Part 124

A múltkor a terapeutám arra kért, hogy írjam le,
mennyi minden történt velem az elmúlt fél évben,
én meg csak kapkodtam a fejemet,
hiszen minden túlzás nélkül kimerem jelenteni:
egy árva pillanatig sem unatkoztam ezidő alatt.
Az elmúlt 2 hétben csak ezen a feladaton járt az eszem éjjel-nappal,
aztán ahogy egy este ültem a szobámban és próbáltam elaludni,
hirtelen bevillant: a megannyi emlék, öröm, sírás, elért mérföldkövek.

A ballagásom, majd a sikeres vizsgám,
aztán egy kórházi kezelésekkel,
de ugyanakkor megannyi élménnyel tarkított nyár,
a hússütés, amit félbe szakított a vihar,
a beborulás a jakuzziba,
a lovaskirándulás, és a pulcsi hordása 40fokban, na meg az a bizonyos kendő...

A nyár vége, az a bizonyos mindent eldöntő telefonhívás,
majd az irtó laza interjú, az e-mail, ami örökre megváltoztatott mindent.

Az ősz eleje, mikor is egy összetartó csapat tagja lettem,
és megismertem egy rakás aranyos embert a kollégáim személyében.
Aztán az egész őszt végig izgulni, meg a tél egy részét,
és ezzel elérkeztünk a télhez.

A próbaidő sikeres teljesítése után madarat lehetett velem fogatni,
és ez így van a mai napig.
A karácsonyi buli, a sok nevetés,
na meg az a sok kóla, amit a karácsonyi buli után másnaposan nyomtam magamba,
közben önmagamról rengeteget tanultam, és tanulok is a mai napig.
Mind emberileg, mind szakmailag.

A karácsony után a nagyim kórházba kerülésével vettek a dolgok sötét fordulatot,
de még ekkor is bizakodtam, közben vártam a csapatépítőt,
és volt egy meeting is, ami tudom furán hangzik, de annyira izgis volt.
Olyan felnőttes körülöttem minden, de már nem rémiszt meg.

A csapatépítő előtt egy nappal veszítettem el a nagyimat,
de végül elmentem  a bulira, mert amondó vagyok,
hogy jobb nekem olyan emberek között, akik szeretnek és támogatnak,
na meg persze, hogy eltereljem a gondolataimat, hogy ne omoljak össze.

Összességébe véve, az elmúlt fél évben volt jó és rossz is,
és az itt leírtaknál sokkal több is történt,
de a toxikus emberekkel történő leszámolást nem akartam ennél hosszabban taglalni.
Szóval ez az elmúlt fél évem története.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top