A bátyám szerint a nagyim egy felhő szélén ülve nézi,
hogy telnek a napjaim,
aztán mikor leszáll az este, csillagokkal üzeni meg,
hogy büszke rám,
amiért egy újabb napot csináltam végig.
Legalább gy ment el, hogy tudja kivé váltam,
hogy megtaláltam azt a helyet a világban, ahol lennem kell,
és találtam magam mellé embereket, akik ugyanúgy szeretnek, ahogy Ő szeretett.
De amondó vagyok, hogy a nagyim szeretetét senki sem tudja pótolni.
Mama, köszönöm neked a támogatást, amit kaptam Tőled, és bárcsak 
több együtt töltött idő adatott meg volna kettőnknek!