(Inspirálta a Paramore-Future című száma, és a közelmúltban történt magánélet dolgai)

Csak így marad ez érdekes,
Így megy tovább mozgó boglya.
Így múlik el régi dala,
Csak így járhat, aki keres.

Egy ütemre leng a szíve,
Mint a dobnak hanghulláma.
Megoldást ő felkutatja
Bármi árba kerül bele.

És ahogy jár, kel az útján
Zaját szélben mindig hallja.
Lüktet távol délibábja,
Sikoltását lentebb hagyván.

De jön mindig vissza eme
Emlékező, remény sikoly.
Új jelenet az a vigyor,
Mert hogy eddig sosem tette.

Megszokta már a rezgését,
És ahogy jár, kel az útján
Átmegy néhány katasztrófán,
Melybe maga vélte végét.

Zengjetek hát húrok, dobok
Amíg el nem halkul végleg!
Elhulltak már álmok érted,
Jönnek új és frissebb napok.

Mert a jövő számos bája
Eszedben van elültetve.
Írj hát párat le belőle
Életednek új lapjára.

Elhalkulta jelez véget,
Egy albumnyi kaland után,
És ahogy jár, kel az útján
Új időkbe kezdett végleg.