Mire befejezte a tollászkodást már teljesen besötétedett, ám ennek ellenére továbbra is úgy érezte, hogy még mindig túl messze van a pillant amikor újra láthatja kedvesét. Az idő most sokkal lassabban látszott telni, mint az eddigi évszázadok során, ebben Harry biztos volt. Minden egyes perc egy egész órának érződött számára, holott az isteneknek sosem számított igazan az idő, hallhatatlanságukkal mindig is felette álltak. Az idő miatt csupán a halandóknak volt dolguk izgulni, hiszen az ő idejük nem volt végtelen. Most mégis, egészen együtt tudott érezni a halandókkal az idő ellen vívott küzdelmükben. Ám velük ellentétben Persephone azt szerette volna, ha egy kicsit felgyorsíthatná az örök kereket. És csak rontott a helyzeten, hogy már teljes ünnepi pompájában ragyogott, így már nem igazán tudta elterelni mivel a figyelmét az izgatott várakozástól. Úgy érezte magát, mint egy mennyasszony az esküvője előtt, amikor arra vár, hogy végre az oltárhoz vezessék, és megpillantsa szerelme reakcióját. A gondolat megmosolyogtatta. Ez ugyanis nem is állhatott volna közelebb a valósághoz... hiszen a ruha, amelyet viselt, pontosan erre az alkalomra készült. A nászéjszakájára. Nem is olyan régiben kapta, az apja ravasz fortélyainak egyike volt, amivel megpróbálta rávenni, hogy menjen hozzá Poseidon-hoz. Természetesen holmi csecsebecsékkel, és ajándékokkal nem volt megvehető sem a szerelme sem a hűsége, de amikor megpillantotta a köntös, azonnal tudta, hogy elfogadja majd. Egyrészt taktikai megfontolásból, mert így átmenetileg enyhíthette apja kitartó ostromát a házasságot illetően, másfelől pedig őszintén imádta a ruhadarabot, hiszen minden részletében tökéletes volt. Az apja nagyon jól ismerte, ez kétségtelen. És Harry rögtön tudta, amint meglátta, hogy ebben akar majd megjelenni kedves előtt azon az éjjelen amikor örök hűséget fogad annak, akit teljes szívéből szert és akit ő a saját elhatározásából választott társnak. Habár most nem a szó szoros értelmében készült az esküvőjére, Harry mégis úgy érezte, ennek pontosan akkora jelentősége van. Ellátogat majd a szeretője birodalmába, oda, ahol nem is olyan sokára majd ő is uralkodni, fog, amit otthonának nevez majd. Ez az, amit választott, amit őszintén szeretne. Ez tett legalább olyan jelentőséggel bír, mint egy esküvői szertartás. Így úgy érezte, hogy ez a megfelelő viselet erre a különleges alkalomra. Persze remélte, hogy egyszer majd lesz igazi Olympus-i esküvőjük is, de egyelőre nem látott rá sok esélyt. És ami azt illeti nem is igazán számított. Mert voltak ennél sokkal jelentősebb dolgok is, amik igazán számították a kapcsolatukat illetően. A szokásos isteni ceremónia csupán formalitás és hagyomány volt, az isteni eskük nem függtek az eskütétel helyszínétől szerencsére.

A tunika, amelyet viselt pompázatos kékeszöld színben ragyogott, ami olyan intenzív volt, akárcsak a nyár végi, mélyzöld rétek, ám sokkal sötétebb tónusú. Ez már nem egy bájos és ártatlan élénk színválasztás volt, ami egy fiatal istentől elvárható, hanem egy komoly és merész, mély árnyalat, amely azt jelezte, hogy hivatalosan is a felnőtt istenek közé emelkedik majd. De nem csupán a színe, hanem a szabása és anyaga is különleges volt. Tulajdonképpen nem is igazán volt ruhadarabnak nevezhető, hiszen a takaró funkcióját igen csak hiányosan töltötte be. Ez inkább szolgált arra, hogy megmutassa, mintsem elrejtse viselője alakját. A köntös teljesen földig ért ugyan és hosszú ujjú is volt, de egészen a csípőjéig fel volt sliccelve, ezzel pedig láttatni engedte kecses lábainak teljes hosszát, és még csípőjének ívét is, amikor csak megmozdult benne. Az anyaga sejtelmesen áttetsző volt, és enyhén ragyogott, amit az ezüstös holdfény csak megkoronázott. De még így, a sötétben is tökéletesen kivehető volt vibráló kékeszöld tónusa. Az anyag azért takart annyit, hogy ne legyen közönséges, de az áttetszősége miatt meglehetősen sokat sejtető volt, a testének körvonalai is szinte tökéletesen kivehetők voltak a ruha takarásában is. A nyakkivágása pedig egészen a fiú mellkasáig húzódott, feltárva az aranyló mézbarna bőr jó részét, szinte egészen a köldökéig. A merész mégis elegáns, A - vonalú szabása és a pillekönnyű anyaga miatt pedig még a legapróbb szellő is átfújt rajta és játékosan felkapta, méginkább megmutatva viselője báját. A ruha szélei mind az alján mind a varrások mentén arannyal és kobaltkékkel voltak szegve, a ruha ujjai pedig egy teljesen áttetsző, kobaltkék tüll anyagból állt, pontosan olyanból, amelyből a ruha hátuljáról induló uszály is készült. Pont olyan ragyogó és pompás viselet volt, ami egy Olympus-i istent megilletett.

Amikor először megpillantotta, szinte el sem akarta hinni, hogy apja egy ilyen darabbal lepte meg őt. Hiszen senki nem volt a világon, aki jobban vigyázott volna az erényeire és szemérmességére, mint Demeter. Az idősebb isten mindig csak nyakig begombolkozva engedte társaságba, és még fiatalabb volt, rendszeresen ellenőrizte napközbeni viseletét, hogy biztosan megfelelően visszafogott és konzervatív egy olyan bájos ifjúhoz, mint ő volt. Sokáig idegesítette is Persephone-t ez a túlságosan óvó magatartás, rengeteget bosszankodott is miatta, hiszen mi értelme kivételes szépségének, ha senki nem gyönyörködhet benne... Nem ez volna a szépség lényege? De így visszagondolva már csak szórakoztatta a dolog. Az apja egyértelműen azért bugyolálta be nyakig állandóan, hogy még csak véletlenül se keltse fel Hades figyelmét. Azt már igazán nem tudhatta, hogy az Alvilág istenének nem számított mit visel, nyakig zárt köntöst, vagy egy lenge kisruhát, az ő vágya sokkal mélyebben gyökeredzik ilyen felszínes dolgoknál.

Öltözetéhez kiegészítésnek egy pontosan olyan arany színű gladiátor szandált választott, mint a ruhája szegése, és a legszebb, gyöngyökkel díszített aranytiaráját. Mellé nyakába egy gyöngysort varázsolt, frissen mosott, csillogó göndör fürtjeit pedig a legnagyobb gonddal rendezte el, hogy tökéletesen keretezzék arcát. Végezetül pedig füle mögé egy új éjjeli nárciszt tűzött, amit úgy bűvölt meg, hogy ameddig a bőrével érintkezik, addig folyamatosan teljes pompájában ragyogjon. És hiába a meseszép ruha, a gyöngyök vagy az arany tiara, ez a virág volt az, amitől tökéletes lett a megjelenése.

Mikor már éjfél is elmúlt, de az idősebb istennek még nyoma sem volt, Harry türelmetlenül topogott a holdfényben fürdő réten. Körülötte minden békés, álomittas volt, ő mégis űzött vadként járt fel és alá a kis tó partján, gondosan ügyelve arra, hogy nehogy megsértse valamelyik új teremtményét. Azt akarta, hogy ez a meglepetés tökéletes legyen. Nem is tudta volna megmondani, hogy amiatt izgul-e jobban, hogy a férfinek tetszik-e majd az ajándéka és mindaz az üzenet, amit magában hordoz, vagy amiatt, hogy ő maga elég kívánatos lesz - e az idősebb számára. Persze józan eszével tudta, hogy Hades odáig van érte, de mégis szerette volna újra és újra lenyűgözni, és látni az idősebb szemében azokat a tüzes kis szikrákat, amik csodálatát és vágyát kifejezték.

De abban a pillanatban amikor meglátta a már ismerős sűrű, szürkés lila ködöt felszállni a föld alól, aggodalma úgy szállt el, mint a hajnali szellő, és örömében még egy apró sikkantás is kiszökött ajkai közül. Izgalmában még arról is majdnem megfeledkezett, hogy parancsot adjon az eddig csendesen nyugvó virágoknak, hogy ideje megmutatniuk szirmaikat és elbűvölniük a távolban már kivehető alakot. Ám amint az Alvilág Ura megfelelő közelségbe ért, Harry ajkain boldog mosollyal elsuttogta titkos kis varázslatát, minek hatására egycsapásra ezernyi kis nárcisz borult virágba az érkező isten lábai előtt, a férfi iránt táplált mély érzelmeinek bizonyításaképp. Testében egyre növekvő, bizsergető melegséggel figyelte, ahogyan Perselus meglepetten megtorpan a különleges látványra, és szemeit érkezése óta először fordítja másfelé, mint az ifjú isten arca.

Mikor észrevette a szinte a semmiből elé táruló virágtengert, az Alvilág istene úgy hullott térdre közéjük, mintha csak valamely hatalmasabb erő kényszerítette volna erre. És valóban, talán így is volt, egy mindennél hatalmasabb erő, a tiszta szerelem volt az egyetlen dolog ezen a világon és túl, amely képes volt őt ennyire elgyengíteni. Tudata ugyan felfogta a virágok kivételes pompáját, de lelke csupán azok jelentésére tudott fókuszálni. A holdvirágjai színeiben pompázó nárciszok, ragyogó szirmaikon egy-egy élénkvörös sávval. A múlt, a jelen és a sors összeolvasztva, egyetlen tökéletes kompozícióba sűrítve, mely többet mondott számára mint megannyi szó. Tökéletes és tiszta vallomás volt ez, olyan ártatlan és becses akár csak a Tavaszisten, aki a virágokat alkotta számára. Perselus szíve annyira kalapált és a vére olyan hevesen kezdett égni a testében, hogy még a szokásos jeges borzongásból sem érzett semmit, ami rendeltetés szerűen a felszínen tartózkodásával örökösen együtt járt. A világ teljesen beszűkült számára, elmosódott. Nem látott és nem is halott semmit, csak megpróbált valahogyan partra vergődni érzelmei hirtelen, vad viharában.

Persephone szíve pedig szinte felrobbant abban a pillanatban, amikor látta Hadest térdre hullani a neki készített virágtenger közepén, miközben arcát úgy áztatták a könnyek, mintha csak hűs vizű erdei patakok lennének. A leghatalmasabb, legjobban retteget isten, aki előtte mégis ennyire emberi és esendő volt. Alig volt tudatában teste ösztönös reakciójának amikor olyan gyorsan kezdet futni az idősebb felé, hogy szinte repült.

A következő rész tartalmából:

20. rész - Sorsfordító éjjel

Hades és Persephone végre megérkeznek az Alvilágba, ám Hades mágiájával valami nincs rendben...

Ha tényleg tetszett a fejezet, és szereted az írásaimat, kérlek nyomj rá egy vote-ot! Ha pedig van kedved, hagyj egy kommentet is.
A voteolás segít abban hogy több emberhez eljussanak a könyveim és így még többet tudjak írni nektek ide!

Ha tetszett, és szeretnél még tőlem exkluzív - Wattpadon nem elérhető - tartalmat olvasni a jövőben, dobj egy emailt és felveszlek a VIP listámrra!

Email cím: [email protected]

Tárgy: VIP lista jelentkezés

Feltételek: betöltötted a 16 életévedet

Mivel fogsz találkozni VIP Email listán, ha jelentkezel?

• Exkluzív, máshol nem olvasható novellák és könyvek.

• Információk és kulisszatitkok a készülő és folyamatban lévő könyveimről.

• Extra fejezetek és kiegészítések a Wattpadon is olvasható történetekhez.

• Fanartok, illetve illusztrációk a könyveimhez.

Ha pedig szeretnél hamar értesülni a hírekről, csatlakozz az instagram közösségünkhöz!

Instagram: victoria_w_knight

Mit találsz instán?

• Extra információkat és tartalmak at érhetsz el a jelenlegi és a jövőbeli a könyveimről.

• Betekinthetsz a háttérmunkálatokba és részt vehetsz a szavazásokon

• Edukációs posztokat olvashatsz az erotikus regényekkel és az LMBTQ közösséggel kapcsolatban.

• Megismerheted az írói lét minden szépségét és nehézségét.

• Része lehetsz egy biztonságos közösségnek, ahol mindenki szabadon lehet önmaga.