#90 Lehetne több? + 2. Díjam!

Egy kényelmes ágyban ébredtem fel, vizes ruhák nélkül. Egy nagy pulcsi volt rajtam és egy hosszú melegítő nadrág, ezen felül pedig két takaró takarta be a testem. A szoba ismerős volt és a takaró alatt mosolyra húztam a számat. A homlokomról szerettem volna elseperni egy tincset, de ehelyett egy ragtapaszba botlottam. Ekkor esett csak le, hogy mi is történt tegnap. Valószínüleg az egész testemet ragtapaszok vagy kötések borították. Miután eszembe jutott a tegnapi nap kirázott a hideg és csak egy forró teára vágytam.

Mintha Ryan tudta volna, hogy mi az álmom, az ajtóban jelent meg egy bögre teával a kezében.

- Jó reggelt álomszuszék. Jól kezded a nyarat. - mosolygott rám én pedig nem értettem a kijelentését.

- Mire gondolsz? - néztem rá furán és elvettem tőle a teámat.

- Ha ez után nem fázol meg hetekre, akkor te vagy a világ legszerencsésebb embere. - ült le mellém sóhajtozva.

- Értem. - mondtam kínosan.

- Csináltam neked forró fürdőt. - bökte ki nagy nehezen, mire nagyra nyíltak a szemeim.

- Micsoda? - suttogtam el a kérdésem.

- Csináltam neked egy forró fürdőt. - nevetett fel. - Elég forróra csináltam ahhoz, hogy nyugodtan megihasd a teádat. - tette a tenyerét a combomra, majd kiment a szobából. Teljesen lefagyva meredtem utána és nem értettem a szituációt, amibe belekerültem.

A tea felét ott hagytam, mert nem bírtam tovább várni azzal, hogy megnézhessem mit is alkotott a fürdőben. Amikor benyitottam nem akartam hinni a szememnek. Bár kint ezerrel sütött a nap, a fürdőben sötét volt és csak a gyertyák világították be a kis teret.

- Tetszik? - lépet mellém Ryan, mire megugrottam.

- Igen. - mondtam továbbra is beleesve az egésznek a hangulatába.

- Akkor jó szórakozást. - mutatott a kádra.

- Kösz. - kedvesebben szerettem volna mondani, de annyira lenyűgözött az egész, hogy mozdulni sem bírtam..

Miután végeztem kiszálltam a kádból és kihúztam a dugót. Elfújtam a kád szélén lévő gyertyákat és felöltöztem, majd elhagytam a fürdőt. Amikor kiléptem egyből a konyhába lépkedtem, ahol egy nem várt (egy nagyon nem várt) vendégünk akadt. Illetve nekem. Ryan nem tudom mit szólt hozzá.

- Ez mit keres itt? - kérdezte Ryan anyja Ryantől.

- Először is van neve. - forgatta a szemét - Másodszor pedig miért ne lehetne itt? - tárta szét a karját.

- Fizet lakbért? - kérdezte és a fejét kapkodta közöttünk.

- Miért fizetne? - csattant fel Ryan.

- Istenem fiam, annyi eszed van mint egy kecskének. - temette az egyik tenyerébe az arcát

- Miért is? - tette keresztbe a karját maga előtt.

- Mindig elveszted a fejed amikor egy lány kerül a képbe. - szenvedett tovább.

- A barátom. Ahogy Vicé is..

- De Vic már nem él! - ordított közbe, mi pedig össze rezzentünk.

- Maga sosem gondolkozott el azon, hogy miért? - kérdeztem a nőt, mire megsemmisült.

- Hogy mondtad?

- Anya! - szólt közbe Ryan - Jobb lesz ha elmész. - Ryan anyja vissza fordult az fiához. Szerintem nem tudta eldönteni melyikünk mondani valója vitte le az életkedvét a béka segge alá.

- Majd elmegyek ha ő is. - mutatott rám undorodva.

- Ő nem megy sehova! - mondta belevágva az el nem kezdett mondatomba. Tudta, hogy azt fogom mondani, hogy elmegyek, de ő nem hagyta.

- Miért véded ennyire ezt a szerencsétlen kölyköt? Miért nem otthon lakik mint a legtöbb 18 év alatti gyerek? - mutogatott rám.

- Azért védem mert fontos. - mondta nyugodtan és az anyja tekintetéről az enyémre vándorolt. A levegő belém szorult és próbáltam nem feltűnően megfulladni. - Úgy volt ott Vic mellett, mint senki más. Csak ő állt ki érte. - mutatott rám. - Ezért védem őt. És fogom is. - nézett újra rám, mintha csak egy ígéretet tett volna.

- De már ő már nincs! - idegeskedett. - Nincs ki mellett álljon, úgyhogy haza is mehetne végre! Álldogáljon ott tovább! - akadt ki teljesen.

- De van. Itt áll előtted. - mutatott végig magán. - Kiáll mellettem és feldobja a napjaimat. Figyel rám és gondoskodik rólam pedig már felnőtt vagyok. Mégis jobban számíthattam rá ebben az évben mint rád egész életemben. És valljuk be. Amyt csak most ismertem meg. - mondta és bár úgy éreztem mintha úgy tekintene rám mint második anyára, azért aranyos volt tőle.

- Mi ez a Rómeó és Júlia játék fiam? Elment a maradék eszed is?

- Lehet. - vont vállat - Nem igazán érdekel. - ingatta a fejét.

- Hova keveredtem. - az anyja sokkos állapotban fogta a retiküljét és elhagyta a házat.

A légkör nem lett jobb, még mindig nem kaptam levegőt sőt. Most, hogy már csak Ryan és én vagyunk sokkal ijesztőbb a helyzet. Egymás szemébe meredtünk és próbáltunk kiszedni valamit a másikból, miközben próbáltunk nem megfulladni. Ryan talán a dühtől, amit az anyja iránt érzett, én meg Ryan miatt próbáltam nem elájulni. Nem tudom mit is érezhetnék vagy hogy mit szabadna egyáltalán éreznem iránta. Szabad lenne? Lehetne?

- Sajnálom. Az anyám.. - lépdelt lassan felém.

- Nem. Semmi baj. - mondtam zavaromban és minél közelebb lépett, annál idegesebb lettem.

- Nem akartam, hogy megbántson. - nézett rám szomorúan és megállt előttem.

- Nem hagytad neki. - nyeltem nagyot és felnéztem rá.

- Még szép, hogy nem. - mosolygott rám és a fülem mögé tűrt egy tincset.

- Nem akartam, hogy veszekedj vele. - mondtam még mindig zavartan.

- Nem most kezdtük. Vic miatt is rengeteget veszekedtem vele. - sóhajtott - De ahogy mondta Vic már nincs. Így miattad veszekszem vele. - mosolygott.

- De én nem akarom. - nyeltem nagyot.

- Engem pedig nem érdekel mit mond vagy gondol. Engem az érdekel, hogy biztonságban legyél. - nézett rám komolyan.

- De igaza van. Nem élhetek itt úgy, hogy te küzdesz meg minden pénzért, hogy fent tartsd a házat. - mondtam idegesebben.

- Hagyd abba. - kérlelt. - Addig maradsz ameddig csak szeretnél. Itt mindig lesz helyed. És én itt le is zártam. - nyomott egy puszit a homlokomra és kikerült.

Egyedül álldogáltam a nappali közepén és nem tudtam, mit is kezdhetnék magammal.

Este a kanapén ücsörögtem, amikor Ryan kijött a szobából és leült mellém egy paplannal, majd betakargatta magunkat.

- Jól vagy? - kérdezte, mire csak megvontam a vállam. - Mi történt tegnap?

- Semmi. - motyogtam.

- Amy.. - kereste a tekintetemet.

- Csak össze vesztem anyámmal. Így elmentem otthonról. - vontam vállat.

- Szóval mi is történt? - tudtam, hogy nem hiszi el. Több kell nekem egy vitához, hogy elrohanjak otthonról.

- Az anyám adta a második pofonomat a házban. - nyeltem nagyot. - Engem hibáztat. - suttogtam.

- Gyere ide. - ölelt át én pedig hozzá bújtam. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire jó érzés lesz valakinek a közelébe lenni. Átkaroltam a testét és beletúrtam a fejemet a mellkasába. Minden izmát tökéletesen éreztem a vékony pulcsija alatt és az illata beköltözött az orromba, az orromból pedig a szívembe. Nem kellene többet éreznem iránta, mégis akarok. A túl sok gondolkodás ára pedig az, hogy bealszol rajtuk.. De nem volt gond. Ryan azt hiszem élvezte.

Köszönöm szépen a díjat G_kata4 💖☀

10 dolog rólam:

1. Imádom az égősorokat, amikkel ha tehetném felaggatnám az egész szobám.

2. Ugyan így vagyok a gyertyákkal.

3. Barna hajam van és zöldes-barna szemem.

4. Nincs ötletem új könyvhöz.

5. Szeretnék Budapestre költözni

6. Imádom Budapestet

7. A mekis jegeskávé a kedvencem

8. Nem szeretem a tésztát.

9. Viszont a nyers (sütéshez való tésztát) imádom

10. Szeretek kézzel írni

Kérdések:

1. Mióta írsz?

Lassan 10 éve próbálkozom vele, de komolyabban úgy 8 hónapja

2. Mi a kedvenc ételed?

Sushi

3. Ha választhatnál egy szupererőt mi lenne az?

Nagyon szeretnék belelátni mások fejébe. Könnyebben menne a matek dogám. 😄

4. Mi a kedvenc filmed/sorozatod?

Nem vagyok egy nagy film/sorozat kedvelő de most nagyon várom a riverdale második évadát 

5. Mi a horoszkópod?

Skorpió ♏

6. Nyár vagy tél?

Ősz. (De amúgy nyár 🙄)

7. melyik az a tulajdonságod ami szerinted és mások szerint is a legjobb benned.

A segítőkészségem? Azt hiszem.

8. Mi az álommunkád?

Az írás. Csak is az.

9. Ha egy napig bármit megtehetnél, mi lenne az amit legszívesebben csinálnál.

Tuti, hogy elmennék vásárolni és mindent összevásárolnék amire egyébként nem lenne pénzem 😄 Aztán elutaznék valahova messzire nyaralni

10. Mi a kedvenc könyved itt wattpadon?

Én, mint cserediák 

Sajnos mivel nem olvasok itt (mostanában egyáltalán nem pedig sok könyv érdekelne) nem tudok megjelölni senkit :(

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top