8 évvel később

Rengeteg idő eltelt.Miután Reed-el megtörtént köztünk az első együttlétünk elég kínosan éreztem magam ,de az évek alatt erősebb a kapcsolatunk ,mint valaha.Igaz csak barátok vagyunk extrákkal ,de ő nem olyan.Tudjuk ebből nem lesz szerelem csak együttlét és bestiek vagyunk úgyis.
A Szabó család próbálta tartani velem a kapcsolatot de nem vágytam rá...
Anzor-nak azóta van egy zenéje amit rólam írt és az lett a címe Little Girl.
Rengeteg ember odavan érte velem együtt.
A legtöbb tinilány odavan az én volt pasimért...
Reed azóta is utálja Anzort Linával együtt.
Linával pár hónappal később a találkozásunk után összeköltöztünk.Nagyon jól megvoltunk sőt még jobban sosem. Együtt megvettük életünk első közös lakását.
Amikor Lina körülbelül 7 hónapos volt betöltöttem a 17 és még többet dolgoztam ,mint valaha.
Egyszerre volt vagy 3 munkahelyem .
Én vettem a férfi szerepét nálunk mivel az én dolgom volt ,hogy ételt tegyek az asztalra.
Amikor betöltöttem a 18-at az első megállómm rögtön az árvaház volt.
Tudtam ,hogy ha már hivatalosan betöltöm a felnőtkort megtudom tartani az ígéretem és örökbefogadom a kis Alexot.
Persze ő repedezett az örömtől,hogy újra lát mivel azt hitte elfelejtettem.
Mikor először hazavittem megvolt szeppenve a kisbaba ,Lina és Reed látványától,de hamar megbarátkozott velük szerencsére.
De akkor térjünk vissza a jelenbe...

Éppen a kanapén ülök ,mikor az én drágalátos 13 éves kis katonám könnyezve jön ki a szobájából.

-Héhé kis katona mi a baj?-állok fel és szaladok oda hozzá

-Elina azt mondta nincsenek is szüleim ...akkor minek kell ma is téged elrángatnom anyához a temetőbe.

-Jajjj édesem ő még kicsi nem érti az ilyet...és tudom mi soha nem fogjuk anyukád helyét betölteni,de mindig itt vagyunk neked.És soha ne szégyelld,hogy hiányzik.Anyukád egy csodálatos nő volt és szeretet.Még szép ,hogy elmegyünk bármikor amikor szeretnéd.-simogatom meg az arcát mire ő mélyen a karjaiba zár és előtör belőle a zokogás

-Úgy hiányzik!-suttogja

-Tudom és elhiszem!

Ekkor Lina lép a szobába és tátott szájjal néz.

-Mi történt?

Gyorsan felvázolom a szitut és már intézkedik is.
Kettőnk közül én vagyok az engedékenyebb ő az a szigorúbb fajta.
Sokszor még én is félek tőle.

-Elina azonnal gyere ide!-kiabál innen úgy a barátnőm ,hogy a lánya hallja

Könnyeit törölve jön ki .

-Üljünk le mi szépen a kanapéra!-húzza .....a kanapéhoz és magával szembe leülteti

Mi addig Alex-al némán velük szembe állunk

-Igaz amit hallottam?

Lassan félve bólint.

-Azonnal bocsánatot kérsz Alextől!
Hogy nondhatsz neki ilyet?Tudod te milyen érzés?Én soha nem ismerten az apám drágám,mert gyáva volt és lelépett és az anyám bár ne ismertem volna... én is árvaházban éltem és soha senkinek nem kellettem.

Lina rám nézett felállt és most azt hiszem rajtam volt a sor.

-Figyelj hercegnő te fel sem fogod milyen szerencsés vagy!Van egy csodálatos anyukád egy féltő szerető bátyjád és egy jó fej keresztanyád.Nem számít ebben a családban vérbeli rokonok e vagyunk.Mi egy család vagyunk.
Tudod nekem sem volt senkim.Az én szüleim nagyon kicsi koromban meghaltak egy autóbalesetben.
Én az árvaházban ismertem meg az anyukád és nekem csak ő volt.
Talán majd egy nap megérted ,de most kérj szépen tőle bocsánatot!

-Bocsi Alex !-hajtotta le a fejét a szipogó leány

-Semmi baj!-és megölelte a húgát

-Anya?-néz anyukájára ..... miután elengedi a bátyját

-Igen?

-Igaz az ,hogy apu azért nincs itt velünk soha ,mert nem szeretett engem?-kérdezte megint könnyezve mire mi is bekönnyeztünk Alex-al csakhogy ő nem bírta és kiment a levegőre.

-Mi nem?!Honnan szeded ezt csillagom?-hajol le hozzá Róz

-Pár lány mondta a suliban,hogy apa miattam ,hagyott el téged és engem nem szeret...

-Ez nem igaz szívem!-pislogta vissza mosolyogva Róz könnyeit
-Apukáddal nagyon fiatalok voltunk és ő nem volt jó ember...,de nem miattad hagyott el ebben nem kell kételkedned!
Apukád csak félt.
És félt az érzéseitől.
De nem számít mit mond a többi bugyuta kis majom!
Nekik biztos nincs ilyen szuper családjuk jó ?!

A kereszt lányom mosolyogva bólint és megöleli az anyukáját.
A barátnőm látom darabokra hull belül bármennyire mutatja magát erősnek.

-Gyere szívem elmegyünk fagyizni?-kérdem a kicsit nézve

-Igeeeeeen!-fut felém mosolyogva
-Szólok Alexnak!

-Köszönöm!-tátogja felém Lima

-Szívesen!

~ 20 perccel később ~

-Na jó gyermekeim itt megfogni a kezem és indulunk!-nevetve, sprintelve szaladunk át a zebrán

Mikor biztonságosan a járdán voltunk pár kör után a fagyizó előtt voltunk ahol szólt a zene.

-Úristen hallod mi szól?-nézz rám az én kis hercegnőm

-Arra gondolsz amire én?-nézek rá

-Arra!-bólint nevetve

Gyorsan bementünk és kértünk mindenkinek két gombóc fagyit majd gyors kimentünk az épület elé ahol szólt a zene.

-,,Én mennék veled, de nem akarod,
Csak nézek utánad az ablakon
Ahogy egy kisfiú, ha nem hiszi el,
hogy most már menni kell"!-énekelem a keresztlányom pörgetve még a másik kezemben fogom a fagyim
-GYERÜNK ALEX!-mosolygok rá

-,,A mesének vége és álmodom
Hogy virág nyílik a domboldalon
A felhők fölött ragyog a nap
Ha itt lennél velem"!-énekli úgy mintha nem érdekelné pedig tudom ,hogy szereti ezt a zenét

-,,Én letörölném a könnyeid
És elmondanám, hogy szép lehet
a holnap, hogyha elhiszed
Ha itt lennél velem"!-énekli a világ legszebb lánya pörögve a kis szoknyájában

Most engem pörgetett meg Alex csakhogy ekkor valami vadbarom a semmiből nekem jött és a kávéja rajtam landolt.

-Ohhh baszki ! Sajnálom jól van?-néz rám egy kb.190 cm pasi.Elég jó formában van.Fluffy frizurája jól kiemeli a szemeit.És az a test...az ingje feszül rajta

-Arabella minden okés?-néz rám Alex

-Úristen röstellem!Kérem engedje meg ,hogy kifizessem a pólója árát.

-Nem köszönöm erre nincs szükség!Ez csak kávé!Majd kimosom!-mosolygok

-Otthon bezzeg nem fogod ezt mondani Bella!-nevet fel az én kiskatonám

-Elnézést ,hogy is hívják?-néz rám értetlenül a férfi

-Kovács Arabella.Ismerjük esetleg egymást?

-Nos khm...az első igaz szerelmem is így hívták szóval ha csak nem te vagy Bellus szerelmem ,akkor nem!-mosolyog rám szívdöglesztő mosolyával az a férfi akit bármennyire próbáltam elfelejteni nem tudtam

-Na ne... Anzor?!-nézek rá értetlenül

Bólint.

-Na neeeee!-kiállt fel Alex
-Te vagy az a balfasz aki miatt annyit sírt Arabella?

-Alex figyelj a szádra!-szólok rá szigorúan,de Anzornak fel se tűnt ugyanis a keresztlányom bámulja

-Hány éves vagy tündér?-hajol le hozzá aki ijedtében a lábam mögé bújt

-Ne válaszolj!-nézek rá szigorúan

-Bellus ne már...-kezdené ,de nem engedhetek ennyi idősen a kísértésnek

-Ne hívj így!-kiálltok rá

-Hány éves vagy?-néz újra szépen rá

Elina egy szót se szól.

-Hány éves a picsába?!-kiállt rám Anzor

-Mi a fasz közöd van hozzá?-néz rá Alex idegesen

-Miért kiabál mindenki?-kérdi a keresztlányom a lábam mögött
-Nyolc éves vagyok.

Ekkor Anzor arca elsápadt.Látom ahogy a könnyeivel megtelik a szeme mégse sír.Hát persze...

-Az enyém?-néz rám

-Álmodozz csak!-nevetek fel gúnyosan
-Gyertek megyünk haza!-szólok a gyerekeknek

-Nem hagyhatsz válaszok nélkül!-fogja meg a kezem

-Engedj el Anzor!

-Csak válaszolj!Ő a mi gyerekünk vagy csak a tiéd?-nézz rám

Látom a szemében a fájdalmát a kínt a tűzet a szomorúságot.Most tényleg azt hiszi eltitkoltam,hogy terhes vagyok?Azt hiszi képes lennék elvenni tőle és a saját gyerekétől ennyi időt ,hogy ne ismerjék egymást?

-Egyikünké se örülsz?!Hah?!Ő a keresztlányom!-kiáltok fel ,mert nagyon felidegesít
-Induljunk!

-Ha mégegyszer a családom közelébe jössz nem úszod meg!-kiabál hátra az én kis testőröm

-Csókolom!-integet Elina

~Time skip ~

Már 22:57 ,de én még a legjobb barátnőm mellet lent a kanapén sírás közepette eszem a fagyasztott fagyinkat.

-Vésd észbe Bellus az angyalszemben nem bízunk túl csalárd.Meg ne feledd a férfiak milyen szörnyűséges emberek!

Beveszek egy újabb adagot és a sírástól fojtogatott hangon így szólok.

-Néha tudod magányomban felidézek néhány képet és a múltat feltépni szinte éget.Mikor úgy hittem nélküle nincs élet...
Ez mindig ugyanúgy lesz?Hogy ha újra látom mindig újra jön a kín?

-Édesem hát,hogy is felednéd az első szerelmed...-mosolyog rám kedvesen amitől újra a sírás fojtogat

Sziasztok!
Nagyon nagy elnézéssel tartozom...
Már két hete kikellet volna tennem ezt a részt ...
Sajnálom,hogy ilyen későn hoztam ,de rengeteg dolgom bajom volt és ez mellett elkezdtem egy új könyven is dolgozni.Így nagyon nehéz volt összeszedni a gondolataimat,mert mire elkezdtem írni ezt a másikhoz jutott valami eszembe vagy fordítva.
Szóval elnézést!
Mit gondoltok egyébként arról, hogy Arabella és Anzor újra találkozott?