A sors időnként furcsa módokon adja a tudtunkra,
hogy nem jó az út, amin járunk.
Jómagam is sokszor elkövettem a hibát,
hogy nem figyeltem ezekre a jezésekre,
aztán csodálkozok, hogy miért nem jutok egyről a kettőre.

Én igenis hiszek benne, hogy a sors időnként furcsa dolgokat művel,
és azt is elhiszem, hogy ezek a véletlenek igenis jelentenek valamit.
Sokszor többet modnanak, bármilyen szónál.
Nekem mintha azt üzenné, hogy most merjek ugrani,
amíg nem késő, és tudjátok mit?
Ugrani fogok.
Nem akarok még egy leehtőséget kihagyni, bőven eleget halogattam,
és nem akarom, hogy örökös halogatásokról szóljon az életem.
Végre igazán élni akarok, és fogok is.
Kerül amibe kerül, ez az én évem lesz.