-Jó munkát kívánok Kis asszonyok!-köszönt el tőlünk Mr. Horner.

Kinyitottam a mappát amit a kezemben tartottam és olvasni kezdtem a csapatokat akik a papíron szerepeltek. Így nézett ki:

Dr. Nicol Vazquez

Csapatok:

Renault
Alfa Romeo
Haas-Ferrari
AlphaTauri
Aston Martin Redbull Racing

-Na? Mit szólsz a csapataidhoz?-kérdezte Sara.

-Szerintem egész jól osztották fel.-válaszoltam.

-Sok sikert a Redbullhoz. A csapat kedvence lehet egyszer-kétszer kihúzza a gyufát nálad.-szisszent egyet.

-És a te csapataid? Mit gondolsz?

-Nem rossz. Mondjuk a Mercedesnek nem igazán örülök. Lewis-Valtteri páros biztos igazán poénos kedvükben lesznek, mint általában mindig.-válaszolt miközben tanulmányozta a lapot tovább.

Figyeltem az arckifejezését, hogy mikor mosolyodik el. Tökéletes megérzés.

-Tehát örülsz, hogy tiéd lett a McLaren ugye?-sétáltam széles mosollyal az arcomon az asztalához.

-Nem tudom miről beszélsz.-sütötte le tekintetét.

-Ugyanmár! Tudom, hogy valamelyik sokkal több, mint egy munkatárs. Szóval kivele! Ki az? A spanyol csődör Carlos Sainz vagy a brit szépfiú Lando Norris?

-Hülye!!-vágott hozzám egy dossziét nevetve.-Nem kéne amúgy indulnod?-nézett rám kérdőn.

-De, már megyek is.-indultam az ajtó irányába. Kinyitottam és kiléptem rajta, de utoljára vissza dugtam a fejem.-Erre még vissza térünk.-a reakcióját nem vártam meg, mert az irodámat kerestem.

Az órámra pillantottam. Lassan 10 perce bolyongok, de még mindig nem találom az irodám. A nagy keresgélésben nem figyeltem és neki mentem valakinek.

-Elnézést nem figyeltem.-pillantottam az előttem álló személyre.

Közepes magas volt, rövid barna haja összevissza állt néhány tincs a szemébe lógott. Gyönyörű tekintete beleégtek az enyémbe. Piros overáljából arra következtettem, hogy Ferraris.

-Semmi probléma. Charles Leclerc.-mutatkozott be.

-Dr. Nicol Vazquez.-nyújtottam kezet.

-Esetleg tudok segíteni?-nézett rám mosolyogva.

-Nem vagyis de...az irodámat keresem a....-vettem elő a papírom amin a szám szerepelt-46-ost.

-A folyosó végén balra.-mutatott az irányba.

-Nagyon köszönöm! És mégegyszer bocsi, hogy neked mentem...az adósod vagyok!

X

2 órája ülök itt és már csak 1 csapat van hátra. A Redbull. Miközben vártam rájuk csak Sara mondatai jártak a fejemben. Próbáltam elhesegetni ezeket és arra koncentrálni, hogy biztos nem olyan borzalmasak ezek a srácok, mint aminek mondta. Gondolataimból egy erős kopogás zökkentett ki.

-Szabad!-kiálltottam.

Nyílt az ajtó és két egyforma magasságú srác lépett be rajta, de mégis valami miatt csak az egyikre tudtam figyelni. Rövid szőkésbarna haja tökéletesen állt. Az ablakomon beszűrődő napfény megvilágította az arcát így kék szemei szinte ragyogni kezdtek. Kék overálján tisztán lehetett látni kidolgozott izmait.

-Dr. Nicol Vazquez. Foglaljatok helyet.-utaltam az asztalom előtti két fotelre.

-Szóval te vagy az új kivételes orvos.-húzta fel a szemöldökét a 33-as.-Max Verstappen-nyögte be a nevét.

-Kivételes? Nem igazán értem a problémád Verstappen!-emeltem meg a hangom kicsit.

-Szóval akkor elmagyarázom. Biztos nehéz lehetett úgy bekerülni ide, hogy már dolgoznak itt ismerősök nem igaz?-tette keresztbe a kezeit.-Így könnyű bejutni bárhova.

Csak hallgattam a szavait, míg mindketten felnem álltunk és szemtőm szembe kerültünk egymással.

-Na jól figyelj Mr. Hollandia! Engem csak megkértek, hogy segítsek nektek, hogy minden rendben legyen minden egyes versenyig. Ha annyira érdekel akkor tudd, hogy ahonnan jövök ott is orvosként dolgozom.-szinte összeért a homlokunk. Lehelete az ajkamat melegítette. Pár másodpercig ebben a pozícióban figyeltük egymást, aztán kaján mosolygott egyet és felegyenesedett.

-Öröm volt a találkozás Dr. Vazquez. Remélem hamarosan megismételjük.-kacsintott.

Az állam majdnem leesett. Hogy lehet valaki ekkora paraszt? Kioktat a saját munkámmal kapcsolatban. Saranak igaza volt....megfog gyűlni a bajom ezzel az egoistával. Annyira ideges lettem, hogy megis feledkeztem a harmadik személyről.

-Bocsánat!-pillantottam a fotelban ülő személyre.

-Alex Albon

-Nagyon örülök...-sóhajtottam.

-Ne foglalkozz vele. Max mindig ilyen volt, de hidd el, hogy sokkal nagyobb szíve van, mint ahogy azt ő mutatja.-próbált felvidítani. Alex felállt és kisétált az ajtón.

Egyedül maradtam az irodában és próbáltam felfogni, hogy mi franc volt ezaz egész.

X

Végre egy kis nyugalom. Itt ülök a büfében és várom, hogy találkozhassak a barátnőmmel és el mondjam mi történt.

-Szóval nem ment jól az első találkozás mi?-ült le elém Sara.

-Ezt mégis honnan veszed?-kavargattam a kávém elég leverten.

-Nem vagy valami vidám és Max csak erről beszél mindenkinek, hogy összekapott az új doki nővel.-mesélte.

1 percig csönd volt, majd megszólaltam.

-Nézd Sara! Ez volt az első napom, de már kudarcot vallottam. Ez nem nekem való....mi lesz majd a késöbbiekben?-hajtottam a fejem az asztalra.

-Mr. Hollandia miatt?-nevetett hangosan.

-Tán ezzel is eldicsekedett?-hüledeztem.

-Nem...de rajtatok kívül volt egy harmadik is. Valahogy Verstappen azt nem szereti elújságolni ha neki szólnak be.

-Sziasztok lányok!-köszönt Charles akinek neki mentem a mainap folyamán.

-Szia! Ülj le.-utasítottam.

-Szívesen tenném, de rohannom kell. Amúgy holnap velem kell, hogy ebédelj.-jelentette ki.

-Mégis miért?-húztam fel a szemöldököm.

-Az adósom vagy. Nem emlékszel?-nevetett.-De mostmár tényleg megyek. Akkor holnap ugyan itt. Sziasztok!

Sara kikerekedett szemekkel nézett rám. Megráztam a fejem, jelzés képpen, hogy mi a baj.

-Komolyan Charles Leclercel fogsz ebédelni? Tudod, hány lány ölne meg téged most?

-Húha nyugalom...ez nem randi. Véletlen neki mentem a folyosón és mondtam, hogy az adósa vagyok ennyi.

Hirtelen Sara telefonja elkezdett csörögni. Egy bizonyos C-betűvel kezdődő személy kereste, de túl gyorsan elvette a mobilját az asztalról, hogy elolvassam azt.

-Nem veszed fel?-vigyorogtam.

-Nem...majd visszahívom.-vágta rá, de közben egyre jobban vörösödni kezdett.

X

-Ah Istenem! Alig várom, hogy a hotelszobába érjek!-támaszkodtam a lift oldalának.

Megérkezdtünk a 3. emeletre. A lábaim nem bírták sokáig. Csak arra vártam, hogy vegyek egy jó meleg zuhanyt és bebújhassak az ágyba.

-Menj csak előre. Nekem még van elintézni valóm.-szólt utánam Sara.

Csak bólintottam és a szoba felé vettem az irányt. A kulcsot kerestem, mikor valaki hozzám szólt.

- Áh csak nem a kivételes doki nőhöz van szerencsém?-hallottam meg az ismerős hangot, amitől a hideg futkosott a hátamon.

-Áh csak nem egy egoista paraszthoz van szerencsém?-utánoztam.

Ezen a kijelentésem mosolygott egyett.

-Mit akarsz Max? Nincs sok kedvem a mainap hátralévő részéhez, hozzád pedig pláne nem.

-Oké figyelj! Tudom, hogy nem kezdődött valami jól ez az ismerkedés, de lenne egy ajánlatom.-dőlt a falnak.

-Hallgatlak!

-Ha szombaton az időmérőn benne leszek a Top3-ban elkell, hogy tölts velem 1 napot.

-Álmodban Max Verstappen.-nyitottam volna az ajtót, de nem engedte.-Rendben! De! Ha nem sikerül végleg békén hagysz és kizárólag munkatársilag vagyok hajlandó veled szóba állni. Világos voltam?

-Mint a nap. Jó éjszakát Nicol.

-Jó éjt Max.

Ahogy beértem a szobába ledobtam magamról minden ruhát és áztattam magam a jó meleg vízben. Alig vártam, hogy végre kipihenjem ennek a napnak a fáradalmait.

Sziasztooook! Itt is lenne a 3.rész😍. Remélem ez is elnyerte a tetszésteket. Ha igen akkor szavazzatok és kommenteljetek nyugodtan, mert érdekelne eddig mit gondoltok❤. Nagyon szép hétvégét kívánok nektek! Puszi❣😘!