Just add water
- Menjünk le a partra! - nevetett fel egy kellemes hang a vonal túlsó végén. Changkyun mosolyogva dobálta be a cuccait a táskájába, majd a füléhez emelte a telefont.
- Várjatok az utca végén. - majd bontotta a hívást.
Kirohant az ajtón, és az utca végéig meg se állt. Mikor az utolsó házat is elhagyta, megpillantotta a barátja kissé leharcolt, idős kocsiját, és azonnal bepattant.
Az autóban hat fiatal nyomorgott egymás hegyén-hátán, nevettek, de annyira, hogy a könnyük is kicsordult. Changkyun arcára kiült az a szokásos gyermekded mosoly, ahogy Hyungwon karjába kapaszkodva védte magát Hoseoktól.
Az elöl helyett foglaló Kihyun, hiába csitítgatta a hátul ülőket, csak azért se hagyták abba.
És ez így ment egészen a partig, mígnem kiszálltak, és egy mély lélegzetet véve, a tüdejüket megtöltötték a sós, oxigéndús levegővel.
A nap lemenőjáratát intézte, így a lassan narancssárgába vonuló táj, sötétebbé tette a vizet, de ahogy a fiúk belegázoltak, a port is felkavarták.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top