam hogy fel lesz téve...ha kijutok innen megyek lottózni..-csak elnéztem..nem tudom ki ez miért válaszoljak egyáltalán...de ez valahogy nem tetszett neki ahogy vettem észre. -Kérdeztem valamit! Ki vagy?! -mondta kicsit hangosabban -picit megijedtem, ekkor lépteket hallottam meg és hátra néztem..és Jungkookot pillantottam meg ahogy álmos szemekkel sétált le a lépcsőn..

-Komolyan mi ez a hangzavar?! Nem lehetne kussba lenni épp aludtam! -ebben a pillanatba ért le és rám nézett. -Cica te mit csinálsz a földön...? -pislogott és felnézett. -Naomi mit csináltál vele hogy így remeg ez a cuki kiscica?-a nevekre már megint olyan lehetettem mint a paradicsom  és csak bámultam inkább a földet míg ők engem. -Amúgy is minek vagy itt? -hajolt le és szép óvatosan megpróbált felszedni a földről én inkább ellöktem és maradtam ott. -ő csak sóhajtott egyet,  felegyenesedett és a lányra nézett válaszért cserébe. 

Sziasztok Gyümiteák!

El is hoztam a következő részt! Elnézést a hosszasabb kimaradásért! Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat! Nagyon szépen köszönöm hogy elolvastad! Remélem tetszett nektek ez a rész is és a következőben is találkozunk! ! Addig is:

Sziasztok!<3<3<3