Ez az oka annak amiért Richárdot nem akarom a szemem előtt látni. Megölte a bátyámat.
----------------------

James velem aludt az éjjel de már meg sem lepődök azon, hogy reggel nincs mellettem. Eszembe jutott Richárd és az üzenetei amit tegnap este hagyott. Kikerestem a telefont a táskámból és megnéztem az üzeneteket. Richárd 32 üzenetet hagyott. Mosolyogtam egyet amiért ennyire aggódott.

Richárd üzenete: Jól vagy?

Richárd üzenete: Amy nagyon aggódom merre vagy?!

Richárd üzenete: Ismerem a bátyádat tudom mire képes ha mérges, főleg ha miattam. Kérlek mond hogy minden rendben van veled.

Richárd üzenete: Ha nem írsz vissza én megyek oda.

És hasonló üzenetek voltak a telefonomon. Visszaírtam neki hogy minden rendben van csak Jamessel beszélgettem tegnap este és ezért nem tudtam válaszolni az üzeneteire.

Amikor kiléptem az ajtón észrevettem Richárdot állni az út szélén nekidőlve a kocsijának. Mikor meglátott oda rohant hozzám és szorosan a karjába vont.

- Aggódtam érted miért nem tudtad felvenni azt a kurva telefont? - még jobban magához szorított és csak ölelt. Éreztem ahogy remeg a teste és minden lehetséges módon ölelni akar. Segített beszállni a kocsiba majd elindultunk a suli felé. Az út csendben telt de rengeteg feszültség töltötte be a kis teret.

- Mi történt köztetek? - fordultam felé.

- Nem szeretnék róla beszélni. - mondta viszonylag higgadtan, de úgy belemarkolt a kormányba hogy szerintem a kezében marad.

- Ugye egyszer majd elmondod? - néztem előre és figyeltem a diákokat ahogy unottan mennek az iskola irányába.

- Egyszer talán. - préselte ki a szavakat. Tudtam hogy nem fogom kiszedni belőle egyhamar és lehet ez nem is a megfelelő alkalom mivel vezet és inkább beérnék a suliba.

Kiszálltunk a kocsiból és elindultam. Mikor Richárd mellém ért átkarolt. Minden tekintet ránk szegeződött miközben bevonultunk a suliba. Nem törődtem vele sőt talán még élveztem is hogy egy ilyen pali van az oldalamon. Mikor beértünk mindketten más irányba tartottunk. Furcsálltam hogy Nancy mindig előbb bent volt és hogy sosem jött velünk de tőle ez megszokott dolog. Olyan más volt. Különleges és élettel teli, vidám lány. Az ajtóból néztem ahogy szórakozik miközben nézi magát a tükörben. Nevetnem kellett amire felfigyelt és szokásosan rakéta módba kapcsolt. Nyakamba ugrott és sipítozni kezdett.

- Képzeld beköltöztek a Parker House-ba!! - ujjongott mikor leültünk a helyünkre.

- Tényleg? - lepődtem meg. - Ki az aki oda költözik? - nevettem fel.

- Argenték. - mosolygott. - Hárman vannak testvérek és iszonyúan dögösek. Két fivér és egy lány. Baromi titokzatosak. - esett gondolkozóba Nancy amin kuncognom kellett. - Anyway, az idősebbik az enyém. - hátradobta szőke haját.

- Tőlem mindhárom a tiéd lehet. - nevettem.

- Én a fiúkat szeretem. - akadt ki.

- Nanc ezt mindenki tudja. - nevettünk.

Holnap lesz a buli amire Richárd visz el minket, hogy vigyázzon ránk mint egy jó báty. Az a helyzet, hogy nem tudom mit érzek iránta és nem is tudom mi van közöttünk. Holnap rákérdezek.

Nancy ma nálunk alszik és megtervezzük a holnapot. Ki, mibe, hogy fog kinézni mik a szabályok hasonlók. Ilyenkor mindig ezen jár az agyunk mert izgatottak vagyunk. Csengettek és mivel csak mi voltunk itthon ezért leszaladtam ajtót nyitni. Richárd állt a küszöb túloldalán. Kínosan éreztem magam mivel egy szál pizsamában voltam, ami természetesen túl rövid volt minden téren.

- Szia! - lepődtem meg - Mit keresel itt?

- Téged. - mondta mosolyogva.

- Mond. - mosolyogtam vissza és vártam mi lehet ilyen fontos.

- Itt aludhatnék én is? - kérdezte kölyök kutya szemekkel.

- Szó sem lehet róla Richárd! - nevettem fel.

- Akkor adj egy csókot és itt sem vagyok. - húzott magához én pedig puha csókokat nyomtam az ajkaira.

- Kérek még. - markolt bele a fenekembe, és adtam neki egy rendes csókot.

- Holnap jövök értetek szívi. Bye. - azzal megfordult és felpattant a motorjára. Visszaszaladtam Nancyhez a szobámba aki tűkön ült hogy meséljek.

- Mit csináltok ti Richárddal? Évek óta érzem köztetek a kémiát. - kuncogott

- Nem tudom Nanc. - hajtottam le szomorkásan a fejem. - Nem tudom mi van közöttünk. Nem tudom mit érez de a legrosszabb az hogy én sem tudom. - néztem rá aggódva.

- Jaj szívem ne aggódj. - ölelt át. - Holnapra annyira dögös és sexy leszel, hogy csak rajtad fog lógni ezt megígérem. - kacsintott amitől mosolyra húzódott a szám.

Másnap késő délután elkezdtünk készülődni. A fürdőben órákat szépítkeztünk és elvégeztünk mindent amit fontosnak tartottunk. Én egy fekete rövid ruhát vettem fel ami kiemeli a dekoltázsomat. Az oldalamnál a ruha kivágott volt. Felvettem hozzá egy fekete keresztbe pántos magassarkút. Nancy inkább törekedett a ribancos kinézethez. Amilyen jó kislánynak tűnik, olyan rossz. Fenekét alig takaró szűk fekete csillámos ruhát húzott magára. Hosszú ujjú, mellkidobós darab. Nude barna magassarkúval egészítette ki a szettjét és egyéb ékszerekkel.

Néztem ahogy készülődik és csak röhögtem a háttérben, hogy mennyit tud pepecselni.

Megszólalt a csengő és mindketten letipegtünk a földszintre. Mikor kiléptünk az ajtón egyből megcsapott a kellemes hideg szellő. Beültem előre az anyós ülésre Nancy pedig hátul középen foglalt helyet.

Az ajtó nyitva állt előttünk és ahogy ismerjük Nancyt azonnal el is tűnt a tömegben. Richárd megállított a kapuban és a kezébe fogta az arcom.

- Te vagy itt ma a leggyönyörűbb. - adott csókot az orrom hegyére.

- De hisz még be sem mentünk. - nevettem.

- Nem kell sehová sem mennem hogy ezt tudjam. - lassan az ajkaimhoz hajolt és lágyan megcsókolt. Olyan érzéki csók csatánk volt amilyen még soha. Nem mintha annyit csókolóztunk volna.

Amikor beértünk a házba szinte azonnal szem elől tévesztettem Richárdot. Egyedül maradtam és mivel egy ismerős alakot sem véltem felfedezni a tömegben, ezért a konyha felé vettem az irányt. Nagyon szomjas voltam így kivettem a hűtőből egy sört. Gyenge alapozás tudom.. De én sosem bírtam egyből a lényegre térni és ez nem csak a piálásnál van így.

Mikor már megittam az üveg tartalmát egy újabbért mentem. Kivettem a hűtőből még egy üveg sört ám valaki ezt nem nézte jó szemmel.

- Nem lesz egy kicsit sok? - kérdezte egy férfi hang mellettem. A hang felé fordultam és egy igen jóképű és aranyos srác állt előttem.

- Ez csak egy sör. - mosolyogtam rá és felemeltem a sörös üveget

- Helyesbítenék. - bólintott. - A második. - nézett mélyen a szemembe gyönyörű sötétbarna szemeivel. Valamiért teljesen megbabonáztak és csak bámultam.

- Jól vagy? - kérdezte nevetve.

- Mi? - néztem rá hülyén. Istenem Amy.. - Oh, persze én csak.. Lehet tényleg sok. - emeltem fel nevetve az üveget.

- Nem szeretem ha egy lány teljesen lerészegedik. - mondta komoran.

- Én nem vagyok az a lány. - mosolyogtam rá.

- Ez esetben. - nyitotta ki a hűtőt és ki vett belőle egy whiskyt - Kérsz egy kicsit? - kacsintott.

Az egyik kanapén ültünk és addig ittuk a whiskyt míg meg nem láttuk az üveg alját.

- Kimegyek a mosdóba. - mondtam Maxnek mert időközben megtudtam a nevét. Eszembe jutott hogy négy órája nem láttam a barátaimat és egy rossz érzés fogott el. Először keresni kezdtem őket a földszinten. Benéztem minden szobába és helyiségbe de sehol sem találtam őket. Felmentem az emeletre és benéztem az első szobába. Azonnal rájöttem, hogy ez egy nagyon rossz ötlet volt.. Sosem kellett volna benyitnom abba a szobába.