Előzmény: Tovább nézte a cipőjét, majd egy kis tétovázás után jól hallhatóan nyelt egyet, és végül megszólalt...

-Ööö, semmi... -mondta ki hirtelen fejét megrázva, mintha valamit titkolna, mire meglepődve néztem rá.
-Okééé... -vontam fel a szemöldökömet, de végül ráhagytam.
Újabb kínos csend... Most mi legyen? Hazudjak neki?!
-Figyelj... -szólaltam meg. -Nem neheztelek rád, nem akarok veled rosszban lenni. De basszus, mondjuk ki, te híres vagy, én pedig egy nagy senki. Rossz hatással vagyunk egymásra, hisz nézd csak meg, mi történt az iskolában! Mi lenne akkor, ha köztünk ez az egész több lenne barátságnál?! -mutattam magunkra, de kicsit megbántam, amit mondtam, mivel Kyle szemében a keserű bánatot véltem felfedezni, és a felismerés is úgy suhant át a szemén, akárcsak a hullócsillag egy rideg éjszakán. Nem hagyhattam abba, próbáltam határozottan folytatni, ám a hangom néhol elcsuklott. -Ha... Ha több lenne, akkor szétszednének minket. Ez így sehogyan sem jó, barátokként sem... És én nem akarom, hogy a jött-ment kislány, vagyis miattam elveszítsétek mindeneteket. Hiszen a családod is veszélynek van kitéve, amíg én itt vagyok -mélyet sóhajtottam, vettem egy hatalmas levegőt, hogy egy gyors szusz alatt letudjam ezt az egészet. -Szerintem mindkettőnknek az lenne a legjobb, ha békén hagynánk egymást. Egy időre... -hajtottam le a fejem, majd utat engedtem az első könnycseppnek. Nem akartam sírni, de a könnyek már erőszakosan dübörögtek a szemeimben, hogy eresszem ki őket. -Majd jelentkezek, Kyle -simítottam meg a vállát keserű mosollyal, mire ő magához húzott, és szorosan átölelt. Hát persze, hogy életre keltette a pillangóimat a legérzékenyebb pillanatomban. Lehunytam a szemem, és mélyen beszippantottam illatát.
-Ahogy akarod -engedett el csalódottan, üveges tekintettel.
Nem ellenkezett, nem szállt vitába, nem ragaszkodott hozzám, egyszerűen csak elment. Beszállt az autóba, és elhajtottak...
A francba! Nem gondoltam ennyire komolyan. Én... Én nem akartam megbántani! Éppen őt akarom védeni! Rohadt életbe, hogy én egyszerűen mindent csak elcseszni tudok!
Idegesen fújtattam, és szomorúan konstatáltam, hogy elvesztettem egy szuper barátot. Vagy ponthogy az első szerelmemet?!

///Rövid, rövid, tudom😀 Bocsiii. De azért remélem, tetszett😊 És azt is remélem, hogy ezzel a kihagyással nem vesztettem el a drága olvasóimat❤ Köszönöm, ha elolvastátok, sziasztok😍💗///

2019. április 8.