- Jó éjszakát Rose. - mondta dünnyögve és meleg kezeit körém fonta. Melegség járta végig minden egyes porcikám de tudtam hogy ezt nem kellene hagynom. Viszont túlságosan jó érzés volt ahhoz hogy szóljak érte..
----------------------------------

Hajnali két órát mutatott az órám amikor felébredtem és észrevettem hogy egyedül vagyok az ágyban. Kikeltem az ágyból és láttam hogy Richárd cuccai még itt vannak szóval nem járhat messze. Körülnéztem az emeleten majd lementem a földszintre és a konyhapult mögött ült és csak nézte a pohara tartalmát. Mellette volt egy félig üres whiskys üveg is így arra tudtam csak következtetni hogy az lehet a poharában is. Az ajtóból néztem őt.

Richárd hirtelen felállt és elővett még egy poharat amit teletöltött és kicsúsztatta az asztal szélére majd visszaült.

- Töltöttem neked is nem jössz? - mondta de nem nézett felém. Odalépkedtem hozzá és leültem vele szembe.

- Mit művelsz? - kérdeztem halkan.

- Nem bírtam aludni. - vont vállat.

- És akkor meg kell innod az egész whiskys készletünket? - mutattam a polcra ahonnan egy üveg már hiányzott.

- Bocs. - böfögött egyet. Szuper

- Holnap suli és egyébként is.. Jobb ha nem iszol többet. - megfogtam a poharakat és kiöntöttem a tartalmukat a mosogatóba. Richárd kihűlve nézte.

- Hogy merted? - nézett rám. Közben beleivott az üvegbe amit kivettem a kezéből és visszaraktam a helyére. - Köcsög. - csuklott egyet.

- Ennél nem tudtad volna jobban kiütni magad? Mondjuk hogy befogd a szádat? - kérdeztem flegmán.

- Azért szeretted amikor ráharaptam az ajkaidra. - megpróbált kacsintani de majdnem lefordult a székről. Csak a szememet forgattam amiért ennyire berúgott. Nem tudom mit tehetnék most vele..

- Inkább gyere vissza a szobába és aludjunk. - mondtam könyörögve.

- Tudod hogy abból nem alvás lenne. - horkantott.

- Tudod mit? - csattantam fel - Csinálj amit akarsz.. - elindultam hogy visszamenjek aludni de megfogta a kezemet.

- Ne. Még ne menj. - mondta teljesen normálisan és megragadta a kezemet.

- Miért ne mennék? Fáradt vagyok a részeg énedhez. - elindultam de újra visszarántott.

- Miért nem mondtad? Miért nem szóltál? - bújt hozzám.

- Mégis miről kellett volna szólnom Richárd? - kérdeztem dühösen.

- Hogy szeretsz. - nézett mélyen a szemembe. Csend ült az egész helységre.

- Mert úgy gondoltam nem tennéd ezt velem ha már megcsókoltál. Azt hittem olyan érzéseid vannak mint nekem. De nagyon nagyot tévedtem. - nevettem fel kínosan.

- Nem Amy. - rázta a fejét. - Csak nem vettem észre. - vont vállat sajnálkozva.

- Akkor ne engem hibáztass.

- Én nem hibáztatlak. Csak olyanért sértődtél be ami nem az én hibám. Tudod hogy én nem tudom elkötelezni magam. - mondta vádlóan.

- Oh szóval minden az én hibám igaz?

- Ki másé lenne? Te hittél többet a dologba. - mondta nevetve.

- Takarodj! - mondani akart valamit de közbeszóltam. - Takarodj ki a házamból Richárd most azonnal! - torkom szakadtából üvöltöttem vele mire tenyerébe fogta az arcom és vadul csókolni kezdett. Az elején ellenkezdtem aztán rájöttem hogy nincs esélyem. Megbabonáztak ajkai és minden amit tenni tudtam az az hogy viszonoztam a csókját. Éreztem az alkoholt a nyelvén ami táncolni kezdett az enyémmel. Heves táncot jártak mikor Richárd hírtelen abba hagyta és levegőért kapkodott. Aggódva néztem rá de pár másodperc múlva neki esett a pulcsimnak és letépte rólam. Mivel rajta csak egy alsónemű volt nagyon jól érezhettem hogy ezt az alsóját is kezdi kinőni. Egyre durvábban kezdett el csókolni és egyre durvábban nyomta hozzám a csípőjét. Éles foga belemélyedt az ajkamba annyira hogy vérezni kezdett. Felszisszentettem egyet mire Richárd abbahagyta de azonnal nekiállt eltüntetni a vért az ajkamról.

- Isteni ízed van. - azt hiszem még kanosabb lett ha ez még lehetséges..

- Hagyd abba. - mondtam nyűgösen mert nagyon fájt a szám a szúrástól.

Richárd mintha meg sem hallotta volna úgy lökött neki a falnak és csókolt végig.

- Kérlek hagyd abba. - mondtam ingerültebben de nem használt mivel Richárd úgy markolta mindenem hogy azokon a helyeken holnap lila lesz a bőröm. Egy mozdulattal megfordított a csuklómnál ami roppant a kezei között de figyelmen kívül hagyta. Rácsapott a fenekemre teljes erejéből amitől megugrottam.

- Richárd! - üvöltöttem és megfogtam az asztalon lévő vázát és hozzávágtam a karjához amitől elengedett. Ijedten néztem rá és úgy kalapált a szívem hogy azt hittem mindjárt kiugrik a helyéről. Könnyeim még jobban utat engedtek maguknak és teljes sokkban álltam Richárd előtt.

- Úgy sajnálom Amy. Én.. Ne haragudj. - közelített de én hátráltam és összekulcsoltam magam körül a kezem.

- Ne érj hozzám. - zokogtam. Az egész testem remegett és mozdulni sem bírtam a testi és lelki fájdalmaimtól. - Hogy merted? - kérdeztem tőle.

- Én csak.. Sokat ittam. Amy kérlek hinned kell nekem sosem bántanálak! - próbált újra közelíteni mire behunytam a szemem jelezve hogy nem akarom hogy hozzám érjen.

- Én most felmegyek.. - mondtam feszülten. - Holnap mire felkelek nem akarlak itt látni. - mondtam higgadtan majd felmentem a lépcsőn. Fél úton hallottam ahogy beleüt egyet a falba és ordít egyet. Még jobban sírni kezdtem. Bezárkóztam a fürdőbe és engedtem egy jéghideg fürdőt a lángoló testemnek. Mindenhol fájt ahol hozzám ért. A csuklómon máris látszódott a nyoma. A szivárvány színei virítottak rajta.

Pár órával később keltem fel de mozdulni sem bírtam úgy kihűlt a testem. Elaludtam az amúgy is hideg vízben ami még hidegebb lett órákkal később és nem éreztem semmimet sem. Kiáltani sem tudtam hogy hátha itt van még Richárd vagy bárki más. Muszáj volt erőt vennem magamon hogy kijussak a vízből de nem éreztem a lábamat. Eszembe jutott hogy a nadrágom zsebébe tettem a telefonomat mielőtt elkezdtem volna keresni Richárdot. Gyorsan kivettem belőle és próbáltam tárcsázni Richárd számát. Jamest nem mertem hívni mert nem akartam hogy meglássa a testemet borító elszíneződéseket. Richárd természetesen nem vette fel. Azt gondoltam hogy vezet és nem hallja vagy nem érzi hogy csörög a telefonja így addig hívogattam míg fel nem vette.

- Richárd. - dideregtem. - Kérlek.. Gyere vissza. A fürdőben vagyok - Nem bírtam végig mondani anélkül hogy ne vacogtam volna.

- Azonnal megyek. - hallottam komor és ideges hangját majd kinyomta a telefont. Talán 8 percet kellett várnom de 8 évnek tűnt. Már semmimet sem éreztem. Hallottam ahogy kicsapódik a bejárati ajtó és ahogy fut fel a lépcsőn. Berontott a fürdőszobába és körülnézett majd mikor meglátta haldokló testem azonnal kivett a vízből és bevitt a szobámba. Letett az ágyra majd megpróbált megtörölni és rám terített egy paplant és a takarómat. Hozott hajszárítót is. Mindent kitépett ami a konnektorban volt és gyorsan bedugta a készüléket majd elindította a legnagyobb hőfokon és felém irányította. Még mindig remegtem és nem éreztem semmit. Gondolkozni sem volt erőm. Teljesen kábult állapotban feküdtem az ágyban magamon hatszáz takaróval. Richárd kikapcsolta a hajszárítót és lement teát csinálni. Talán negyed óra elteltével jött vissza egy bögre forró teával amit letett az asztalra.

- Gyere próbálj meg felülni. - mondta halkan és segített felültetni. A hátam mögé tett egy párnát hogy kényelmes legyen és persze hogy melegítsen. Már úgy ahogy éreztem a testem de még mindig fáztam. Mielőtt odaadta volna a teát egy hőmérőt tett a számba. 34,8 fokot mutatott mikor kivette a számból. Haladás. Odaadta a teát és leült az ágyam szélére. Láttam ahogyan a lila csuklómat nézi és egyre több bűntudatot érez.

- Köszönöm hogy visszajöttél. - mondtam akadozva.

- Bármikor visszajönnék hozzád ne hülyéskedj. Főleg ha bajod van. - mosolygott majd komolyra váltott. - Sajnálom amit tettem. Talán nem is fogom a piára.. Az én hibám.

- Richárd hagyd. - mondtam lemondóan. - Jól vagyok. És elég jól ismerlek ahhoz hogy tudjam nem tennél ilyet ha minden rendben lenne. - néztem rá nyugtatóan és egyben vártam hogy elmondja mi nyomja a lelkét de csak bólintott egyet.

- Nem akartalak megijeszteni. Nem szeretném ha félnél tőlem. - nézett rám üveges szemekkel.

- Tudom. - mosolyogtam rá. Annyi dolog miatt lehetnék rá mérges mégsem vagyok. Már nem érdekelt semmi. Azt éreztem egy új fejezetet kaptunk és a múlt az múlt. Azzal kell foglalkoznunk ami előttünk van.

Szép lassan megittam a bögre tartalmát majd odaadtam Richárdnak aki letette az asztalra. Mielőtt elmentünk volna aludni gondosan betakargatott és bebújt mellém. Karjaiba zárt és simogatta a hajam és az arcom. Csókokkal lepte el mindenem és nem hagyta abba addig ameddig meg nem bizonyosodott arról hogy az igazak álmát alszom.