Ez a nap is épp úgy kezdődött, mint a többi. Ahogy kinyitottam a szemem a makulátlan szürke mennyezetet láttam. Éreztem a levegő éles illatát beáramlani a tüdőmbe.Nem volt hideg, de sem meleg. Ahogy balra fordultam megláttam egy másik ágyon alvó Katnisst. Furcsálltam, hogy még aludt, ezért megnéztem a kis fekete órámat, ami piros számokkal jelölte az időt.
,,5:56 perc reggel... hmm szóval újra hamarabb keltem fel,, -gondoltam, és nagy lendületet véve, persze figyelve, hogy ne keltsem fel a többieket, felálltam az ágyból.

A rácsozott ablakhoz sétálva megpillantottam, hogy a többiek is ébredeznek. Rádöhenkedtem az ablakpárkányra és figyeltem az ablakon gyorsan lecsorduló esőcseppeket, amik egymást kielőzve próbáltak földet érni. Eső. Szeretem az esőt, viszont ilyen időben nehezebb a kinti edzés. Nagy a sár, nehezebb mozogni és nagy a veszélye annak, hogy elkapjon valami nyavalya. Ez itt a DWA katonai Egyetem, más néven Dawson Warrior Academy, Kanadában van és a világ egyik legszigorúbb létesítménye, ahol katonákat, kémeket képeznek ki. Közel van Dawson city-hez, viszont elég jól el van dugva, ahhoz hogy ne jöjjenek ide kíváncsiskodók. Mondhatnám úgy is, hogy az állam titkolja eme Egyetem létezését. Ez nem olyan iskola, ahol rossz suhancokat vesznek fel, hogy tanuljanak egy kis tisztességet, sem olyan iskola, ahová a hazaszerető emberek jönnek, hogy felkínálják szolgálataikat az államnak...nem..ide csak nagyon kevesen jutnak be, főleg olyan emberek mint én komoly, konzervatív...túlélő. Valakik azért akarnak ide bejutni ,,művelödni,, hogy fejlesszék magukat, vagy valakik akiknek nincs más választásuk, vagy olyanok akik hazaszeretők. Én mindegyikhez tartozom. De egy nagy szabály van, ha már beléptél, soha nem szállhatsz ki.

Ahogy az esőt figyelem, magamban számolom vissza a másodperceket... ,, 10-9-8-7-6-5-4-3-2-1... 6 óra,, Ekkor nagy puffanással az ajtó kinyílik, és a szektorvezető toppan be katonai felszerelésben.

- 3. SZEKTOR AZONNAL FELKELNI, 5 PERCüK VAN, HOGY FELöLTöZZENEK éS RENDBE TEGYéK MAGUKAT!!!- ekkor becsapta maga mögött az ajtót és elment. Hát igen, ez itt mindennapi, hamár katonai iskolába vagy úgy is kell viselkedni, mint egy katona.

Megfogtam a ruháimat és a fürdőszoba felé vettem az irányt, ahol gyorsan fogat mostam felkaptam a barna mintás nadrágomat és hosszú ujjút, majd villámgyorsan befontam a gesztenye barna hajam, hogy a reggeli edzésben ne tartson vissza. Kifelé jövet az ajtóhoz álltam, ahol felkaptam a bundás kabátomat és sorba álltam a többi taghoz. Az iskolában 5 szektor van, amiben mind-mind külön 15-en vannak. Így kilehet számítani, hogy az iskola maximum 75 katonát képzett ki, akik 14-25 éven belül mozogtak. A 3. szektorba a 18-20 évesek tartoznak. Éppen 19 éves vagyok és már 5 éve járok ebbe a bentlakásos iskolába.

-Eli!- hallottam hátulról Jeffrey hangját. Megfordultam és a világos barna hajú fiú jött oda hozzám.Nagyon kedves srác ő és figyelmes, ha mondhatnám az egyik legjobb barátom, habár be van tiltva a barátkozás, de mindenki figyelmen kívül hagyja ezt a szabályt. Hiszen az ember nem is ember barátok nélkül.

-Szia Jeff!- szóltam neki mosolyogva, majd láttam, ahogy Katniss is felénk jön. Haját ő is befonta, viszont neki a fonat egész a hátáig ért, ami hollófekete színben pompázott.

-Ma újra kimegyünk az esőbe futni...- mondta nyafogva Katniss és karba tette a kezét.

-Ez nekünk is feltűnt Kat - mondta huncut mosollyal Jeff, amire Katniss játékból beleboxolt a karjába.

- Na elég legyen! Még azután itt fogtok nekem összeverekedni!- mondtam kuncogva, amire Jeff újra megakarta mutatni csípős megjegyzését,de bejött a szektorvezető.

-MINDENKI A HELYéRE. AZ AKADéMIA KöRüL FOGUNK FUTNI. 30 PERC A MINIMUM, AKI NEMBíRJA KIáLL A SORBÓL éS LENYOM 50 FEKVőTáMASZT. HA EZZEL KéSZEK VANNAK AZONNAL JöJJENEK AZ EDZőTEREMBE. AMíG KINT VANNAK NEM AKAROK HALLANI SEMMIlyEN NYAFOGáST, NYIVáKOLáST, EZ ITT A DWA!!!- mondta felemelt hanggal és már ki is nyitotta a főbejáratot, hogy elkezdjük a kocogást.

Egy sorba kezdtünk el kocogni a zuhogó esőbe és nagy sárba. 15-en fújtattunk egymást után hideg levegőt kapkodva, persze a szektorvezető kis, fedett sportkocsival jött mellettünk, hogy szemmel tartsa a csoportját. Próbáltam nagyokat lépkedni, viszont a sár nagyon nagy volt és majdnem elestem. Habár nem én voltam az egyedüli. Szegény Kat már kétszer is orra dőlt. Jól tudtam, hogy ő inkább a gimnasztikát részesíti előnyben, míg én a futást és lövészetet szerettem.

-Még 5 perc!- mondta a szektorvezető mindenkinek. Mindenki bólogatni kezdett, majd pedig a bejárat felé vettük az irányt.

-Elég! - mondta és mindenki abbahagyta a futást. Beérve tiszta csuromvizesek voltunk. Hiába fontam be a hajam az egészből csöpögött a víz. Már levettük a sáros cipőt átcserélve a benti sportcipőre és indultam a többiekkel megszárítkozni. A fürdőszobában egész idő alatt Kat és Lailah arról csacsogtak, hogy az ablakból látták, hogy az igazgató és még egy magas szemüveges göndör-barna hajú férfi a 3. szektort figyelte edzés közben. Ez nekem elég abszurdnak tűnt mivel nagyon ritka az az alkalom, amikor egy idegen figyelheti a mi kiképzési módszereinket.

Edzés és lövészet után következett az ebéd , ahol az egész 5 szektor részt vett. Épp ma volt az, amikor vadast készítettek erdei gyümölccsel ..a kedvencemet. Már akartam leülni Jeff és Kat mellé, hogy beszélgessünk kicsit, hiszen ma a dupla edzés végett nem láttuk annyira egymást, amikor az Egyetem egyik ismerős arcú alkalmazottja megszólított.

-38-as kérem jöjjön velem-mondta merev arccal, mire én felhúztam a fejem, hogy felé nézzek gorombán.

-Nem várhatna egy kicsit? Elvégre ma csak egy szerény müzlis tálat ettem...- mondtam érzelemmentes hangon, amire egy kicsit elgondolkoztam. ,,Nem kellett volna így megszólalnom...fúhh..ha ezt megtudja a szektorvezető, még elvárja tőlem, hogy én takarítsam ki a nagy folyosót ilyen ítélet idő után.,, erre nagyot nyeltem és változtattam arcvonásaimon.

-Sajnálom, de az igazgató azonnal hívatja önt. Nagyon fontos dologról lenne szó!- mondta a fekete ingbe öltözött igazgató egyik ,,bodyguard-ja,,. Erre felkaptam a fejem, de nemcsak én. Láttam, hogy Kat és Jeff is halkan hallgatóznak.

-Hát legyen!-mondtam sóhajtva és felálltam a padról, hogy kövessem az őrt. ,, Mi lenne olyan fontos az igazgatónak, hogy saját maga hivasson be és négyszemközt beszélje meg velem? Valamit elkövettem volna? Nem hiszem. Szabályosan jártam el minden helyzetben.,,

Minnél közelebb értünk, annál jobban kattogott az agyam. Majd a folyosó végére értünk, ahol az igazgató ajtaja előtt két ismeretlen férfi állt talptól-fejig kiöltözve öltönyben.,, Na jólvan! Ez kezd egy kicsit érdekessé válni..,, állapítottam meg, de már nem tudtam, semmit sem átgondolni, hogy mi a fenének lehetnek ezek itt, amikor már a bodyguard ki is nyitotta a nagy mahogany ajtót és a kezét előrelendítve azt suggalta hogy bemenjek.

A szoba teljesen ki volt világítva és észrevettem, hogy a igazgató kedvenc (ódivatú) nehéz függönnyei is bevanak húzva a padlótól-mennyezetig húzódó ablakok előtt. Az igazgató a megszokott nagy asztalánál ült ami pontosan a kandallótól nem messze helyezkedett el és az előtt a nagy méretű reneszánsz stílusú fotelban, pedig egy magas, vékony férfi ült teát tartva a kezében.

Az igazgató nyájasan mosolygott rám és amikor becsukódott az ajtó a hátam mögött és csak hárman voltunk a szobában, hozzámszóllt:

-üdvözlöm 38-as- mondta és engem nézett. Az a férfi aki a teát itta ( s rájöttem rövid időn belül, hogy az az idegen, akit Kat emlegetett) nem is méltatott a figyelmével. Csak akkor, amikor közelebb léptem az asztalhoz és a DWA katonájának megfelelően köszöntöttem őket.

-Jó napot igazgató úr! Ahogy megkaptam a hírt, hogy látni szeretne, azonnal jöttem, ahogy tudtam!-mondtam hátra tett kezekkel kihúzva magam.

-Pihenjen katona! -mondta az igazgató- Az úr,aki itt ül előttem...-próbálta befejezni a mondatot, de a férfi félbeszakította.

-Mr. Gerald én magam is betudok mutatkozni, ha megengedni!- mondta pimaszul letéve a teáját az asztalra felnézve az igazgatóra egy kis hamiskás mosollyal. ,,Hűha valaki itt nagyon móresre tanította Gerald bácsit,, -gondoltam, amire majdnem kuncogni kezdtem, de megtartottam hidegvérem, amiben néha legyőzhetetlen vagyok.

- Roy Adams, örülök a szerencsének- állt fel és kezet nyújtott kis mosollyal. Csak akkor vettem észre, hogy nem is csúnya a pasas. Fekete göndör haja kicsit rendezetlenül áll, szeme zöld színü enyhe kék árnyalattal, ami körül félig fekete keretezett szemüveg van és a kora úgy a 22 éveit járhatja.

-Elisabet Hill, szintúgy- mosolyogtam vissza rá, amire a szemembe nézett mélyen és néhány másodperc után, mintha nehezére esne elszakadni a jelenlétemtől, újra leült.

- Ms. Hill foglaljon helyet!- utasított az igazgató és leültem egy másik kanapéra.

-Valami helytelent cselekedtem, hogy az igazgató úr behívatott?-kérdeztem leülve.

-Ugyan, épp ellenkezőleg. Az egyetemi eredményei mind fizikai, tudati szinten, megtudtuk hogy sokkalta magasabban helyezkedik el, mint a többi jelenlévőnek az években. E 5 év alatt kivételesen is sokat fejlődött. Mr. Adams azért jött ide egész Londonból, hogy egy új kiképzési helyet adjon magának, ami még jobban fejleszthetné önt. Ha elfogadná a kérelmet, akkor holnaptól kezdve Londonban élne és a MI6-nál dolgozna, mint ügynök.

Erre elgondolkoztam, de a fejemben lévő sok hezitálás után, ezt jelentettem ki:

-Elfogadom a meghívást!

Első rész!!! check :) #Sz.