" A szél mint néma vándor járta be a vidéket. A közel patak hangja folyamatosan kergette a csendet. A nap sütött, a fák suhogtak, a diákok pedig fájdalomtól órdibáltak. Andrea és nagy báttya kínozták unalmukba a tanitványokat. A mestereket a pincében tartották ólom sisakkal a fejükön. Így semmi segéjhívás nem szűrődik ki a templomból."

Andrea: Bácsikám, meddig kell még itt üljünk

Yoshi: Amint az úrnőnk végzet, utána szabadok leszünk.

" A lány abban a pillanatban villozó képeket kezdet látni majd Rektor hangját."

Andrea: Ne...lehetetlen!

Yoshi: Mi?

"Ekkor Yoshi rettenetes fejfájást érez ami miatt össze esik. Bent az elmélyében találkozik Rektorral."

Rektor: Na, újra itt állunk egymás előtt. Csak most én leszek az aki megkínozza.

Yoshi: Arcátlan kölyök, hogy merészelsz beférkőzni az elmémbe?!

"Yoshi egy villám csapással támadott a fiúra aki a karja kinyújtásával mint Noé a Vörös Tengert, úgy vállasztotta ketté a villámot."

Yoshi: Lehetetlen. Hogy?

Rektor: Egy nagyon jó tanárom volt aki mindenre megtanitott hogy legyőzzem az olyanokat mint te.

Ronin: REKTOR! Had harcoljak én vele.

Rektor: Ronin? Te mit keresel itt?

Ronin: Évekkel ez előtt ő ölte meg a családomat, majd elkergetett a templomból. Ideje hogy visszavágjak.

Rektor: Rendben akkor én intézem a lányt.

" Eközben Andrea probált segíteni a nagy báttyán sikertelenül."

Rektor: Na csak hogy megvagy.

Andrea: Te még élsz? Csodálatos.

Rektor: Pontosan azt fogod kapni tőlem amit te adtál, fájdalmat.

"Rektor a Ronintól kapott kardal nekiesett a lánynak, aki szintén támadásnak indúlt. A szabják hangja megrengette a földet és egy mérföldön belül is halladszódtak. Eközben Ronin a földbe döngölte ellenfelét. Úgy kínozta mintha nem lenne holnap. Yoshi elméje fokozatosan roppant és rettenetes ordításokat adott ki magából. Vissza Rektorékhoz, a két fiatal a kardokkal sebezték egymást. Kegyelem nélkül szabdalták egymást hiába. A sebeik abban a pillanatban eltüntek amint a kardot kihúzták egyásból. Rektornak elege lett és elméje erejével mozgáképtelenné tette a lányt. Andra kardját elvette majd levágta a fejét és a kardot az egykori torkán lenyomta, majd ledobta a szikláról ahonnét eredetileg ő lett ledobva."

Rektor: Hasta la vista baby.

"Ronin végzet Yoshival és fel sétált a templomba. Együtt kiszabadítottak mindenkit. Két héttel késöbb minden a helyére állt, Rektor búcsúzik a barátaitól, mestereitől és a fogadott testvérétől Ronintól, akit a templom új mesterévé avattak Rektort pedig mesteri címhez juttaták. Mire elindúlt Rektor már 4-es szintü telepata volt. Imáron képes volt arra hogy elméket olvasson, uraljon, emberek szemei előtt láttatnia magát, távolságtól függetlenül beszélgessen akárkivel és embereket, akár egy nagyobb tömeget lefagyasztani."

Rektor: Zoli, Norbi jövők.