Elkezdtem a rendőrök után osonni hogy ne vegyenek észre de ekkor csak annyit láttam hogy mindenki menekül a rendőrök elől, akik szerintem kicsit túl erőszakosak voltak.

-Gyere gyors! El kell tünnünk!-kiabálta hirtelen mögülem Martin.

-Hol van Petra?-kérdeztem aggodoan és azért csak petrát mert ő még nem nagyon tudja hogy merre mi van

-Ha jól láttam akkor Mikekal és Rebecával van, de most huznunk kell mert elfognak kapni-ezen meglepődtem hogy ott hagyná csak ugy a többieket, de valamiben igaza volt. Egy kicsit haboztam még aztán mivel még mindig volt bennünk ezért gyorsan belementem.

Elindultunk egy parkolóhoz.

-Szerintem menjünk máshova mert ez tul közel van a parkhoz-javasoltam martin pedig bólintott egyet.

Sokáig csak mentünk aztán körül néztünk pár helyen, hátha megtaláljuk a többieket. Csak Aaront és Josht találtuk. Nem szólaltunk meg egész uton mert mindenki fáradt volt és ittas ezért hosszu lett volna mindent elmesélni. Az uton Joshal kézenfogva mentünk de Aaronnal volt néhány összenézésünk ami mind a kettőnknek kellemetlen volt.

Visszagondoltam a csókra. Tudtam hogy nem volt olyan jó mint Joshé, de tetszett. Ezt tagadni akartam de ha igy volt akkor igy volt. Nem az az édes csók volt, mivel csak a pia keserű ízét éreztem. Gyorsan abbahagytam ezt a gondolatmenetet mert idegesitett hogy ezen agyalok.

Végre hazaértünk Josh és Martin hamar bealudtak a kanapén de én megvártam a többieket...Aaronnal.

-Menj aludni, majd én megvárom őket-udvariaskodott

-Nem vagyok álmos és meg akarom várni őket. Vagyis Petráért el akarok menni mivel azt se tudja hol van szerintem. Csak remélni tudom hogy nem egyedül van-ezt már majdnem sírva mondtam ki.

-Ha szeretnéd elemehetünk megkeresni-mondta kedvesen én pedig bólintottam.

Mikor felvettük a cipőinket hogy akkor elindulunk Petráért eszembe jutott hogy fel is hívhatom. A telefonom elő véve csak azt láttam hogy petra hatvanszor hívott. Ekkor az ajtó is nyitodott.

Sofi lépett be. Alig tudott menni és látni is már alig látott. Aaronnal gyors felvittük az ágyamba.

Ezután petrát felhivtam. Azt hittem nem fogja felvenni de szerencsém volt.

-Istenem, Petra jol vagy?-kérdeztem aggodoan

-Kösz a kérdést, szerinted hogy lehetek ha be vagyok rugva, egyedül vagyok, azt sem tudom hol vagyok-sorolta mérgesen

-Sajnálom de majd megmagyarázom. Most viszont mond el hogy hol vagy hogy odamehessünk érted

-Fogalmam sincs. Valami kisbolt van itt meg tömbházak de gondolom ezzel nem mondtam valami sokat-mondta reménytelenül

-Hát nem igazán. Nem láttál véletlen egy parkolot?

-De, nem rég mentem el mellette már másodjára

-Milyen parkolo? Van a bejáratnál egy plakát a parkrol?

-Azt hiszem igen, de nem nagyon nézegettem a plakátot.

-Jo, akkor ha visszatudsz találni oda akkor menj most mert érted indulunk.

-Jol van, siessetek-azzal lerakta a telefont, mi pedig elindultunk Aaronnal

Sokáig gondolkoztunk azon hogy kocsival menjünk e de végül gyalogoltunk mert még mindig nem jozanottunk ki teljesen. Mikor a parkolohoz értünk rögtön megpillantottuk Petrát. Odaszaladtam hozzá és meg akartam ölelni de "bedurcizott" Aztán persze feladta és jo szorosan vissza ölelt. Ezután hazaindultunk. Rebeca Mike és Nial még mindig nem voltak meg. Felhívtuk őket de nem vették fel.

Már kezdtünk mi is álmosak lenni ezért Petrával felmentünk. Sofi mellé akartunk feküdni de nem fértünk volna el ketten. Ekkor Aaron felajánlotta hogy ő majd alszik sofival és miénk lehet Josh ágya.

Egy óra múlva arra keltem hogy csörög a telefonom.