Jungkook pov

Igaza volt Jacksonnak. Egész hétvégén ott rohadtam a celában, így Sugát sem láthattam.
Egy őr jelent meg a cellám előtt, és kinyitotta az ajtót. Rátette a csuklómra a bilincset, majd visszavezetett a másik cellába, ahol Taehyung és Hoseok is volt.
- Jungkook! - kiáltott Tae, majd megölelt

- Mi a... - lepődök meg

- Ő már csak ilyen. - mondja Hobi - Milyen volt egyedül? - kérdezi

- Borzalmas. - mondom - Haza akarok menni. - ülök le ágyamra

- Hallod? Haza akar menni! - nevet fel a szemben lévő cellából az egyik Got7 tag

- Hány éves vagy, öt? - nevet a másik

- Hagyjátok őt! - mondja Hoseok

- Tényleg, hány éves vagy? - kérdezi közelebb lépve Taehyung

- Tizennyolc. - suttogom, de ő értetlen fejjel nézett rám - Tizennyolc! - mondom hangosan, mire Hobi rám kapta tekintetét

- Mennyi? - lepődik meg - Hozzád képest mi öreg emberek vagyunk. - mondja

- Miért, hány évesek vagytok? - nevetek egy aprót

- Én csak huszonkettő. - mosolyog Tae - Hobi meg... - kezdi de Hoseok félbeszakítja

- Ki ne mond! - emeli fel hangját

- Huszonhat. - suttogja

- Hét évvel vagy csak idősebb. - mondom

- Igen, de mire kiszabadulok már legalább harmincöt leszek. - hajtja le a fejét - Te meg ugyan úgy tizennyolc.

- Hoseok. - öleli átt Taehyung - Lehet hamarabb kiengednek. - próbálja nyugtatni őt

- Hamarabb? - kérdezem

- Jó magaviseletért. - mondja - Az egyik barátomat hamarabb kiengedték, igaz hogy csak fél évvel, de az is valami. - mosolyog rám

- Gyerünk, kifelé! - szól az egyik őr

Kimentünk reggelizni. Evés közben próbáltam memorizálni azt, hogy ki kicsoda. Jacksont már ismerem, de a többieket nem.

- Majd elfelejtettem - szólal meg hírtelen Taehyung - hamarosan itt a szülinapod. - mondja Hobinak

- Kösz, hogy emlékeztetsz. - könyököl az asztalra - Egy évvel öregebb leszek.

- Mikor? - kérdezem

- Jövő héten. - mosolyog Tae - A kicsi Hobi huszonhét éves lesz - vicsorog azzal a téglalap alakú szájjával

- Hagyjatok, jó?! - áll fel az asztaltól Hobi, majd elmegy

- Mi a baja? - kérdezem Taehyungot

- Biztos rossz napja van. - mondja, majd folytatja a reggelizést

Reggeli után, ismét a cellába vittek minket. Nem gondoltam, hogy ilyen unalmas lesz itt lenni.

- Srácok! - szólalok meg - Mi ez a büdös? - kérdezem, s közben Hobi gondterhet arcát bánulom

- Talán te. - nevet fel Taehyung - Mikor fürödtél utoljára? - ül le mellém

- Mielőtt ide jöttem. - mondtam

- Ami hány napja is volt? - néz rám

- Öt. - vakarom meg a tarkóm

- Fúj, menj fürödj le! - utasít Tae

- Egy jó tanács. - szólal meg Hobi - Ha leejted a szappant, ne hajolj le érte.

********

Ma van Hoseok szülinapja. Mivel itt a börtönben nem lehet ajándékot venni, magam készítettem.

- Boldog szülinapot Hobi! - adott egy csókot Tae, Hobi arcára

- Boldog születésnapot! - mondom én is, és a kezemben lévő rajzot odaadtam neki

- Jungkook, ez gyönyörű. - mosolyodik el

- Azért, mert te vagy rajta. - mondja Tae, majd egymásra nézünk és röhögésben törünk ki

- Köszi srácok. - ölel meg minket

- Hivatalosan is huszonhét éves vagy. - mondja Taehyung

- Srácok, mivel már egy ideje ismerjük egymást - itt megáll egy pillanatra - valamit mondanom kell.

- Mi történt? - kérdezte Taehyung

- Családom van. - hajtja le a fejét

- Családod? - lepődünk meg mind a ketten Taehyunggal

- Feleségem és egy kislányom. - mondja

- Hány éves a kicsi? - kérdezem

- Másfél éves. - mondja - Nem voltam ott az első szülinapján. - folyik le az első könnycsepp az arcán - Rossz apa vagyok. - kezd el sírni

- Nem vagy az. - mondom

- Szar vagyok mindenben. - mondja

- Hoseok, te egy remek ember vagy. - öleli átt Tae

- Hé, fiúk! - szólal meg Mark

- Mi van? - kérdezem, de ő az ujját a szája elé teszi

- Ott van - mutat a folyosó jobb oldala felé
Odafutottam a rácshoz, de nem láttam Sugát. Leültem a földre, a hátamat a rácsnak döntöttem.

- Tae, Hobi! - szólok nekik, mire ők leülnek mellém

- Mi az Kookie? - kérdezi Tae

- Hogy kerülhetek egy cellába Sugával?

- Egy cellába? - kerekednek ki Tae szemei

- Eszedbe ne jusson! - nyújta felém az ujját Hoseok

- Mit kell tennem? - teszem fel ismét a kérdést

- Jungkook! - szól nekem Jackson - Annyit kell tenned, hogy megtámadod az egyik őrt. - mondja

- Ne hallgass rá! - mondja Tae - Ha megtámadod bezárnak egy külön cellába egy hétre.

- Jó, nem fogom. - mondom

- Ígéred? - kérdezi Tae

- Nem fogom. - mondom

********

A napok egyre gyorsabban teltek, és mire észbe kaptam a bűntetésem fele letelt. Közben a Got7- el is jóba lettem, főleg Jacksonnal.

- Kook, mindjárt ebéd. - mondja Jackson - Ami azt jelenti, hogy jönni fog Ő.

- Igen. - mondom hallkan

- Ideges vagy? - kérdezi

- Nem, dehogy. - mondom hangosan - Csak éhes. - nevetek fel

Néhány perc múlva nyílt az ajtó, és mentünk az ebédlőbe. Leültünk, majd enni kezdtünk. Körbe néztem, és megláttam Őt. Ott ült a legutolsó padnál, háttal. Miután befejeztem felálltam, de Taehyung megállított.

- Jungkook, megígérted, hogy nem támadod meg egyik őrt sem. - suttogja

- Nem is őket fogom. - mondom, de mielőtt még bármit is reagálhatott volna, már Suga asztala felé sétáltam.
Egyre idegesebb lettem, ahogy közeledtem Suga felé. Elkaptam a kezét és felrángattam az asztaltól. Amint megláttam az arcát, nem hittem a szememnek. Gyönyörű arca volt. Igaz, hogy néhány seb volt rajta, de így csodás volt. Mire bármit is tehettem volna, az öklével találtam szembe magam. A földre estem, Ő pedig rugdosni kezdett. Hallottam Tae és Hobi hangját, és láttam is őket, ahogy felém futnak.
A következő pillanatban Hobi elkapta a kezem és a földön próbált odébb húzni. Majd Jacksonnék is oda jöttek.
Összeszedtem a maradék erőm, és mivel Sugát éppen az őrök vitték el, fogtam magam és a hátára ugrottam. Olyan erővel kapaszkodtam belé, mintha az életem múlna rajta.
Nagy nehezen, de lehámoztak Sugáról, majd olyat tettek amin eléggé meglepődtem. Belöktek Suga cellájába. Feláltam a földről, és Ő állt előttem. A szeme szinte égett a dühtől. Abban a pillanatban azt hittem, hogy ott fogok meghalni. Egyre közelebb sétált, míg nem az ágyig értem, és ráestem. Pár pillanatig csak állt ott. Végigmért, majd felém mászott. Írtó közel hajolt hozzám, majd percekig csak bámúlt rám.

- Kérlek, ne bánts! - suttogom és a fejemet elfordítom

A szemem sarkából láttam, hogy a kezét felemeli. Azt hittem, hogy meg akar ütni.
Az állam alá nyúlt, és maga felé fordította a fejem. Az orrunk összeért és már éreztem a leheletét a számon. Ágyékát nekem nyomta, és éreztem éledező tagját. Lenyúlt a kezével, és lassan lehúzta rólam a nadrágom. Már éppen magáról akarta lehúzni a nadrágját, mikor az ajtó nyikorogva kinyílt.