12. fejezet

- Karma...! - hallok meg egy ismerős hangot. Fejem odakapom, kezemből kiesik a könyv. Azonnal felállok s kezembe veszem tőröm. - Jó újra találkozni, nem gondolod?

- Hogy kerülsz ide? - kérdezem a férfitől. Ekkor egy fekete árny jelenik meg mögötte. A parazita...?!

- A drága terentményemnek hála sikerült megtalálnom téged. Nehezebben ment, mint gondoltam. Folyton mozgásban vagy, és ez a hely... kész labirintus. Nem mellesleg az itteni dolgozók nagyon kíváncsiak. Még szerencse, hogy mostanában felvesznek új dolgozókat a nyomozó egységhez. S tudod... eléggé naivak voltak az új nyomozók. Nem is értem miért dobták ki a régebbieket. Biztos már unalmasak voltak. - mondja s felnevet, majd zsebéből kihajít egy csomó belépő kártyát elém. Leguggolva nézem meg a kártyákat.

- Mi tettél velük? - kérdezem felnézve az emberre.

- Csak azt, amit az emberekkel is szoktam. - mondja s leguggol elém. - Szeretnéd kipróbálni milyen? - kérdezi fejét oldalra döntve. - Oh, várj! Neked valami jobbat találtam ki! - mondja mosolyogva, majd a pariztára néz. A parazita, mintha egy kiéhezett vad lenne rohamodik meg felém. A férfi nevetve áll fel.

- Te vagy Yoon Mok? - kérdezem, miközben próbálok odafigyelni a parazita mozgására is. Szinte védekezni sem tudok, mert csak egy árny, akit alighogy meg lehet tapintani.

- Ahj, ez unalmas. Túl hamar rájöttél a nevemre és arra, hogy ki vagyok. - mondja elszontyolodva. A parizta ekkor a földre terít s nyakamra fogva kezd folytogatni. Yoon Mok felemeli kezét, ebben a pillanatban a szorítás enyhülni kezd. Ismét felállok levegőért kapkodva s Yoon Mok szemébe nézek.

- Mi a célod? Miért teszed ezt? - kérdezem pár lépést közelebb lépve hozzá.

- Szeretném, hogy a karma útolérjen vagy eltávozzon! - mondja a vállát megvonva. - Én mindkettővel jól járok! Semelyik verzió sem unalmas, sokkal inkább inspirálóak! - mondja s vérfagyasztóan elmosolyodik. Tőrömön megjelenik az ítélet, egy lépéssel közelebb megyek. Yoon Mok arcán önelégült mosoly jelenik meg. Ebben a pillanatban fojtogató érzés fog el. - Elfelejtettem mondani, hogy egy fejlettebb mesterséges parazita képes az elméjével is harcolni, pusztítani.

Ekkor a parazita megtámad hátulról, kezemből kiesik a tőr, amit Yoon Mok azonnal fel is vesz.

Nehezen ismét felállok, s a parazita lépéseit megfigyelve kerülök ki pár támadást. Ha sokáig kibírom a parazita el fog porladni, mivel gazdatest nélkül nem sokáig képes megmaradni. Vagy kiiktatom Yoon Mokot, de azt csak a tőrrel tehetem meg, amit éppen kezében szorongat. Valószínűleg az első eset megvalósíthatóbb, így annál kéne maradnom.

Egy idő után kiszámíthatatlanná válnak a parazita támadásai. Egyre kevesebbszer tudom kikerülni. Mégis, ahogy telik az idő nem érzem, hogy gyengülne. Yoon Mokra nézek. A tőrt zsebre rakja, majd előszed egy zsebkést. A parazitára tekintek, aki ismét torkomra szorítva tart a falnál. Yoon Mok a parazitának intve sétál közelebb hozzám. Ahogy a szorítás enyhül, köhögve a földre esek. Yoon Mok oldalam rúgdosva terít le a földre.

- Kíváncsi vagyok, a karma el tud-e vérezni... - mondja s hasfalamba kisebb-nagyobb vágasokat ejt. Yoon Mok kezére fogok, ezzel megállítom. Kopogás hallatszik, Yoon Mok nevetve feláll s a parazitához megy. - Remélem legközelebb izgalmasabb leszel. - mondja s a parazitával együtt eltűnik, ekkor kinyílik az ajtó. Két személy lép be rajta, hozzám sietnek.

- Jaeyoon... Jól vagy? - kérdezi Yoona. Felülve állok fel s sietek ki a könyvtárból. Még az épületben kell, hogy legyen. Muszáj megtalálnom!

- Jake állj meg! - kiált nekem valaki, de hangját nem tudom beazonosítani. Nem állok meg, míg a folyosó közepén elvesztem erőm, összeesek. A fehér plafont nézve próbálok ellenkezni a hívogató sötétség ellen. Szemem lehunyva pihenek meg pár percre.

Yoona pov.

A folyosón sétálva látom meg Nishimura nyomozót. Odsétálva köszönök neki.

- Szia Yoona! - köszön vissza. - Nem láttad Karmát?

- A könyvtárba besétálva láttam legutoljára, valószínűleg most is ott van... Miért?

- Lehetséges, hogy bajban van! - mondja s a könyvtár felé kezd rohanni. Azonnal utána futok.

- Miért lenne bajba? - kérdezem, miközben a könyvtár felé rohanunk.

- Majd mindent megmagyarázok. - mondja s megáll a könyvtár ajtaja előtt.

Tompa hangokat hallok odabentről. A kilincset lonyomva lépnék be a helyiségbe, de az be van zárva.

- Mit csináljunk? - kérdezem Nishimura nyomozóra nézve. Ő csak kopog, majd pár perc csend után berúgja az ajtót. Azonnal Jaeyoonhoz sietünk, aki földön fekszik s egyenletlenül, szaporán veszi a levegőt.

- Jaeyoon... Jól vagy? - kérdezem, de nem válaszol, hanem lassan felállva kisiet a könyvtárból, maga után vércsíkot hagyva.

- Jake állj meg! - kiáltja neki Nishimura nyomozó. Jaeyoon nem áll meg.

Utána sietünk. Egyszer csak megáll s összeesik. Azonnal hozzárohanunk. Szólongatni kezdem, de nem reagál. Hasfalára tekintek, amin vágások helyezkednek el.

- Hozz segítséget az orvos egységtől! - mondom Nishimura nyomozóra nézve, aki bólintva rohan el. Pár perc múlva Nishimura nyomozó visszaér a segítséggel. Az egyik doktor leguggol Jaeyoonhoz s megvizsgálja.

- Túl sok vért fog veszíteni! - állapítja meg s a szúrásokra gézt szorít.

Társa egy lélegeztető maszkot rak Jaeyoonra. Megemelik Őt s egy hordágyra ráfektetik, majd az orvos egységhez sietnek. Egy ágyra lefektetik, még kettő orvos megy oda hozzá.

- Hasonló szúrások voltak az újonc nyomozókon is... - mondja az egyik, miközben próbálják stabilizálni Jaeyoon állapotát.

Aggódva nézem végig a történéseket, majd felsóhajtva a fejesek irodájához megyek. Kopogtatva lépek be a helyiségbe, ahol éppen csak egy személy tartózkodik. A legnagyobb fejes.

- Mit akarsz Yoona?- morogja fel sem nézve a papírokból.

- Egy támadás történt itt. Valószínűleg megint behatoltok. - hadarom el gyorsan.

- Tessék? - kérdezi kiakadva a fejes. - Ugye csak viccelsz velem Yoona?

- Nem, uram. Karmára véresen találtunk rá, az orvos egység most is küzd érte. És pár újonc nyomozó is megsérült elméletileg.

- Komolyan mindig Karma körül történik valami... - mormogja idegesen. - Üzenem neki, ha felébredt, hogy 2 hete van útolérni az elkövetőt. - mondja s ismét belekezd a papírmunkába.

Meghajolva hagyom el a helyiséget. Azonnal visszarohanok az orvos egységhez. Nishimura nyomozó az ajtóban megállít.

- Engedj be! - mondom neki idegesen.

- Nem lehet. Az orvosok engem is kiküldtek és ideállítottak, hogy ne engedjek be senkit. - mondja s megráza fejét. Sóhajtva ülök le a földre. Hosszú percek telnek el, míg egy orvos ki nem jön.

- Stabilizáltuk. Most ébren van, ha gondolják bemehetnek hozzá. - mondja az orvos, majd elmegy. Rögtön bemegyünk hozzá. Egy ágyon ülve folyik kezébe az éltető anyag.

- Hogy érzed magad? - kérdezem leülve mellém.

- Amint ez lefolyt folytathatjuk a nyomozást? Minél előbb el kell kapnunk... - mondja Nishimura nyomozóra nézve. Kezére tekintek, amin kötések helyezkednek el. Nyakán fojtogatás nyomai látszódnak. Mi történt veled?

Nincs átolvasva

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top