Szombat délután négy óra van és csak fetrengek az ágyban. Nem tudtam aludni azóta, hogy haza értem. A ház persze tök üres volt. Anya hagyott egy cetlit a hűtőn, hogy a nagyinál van és majd egyszer hazajön. Hagyott itthon pénzt, de tudod kinek kell.. Undorodva toltam arrébb a papír tízezreseket. Jól éltünk eddig is, nem értem miért kell azt csinálnia amit. Régebben rengeteget láttam itthon, és a kapcsolatunk is sokkal jobb volt. Most alig látom és nem tudom merre kószál hajnalok - hajnalán.

Jamessel nem tudom mi van, de nem sokat láttam itthon a beszélgetéseink óta, ő viszont teljesen elérhetetlen. Semmilyen közösségi médián nem tudtam elérni, hívtam, üzentem, de nem válaszolt. Papír fecnin sem hagyott üzenetet. A 267. üzenet és hívás után halottnak nyilvánítottam. Csak vicceltem..

A tenyerembe nyilaló fájdalom jelezte, hogy el kellene látni a kezemen éktelenkedő sebet. Bementem a fürdőbe és igyekeztem alaposan megtisztítani, lefertőtleníteni és bekötni.

Holnap vasárnap és elég unalmas egyedül lenni egy ekkora házban. Felvettem a bőrkabátom és kimentem a teraszra, de tíz perc után vissza is tértem a ház melegébe. Most jutott el az agyamig, hogy már jócskán a tél felé közeledünk és hogy rohadt hideg van egy szál bőrkabátba. Nem értem eddig hogy nem fáztam..

Lefeküdtem a kanapéra és néztem a plafont. Szörnyen unatkoztam, nem tudtam mit csináljak magammal. A helyzet az, hogy bármit megadtam volna egy kis nyaralásért valahol a távolban, mert nem bírtam ezt a sok stresszt és ezt a rengeteg történést. Túl sok titok volt a házban, de még több azon kívül. Sehol nem találtam egy biztonsági pontot sem.

Pár perc után elegem lett, hogy érzéseket akarok magamba tömni, mikor nyilvánvaló, hogy nincsenek érzéseim amit elfogadhatnék. Felmentem az emeletre és csináltam magamnak egy barackos fürdőt. Barackos tusfürdőt és fürdőhabot öntöttem a forró vízbe, majd a kezemmel elkevergettem. Tettem bele egy kis olajat és testápolót is, hogy minél puhább legyen a bőröm. Végül, de nem utolsó sorban jöhetett a kedvenc barack illatú fürdőbombám. Meggyújtottam pár gyertyát a fekete matt gyújtómmal és beültem a kádba, hogy ellazulhassak egy kicsit. Alig két perce áztatom magam, amikor valaki megzavar..

- Amy, itthon vagy? - hallottam James hangját a földszintről.

- Francba! - dühöngtem halkan - Igen. - kiabáltam le, hogy meghallja a válaszom, de sajnos olyan jól hallotta, hogy rám nyitott. - James! Takarodj kifelé! - húztam össze magam a kádban és annyi szerencsém volt, hogy a habok eltakarták a testem minden részét a vállamtól lefelé.

- Szia hugi! - üdvözölt perverz mosollyal az arcán. Úgy képen törölnélek James..

- Menj már ki! - vágtam hozzá a földön heverő törölközőt.

- Azt hiszem erre még szükséged lesz. - mondta nyugodtan, miközben lassan lépdelt felém a törölközőt tartva. Letette mellém és leguggolt - Pucéran csak nem jöhetsz ki, nem de? - vonta fel az egyik szemöldökét.

- Képzeld, abban a szekrényben - mutattam a háta mögött lévő szekrényre, mire apró mosolyra húzta a száját, - van több törölköző is. Biztos találok egyet. - grimaszoltam.

- Biztosan. - sóhajtott lemondóan, de tudtam, hogy készül valamire.

- Most meg mire készülsz? - próbáltam nyugodt maradni, de a hangom ijedtnek tűnt.

- Azt mondtad, biztos találsz magadnak törölközőt. Kivéve, - pillantott rám és fülig húzta a száját. Francba James.. - ha már nincs. Se törölköző, se ruha. - fogta össze az összes törölközőt és a ruháimat, amit levettem és amit behoztam pizsama ként.

- Ne merd! - szorítottam össze a fogaim.

- Pápá, szívem. - azzal becsukta az ajtót és magával vitt mindent. Nem igaz, hogy egy perc nyugtom sincs. Miért ismerek ennyi seggfejet. Persze tudom, hogy most szabadultam meg egytől, név szerint Richárdtól, de akkor is..

Úgy döntöttem, hogy nem fog érdekelni, ráérek ezzel foglalkozni majd akkor, amikor kiakarok szállni. Addigra kitalálom, hogy mit kellene magamra terítenem, mert Jamest ismerve tuti, hogy az ajtó előtt álldogál, bár már szerintem megunta és bealudt. Nem tudtam, mibe törölközhetnék, mert nem akartam, hogy az egész ház ússzon. Egyetlen egy anyag volt a fürdőszobában amit magam köré tudnék csavarni, az pedig a lábtörlő volt. Gyorsan megfogtam és magam köré tekertem az amúgy már nedves anyagot. Túl rövid volt.. Lejjebb húztam amennyire csak tudtam, így viszont a mellemet dobta feljebb.

- Leszarom. - suttogtam szinte már magamban.

- Akkor gyere ki mert már nagyon unatkozom. - üvöltötte és bár nem láttam Jamest, tudtam, hogy egy újabb mosoly kapott helyet az arcán.

- Faszfej. - törtem ki az ajtót a helyéről és elmentem mellette, de megfogta a karomat így visszahúzott magához.

- Nagyon jól nézel ki még abban a lábtörlőben is. - kacsintott én meg a szememet kezdtem el forgatni - Mehetsz! - engedett el én pedig elindultam, de nem gondoltam, hogy van egy terve. A lábtörlőt letépte rólam, én pedig ott álltam pucéran. Előtte. Köpni nyelni, még megfordulni sem tudtam. Magam elé kaptam a kezeim, hogy eltakarjam a melleimet és a nőiességemet majd megfordultam.

- Gyökér vagy ugye tudod? - mérges voltam rá nagyon - Szemen tudnálak köpni. - köpködtem a szavakat, de ő jót mulatott az egészen.

- Most miért vagy ilyen morci? Szerinted nem láttalak már így? - nevetett fel.

- Nem ez a lényeg te barom. - ütöttem volna a mellkasába, de gyorsan rá kellett jönnöm, hogy a karjaim egyben az öltözködésem is jelen pillanatban. James meglepetésemre vissza adta a lábtörlőt amit azonnal magam köré tekertem és berohantam a szobámba felöltözni.

Késő este rám tört az éhség olyan szinten, hogy az egész házat felfaltam volna. Otthon nem volt semmi természetesen. Kinyitottam a hűtőt és olyan volt, mintha most hozták volna az ikeából. Látszik, hogy mi tinik lusták vagyunk és nem törődünk semmivel, ahogyan az is, hogy szinte nincs is szülőnk. Pár percig álldogáltam a hűtő előtt, hogy kitaláljak valamit.

- Hiába állsz előtte fél óráig, nem lesz benne semmi ehető és ezzel csak azt éred el, hogy a hűtő szép lassan elkezd kiolvadni. - gúnyolódott James, mire becsaptam a hűtő ajtaját.

- Befejeznéd végre?! - mordultam rá - Kurvára elegem van mindenből és egy perc nyugalmat nem vagy képes adni! - dühöngtem és éreztem, ahogy a könnyek égetik a szemem, majd végig folynak az arcomon.

- Cica miért vagy ilyen ideges? - tettetett lepődöttséget, amitől csak nevetnem kellett, hogy mennyire szánalmas. Gratulálok. Megmutattad, hogy nem számíthatok rád..

- Rendelek egy pizzát. - mondtam unottan és a vezetékes telefonhoz mentem, hogy ne az én pénzem fogyjon.

- Ne fáradj. - sóhajtott egy nagyot a kanapén James és nagy nyújtózkodásba kezdett - Már rendeltem. - kacsintott rám.

- Hogy mi? - vontam fel a szemöldökömet.

- Ne aggódj eleget rendeltem ahhoz, hogy teli legyen a korgós pocid, ráadásul még a kedvencedet is rendeltem. - mosolygott perverzül, mintha várna valamit cserébe.

- Mit akarsz?

- Én semmit. Csak az emeletről is lehetett hallani, ahogy korog a gyomrod. Így hát rendeltem. Viszont holnap el kell mennünk vásárolni. - állt fel a kanapéról és felém vette az irányt.

- Mi? - mutattam magunkra amolyan "biztos, hogy nem" hangsúllyal.

- Igen mi. Az anyád havonta egyszer tolja ide a képét és sajnálom, hogy ezt ennyire faragatlanul kell kimondanom de ez az igazság. Szóval eldöntöttem, hogy kezelésbe vesszük a dolgokat együtt. Az a nő azt se venné észre ha bombát dobnának erre a házra, mert akkora kupi és kosz van itt. Ő sem látott még seprűt.. - James olyan úri ember módjára adta ki a parancsokat, hogy elkezdtem rajta kuncogni, amit ő is észre vett, hát rá rakott még egy lapáttal - Szóval ki takarítjuk ezt a nagy borzalmat itt. - mutatott körbe a házon - Akár még felújításokat is végezhetünk, abból a pénzből amit anyukád sutyiban abba a rusnya vázában tartogat. Ne kérdezd honnan tudom.. - mégis honnan tud ennyi mindent? - Abból a pénzből simán félre tehetnénk magunknak és a házra is, úgy is kapunk tőle még pluszba kajára, amiből bevásárolást tartunk. Úgyhogy holnap elmegyünk bevásárolni együtt, mert össze kell tartanunk!

- Ez nagyon diadalmas volt. Remélem élvezted mert nem parancsolgathatsz.

- Oh dehogynem bogaram! - kacsintott.

A csengő hangjára lettünk figyelmesek, amire James fel is pattant és rögtön be is hozott két nagy dobozt, amik pizzát tartalmaznak. Mikor kinyitotta az illata megcsapta az orrom és azt hittem, ennél nincs jobb illat. Gyorsan odarohantam és azonnal letéptem egy szeletet és az egészet begyűrtem a számba. Nem volt időm kivárni, míg felvágjuk és tányért kotorászunk a legfelső szekrényből, úgyhogy ehhez a módszerhez kellett folyamodnom.

James csak röhögött rajtam egész végig. Mikor már betoltunk párat leültünk a kanapéra tovább pusztítani a pizzát és tovább hizlalni magunkat. Bekapcsoltuk a tévét és elkezdtük nézni a Tom & Jerry-t. Tudom.. Igazi romantikus film. De mindegy.. Imádom ezeket a rajz filmeket, ezerszer jobbak mint a mostaniak. Szóval Tom & Jerry maratont tartottunk este 11 óráig aztán szép lassan elnyomott az álom minket.

Nekem kicsit nehezebb volt elaludnom, mert James mellettem úgy horkolt, hogy az valami hihetetlen. Elkezdtem gondolkodni azon, hogy holnap miket is kéne vennünk, miket szeretnék főzni és arra a döntésre jutottam, ha már én főzök, itt az ideje annak, hogy egészségesebb ételeket vigyek a konyhába. Gondolkoztam azon is, hogy kicsit kipofozhatnánk a házat, kis csecsebecsékkel, és hangulatosabbá tehetnénk az otthonunkat.

Teljesen beleéltem magam ebbe és a végére azt gondoltam: Gyerünk, csináljuk!

Viszont eléggé olyan a helyzet, mintha házastársak lennénk Jamessel, de lehet, hogy ez nem is zavart annyira, sőt élveztem ezt a szerepet. Persze nem akartam tőle semmit. Inkább azt a szerepet élveztem, hogy független vagyok és teszek a lelki egészségemért. Úgy néz ki, hogy most már 100% - ig eltudtam szakadni az anyámtól, aki mostanában már nem is az életem része..