|I{•------» - «------•}I|

TOM

Az megalapozta az egész estémet, hogy Piper igent mondott a randira. Teljesen úgy éreztem magamat, mint valami tizenkét éves, aki azt hiszi, hogy szerelmes, ezért megkérdezi a kiszemelt lánytól, hogy el akar-e menni vele fagyizni. Kezdtem azt hinni a dadogásnál, hogy egy tizenéves jobban kér egy lányt randira, mint én a huszonhárom éves fejemmel. És azt, hogy megbolondulok Pip mellett nem csak azért mondtam, hogy bókoljak neki, vagy valami ilyesmi, mert ez tényleg így van. Ez ilyen első látásta szerelem cucc, vagy mi a franc. Hogy lehetek Piperbe szerelmes, ha semmit se tudok róla a nevén, a hajszínén, és a szemszínén kívül? Semmit se tudok róla, az ég adta világon semmit. Pontosan ezért hívtam el randira, hogy megismerjem. Miután Piper megpuszilt (!), egész végig a kezét fogtam, mintha hozzáragasztották volna a kezét az enyémhez. Valahogy most nem érdekelt az, hogy igyak, és azon se akadtam ki, hogy Michael meg Yara (khm... Hogyan fogalmazzak?) konkrétan mindenki szeme láttára álltak neki párosodni (ez egy erős túlzás akar lenni).

- Az Isten bassza meg mostmár! - Csattant fel Piper. - Nem az volt, hogy megyünk?!

Kiabált Yarával. Ahogy elnézem, Pip ritkán iszik ellentétben barátnőjével, aki szinte minden egyes alkalommal nőiesen leissza magát a sárga földig. Piper egyébként órákon át tűrte azt, hogy Yara ''játszik" (ezt Yara fogalmazta így) Michaellel, de úgy látszik, hogy pont most telt be a pohár nála.

- Jól van, na! - Sóhajtott London, és felvette az asztal alól a haspólóját, és magára húzta, majd felállt, és a kijárat felé vette az irányt. Természetesen Michael nem bírta ki, hogy rácsapjon a csaja fenekére, amikor elment mellette. Pip intett nekem, majd kilibbent a bokszból mellőlem.

- És te hagyod, hogy elmenjen? - Nézett rám Eric. A basszerosunkat ismerem a bandából a legrégebb óta. Szinte már mindenki látja, hogy tetszik nekem Piper, ezért kérdezte ezt. - Én a helyedben utána mennék.

Bökött a fejével az ajtó felé, amit pár másodperce nyitott ki Pip. Hezitáltam. Elhívtam randira, de úgy nehéz lesz találkoznunk, hogyha nem tudjuk az időpontot, hogy mikor randizzunk. És ebben szeretnék kezdeményezni, mert már elegem van abból, hogy Piper kezdeményez. Mármint... Így totálisan nagy hülyének nézek ki mellette. Pedig nem fordítva szokott lenni? Azaz, hogy általában a csaj a kis beszari, aki nem meri megszólítani a srácot. Erre ez az én esetemben úgy van, hogy a srác a kis beszari, akinnem meri megszólítani a csajt. Felálltam, és kimentem a bárból. Pip és Yara nem jutottak messzire: Yara a lerészegedése miatt nekidőlt a bár mellett lévő épület falának, és ott álltak.

- Óh, nézd! - Kiáltott Yara, miközben rám mutatott. Piper a mutatás irányába fordította a fejét. Szőke haja egy szabályos ívben követte a feje mozgását. - Ott van életed szerelme!

Piper megforgatta a szemét, és egyből elkapta rólam a tekintetét.

- Életet szerelme, aki egy paradicsom! - Elpirultam volna? Vagy csak megcsípte a hideg az arcomat? - Érted...! Tomato!

Piper felszisszent, és a homlokára csapott. Ezen a viccen nem sértőtdem meg; részeg, nem tudja, hogy mit csinál.

- Hogy ne érteném, hülye gyerek! - Reagált a szőke. Odamentem hozzájuk. Yara eloldalgott, majd a legközelebbi lámpaoszlopnál megállt. Pipre néztem. Továbbra se néztett rám. Mereven figyelte a mellettünk lévő épület oldalát. A tarkómat kezdtem el markolászni. Kéne mondanom valamit. És újra rámtört az az érzés, ami szép lassan összeszorítja a szívemet, ami elveszi az eszemet, és szinte már az őrületbe kerget. Piper Hudnall ezt váltja ki belőlem. És az a ruha...! Spaghetti pántos fekete felső, a hátán egy bőrdzseki, a vékony combját bőrszoknya és harisnyatartó fedi. Ha nem csak felületesen ismernénk egymást én most azonnal megcsókolnám az ajkát, amin most is korall színű rúzs van.

- Utálom, ha Yara ilyen idióta - monta, miközben a hátát nekitámasztotta a falnak. Az egyik lábát felhúzta, és nekitette az épület oldalának. Erre nem mondtam semmit. Nem tudtam erre mit felelni. Yarát is csak látásból ismerem, és őt nem akarom megismerni. Nem csak azért, mert Michael barátnője, hanem azért is, mert eléggé idegesítőnek találom.

- És... - kezdtem el. Piper végre rám nézett. Az alapból angyali arca mégszebb a sárgás fényben, és a barna írisze még szebben csillog az utcalámpa sárgás fényében. Elállt a szavam.

- És sokszor egy kurva - folytatta, mintha csak elkezdtem volna a mondatát. Most miért éreztem úgy magamat, mintha egy kilométer magasságból estem volna pofára a betonra?

- Akkor... - kezdtem már másodjára bele. Ha színpadra kiállni, gitározni és énekelni a nyilvánosság előtt van bátorságom, akkor egy olyan bonyolult kérdést föltenni álmaim nőjének, hogy '"mikor fogunk találkozni,, miért nem tudok? Pip kérdően nézett rám. Fejét kissé elbiccentette. - Mikor...

És újra rám törtek ezek a kicseszett egyszavas dadogások!

- Fogunk randizni? - Daráltam le gyorsan, szinte alig hallgatóan. Elgondolkozott egy pillanatra.

- Holnap délután négykor? - Nézett rám. Bólintottam, és elmosolyodtam. - Találkozzunk itt, és utána tőlem oda megyünk, ahova akarsz.

Ajánlotta fel. Holnap délután négykor fogok találkozni Piper Hudnallal ennél a bárnál!

___

Akkor is nehezen tudtam elhinni, hogy randim van Piperrel, amikor ott álltam a bár előtt háromnegyed négykor, és vártam, hogy megérkezzen. Tördelni kezdtem az ujjamat az izgatottság miatt. Most csak ketten leszünk, senki se lesz, aki megzavarná a találkozónkat. Normálisan kell beszélnem, mint egy ember, nem úgy, mint egy ugató kutya. Én egy ,,civilizált" ember vagyok, aki tud beszélni... Amikor nem az a nő van mellette, aki mellett teljesen beüt a káosz a fejében. A karórámra néztem, miután felhúztam a kabátom ujját.

- Szia! - Hallottam meg Piper édesen szóló hangját. Pont négykor ért ide a bárhoz.

- Helló! - Köszöntem, majd mellé mentem. Megfogtam a kezét. Kissé ugyan habozva, de megfogta a kezemet. Egészen a Delaware folyóig sétáltunk csendben. Egyikünknse szólt a másikhoz. Én valami olyasmi miatt, mert újra megbolondultam mellette, Piper meg egyszerűen Piper, neki van némi hidegség a természetében. És így akartam megismerni? Így nehezen fogom megismerni, ha ugyan elhívtam egy randira, de nem beszélgetünk. Lementünk a folyóparthoz. Pip lehajolt, és a kezébe vett egy kavicsot, amit elhajított. A kis kő halk loccsanással elsüllyedt. Én is a kezembe vettem egy kavicsot.

- Ki tud messzebbre dobni? - Kérdeztem, miközben a fejem mögé lendítettem a kezemet, és egy gyors, határozott mozdulattal eldobtam a kavicsot. Még látszódtak a kör alakú hullámai Piper kavicsának, ezért meg tudtam állapítani, hogy én messzebbre dobtam.

- Jó, ez mondjuk várható volt - morogta, miközben összefonta maga előtt a karját. Közelebb léptem hozzá. Mintha most eltűnt volna köztünk azba feszült csend. Megfogtam a kezét, és elkezdtünk sétálni a folyóparton. Azt hittem, hogy ezzel a versennyel kicsit fel tudom dobni a hangulatot, de úgy látszik, hogy nem nagyon sikerült. Piper lehorgasztott fejjel sétált mellettem. Ha tudnám, hogy hogyan törhetném meg ezt a kínos helyzetet! Nem számítottam arra, hogy ez a randi ilyen szarul fog sikeredni. Olyan is csak a filmekben van, hogy a legelső randi jól sikerült, és egyből tudja mindenki, hogy a másiké a szíve, a lelke.

- Piper, én ezt a csöndet már nem bírom tovább! - Mondtam, hogy mi bánt, és megálltam. Ő is megállt. Elé álltam. Furcsán nézett rám. Mint aki citromba harapott, olyan keserűség ádadt szét az arcán.

- Én se - rázta meg a fejét. - Csak csodálkoztam, hogy pont te törted meg a csendet.

Húzta el a száját. Ez valahol rosszul esett. Tessék, tudtam, hogy kész nyominak tart!

- Meglepődtem magamon - kezdtem el. - De azt hiszem, most mindketten meg fogunk lepődni.

Lassan lehajoltam az arcához. Az arca pirosas árnyalatba változott. Elpirult. De nagyon.

- Elpirultál - kuncogott. Tágra nyílt a szemem.

- Én is? - Kérdeztem, miközben tapogatni kezdtem az arcomat, mintha így kideríthetném, hogy elpirultam-e.

- Én is elpirultam? - Hüledezett, mire bólintottam. Elnevette magát. Átkaroltam a derekát, mire abbahagyta a nevetést. Mélyen a szemembe néztem. Így volt alkalmam megfigyelni íriszét. Az alapja barna, és a pupillája felé van némi sárgás beütés. Még közelebb hajoltam az arcához. Éreztem a bőrömön, ahogyan veszi a levegőt. Az ajkunk éppen, hogy súrolta a másikét. Ez alig tartott öt másodpercig.

- Tom...! - Nyögte ki, amikor elhajoltam a szájától.

- Tudom, ezt se csináltam valami jól - sütöttem le a tekintetemet. Még mindig elpirulva nézett rám.

- De... - dadogott. - Tudtam, hogy tetszek neked!

Csapta össze a tenyerét. Túlságosan tetszik nekem ahhoz, hogy elrejtsem azt, hogy bejön nekem. A felkiáltására nem feleltem semmit, csak leültem a mellettünk lévő padra, és azon gondolkoztam, hogy ezt is mennyire elbasztam. Eddig tudtam csókolni, most meg Pipet normálisan még sem tudom megcsókolni. Mekkora egy béna fasz vagyok!

|I{•------» - «------•}I|