December 5.

Csalódottan, nagyon csalódottan keltem fel. Ugyanúgy ébredtem és ugyanott, mint ahol álomra hunytam le a szemeim. Egy kívétellel.
-Ti meg mégis mit kerestek itt?! - ülök fel ágyamban, ami leginkább egy kórházira emlékeztet, csak a huzat piros színű. Meg úgy az egész szobának tiszta karácsonyi hangulata van, ami, ha még sokáig itt fogok maradni, az őrületbe fog kergetni.
-Hé! Kérdeztem valamit. - sóhajtok egy nagyot, mert ezek az álomszuszékok a világért sem kelnének fel.
-Mmm... - nyöszörög valamelyik.
-Ébredééés!!! - kiálltom felpattanva.
-Mi?!
-Meghalt a Mikulás?!
-Hm... - Suga-tól nem vártam mást ezen a hümmögésen kívül...
-Ellopták a zoknimat?! - ugrik fel a földről V.
-Igen, ráadásul mind a kettőt. - veri fejen Suga a fiatalabbat. Tegnap annyit beszéltek magukról, hogy a magasságukat is kívülről fújom...
-A Mikulásra! Tényleg! - kiállt V és ezek után fél órán keresztül keresünk egy pár zoknit, mert mint kiderült, Taehyung rossz szokása, hogy álmában eldobálja a zokniját. Erre akkor jöttek rá mikor régebben V félig tudta csak leszedni egy éjszaka a lábáról az egyiket, a párja meg mellette hevert.
Végül megtaláltuk mindkettőt a szoba legeldugottabb részeiben. Egyiket a takaróm alatt (itt kicsit kiakadtam), a másikat meg Jungkook manósapkájában, aki csak nevetett az egészen.
-Most, hogy happy mindenki, elmondanátok mit kerestek itt?! - kérdezem hitetlenkedve. Ezek itt aludtak egész éjszaka, a padlón. Nem teljesen komplettek az tuti.
-Mikulás bá mondta, hogy "semmikép se hagyjátok egyedül" - utánozza Jimin a Télapó hangját.
-Jiminnie! Több tiszteletet a Mikulásnak! - szól rá anyáskodóan a hangoskodóra Jin.
-Igenis hyung. - szalutál az alacsonyabb vigyorogva.
-Hah...téged sem lehet megváltoztatni. - nevet fel Jin. Én soha nem szoktam dicséretet mondani senkire sem, de ez a fiú akkor szép volt. Nem helyes, szép. Tovább nem is fényezem, mert az már magában meglepő, hogy én egyáltalán figyelembe veszek valakit.
-Akkor, munkára fel! - vezényel J-hope.

RapMon-ék egy újabb emeletre vezetnek, a harmadikra, amiről azt se tudtam, hogy létezik. Egy szűk csigalépcsőn mászunk fel, amin hátraesek a mögöttem jövő Jungkook-ra, ám szerencsére a Kookie utáni Suga kelletlenül, de megtámaszt minket.
-Bocs. - mondom aztán tovább is megyek. V csak sóhajt egyet, de könyörgöm, mikor fogja már fel, hogy nem fogok megváltozni?

-Itt is lennénk. - torpan meg J-hope, mire a többiek sorfalba rendeződve állnak meg mellette. Én is odamegyek, V és Jungkook közé unottan, de mikor meglátom hova érkeztünk, szemeim majd' kiesnek a helyükről.
-Szép, mi? - kacag Taehyung az arcomon. Bólintok és tovább ámulom a terem közepén lévő mesébe illő dolgot. Bár ez az egész helyzet olyan, mint egy mese.

A harmadik emelet tere nincs elválasztva falakkal, az egész egy nagy...nem is tudom mi. A közepén egy hatalmas hógömb áll, ami kétszer-háromszor akkora mint én egészben és benne hópelyhek szálingóznak. De nem ettől olyan különleges. Az üveg mögött képek vannak, minden pillanatban más gyerekről. Van, aki a hóban ugrál, aki alszik, vagy éppen az iskolában ül. A világ minden tájáról látni lehet őket.
-Ez...? - kezdek bele kérdésembe de elakadok.
-Igen. Igazi. - bólint Jungkook.
-A mi feladatunk figyelni a gyerekeket és meghallgatni legnagyobb kívánságukat, amit felírunk és tovább adjuk a Mikulásnak. - magyarázza Jin mosolyogva.
-Üdvözöllek a zárt osztályon, Wendy. - mutat körbe Rap Monster. - Én vagyok itt a vezető, a többiek pedig a segítőim, köztük már te is.
-Mi lesz pontosan a feladatom? - kérdezem még mindig ámuldozva.
-Hát, segíthetnél valamelyikőnknek. - vonja meg a vállát Jimin. - Elmondjuk mik a feladatok, te meg választasz.
-Oké.
-Szóval - kezd bele RapMon - én felügyelek. Bővebben, én irányítóm a hógömböt, hogy mit mutasson éppen. Suga a vészhelyzeti. Mivel, amint biztos észrevetted, elég lusta, így a legtöbbször neki nem kell semmit sem csínálnia. Csak egy monitort figyel, ami jelzi, ha valamelyik gyerekkel baj történik. Nem hisz a Mikulásban többé, meg ilyenek. Ekkor egyből jelez nekem én pedig oda irányítom a hőgömböt, hogy ezt a gyereket mutassa. Most jön Jin feladata. Megállapítja a helyzet súlyosságát és pontozza egytől tízig, majd megpróbál a lehető leggyorsabban megoldást találni. Ha kiötlött egy tervet, Jimin-nek szól, aki megvalósítja. De ezt majd akkor érted meg teljesen, ha végignézel egy ilyen akciót. J-hope az utolsó reményünk ha nem jött be Jin terve, vagy Jimin nem tudta teljesíteni, ami mondjuk ritka, de megesett már. J-hope felügyel arra ott. - mutat RapMon a sarokba.
-Mi az? - kérdezem a szemöldökömet ráncolva.
-Egy homokóra, piros homokkal. A Mikulás legféltettebb tulajdona. Mivel úgy tűnik ő teljesen megbízik benned, különben nem küldött volna ide dolgozni, elárulom mi az. Ha azt elfordítja valaki, akinek a Mikulás átadta a hatalmának egy részét, vissza tud menni az időben egy pár percre. J-hope volt ez a kiválasztott, mert ő az, aki teljes szívéből azt kívánja, hogy mindenki legyen mindig boldog. Szóval ő visszamegy az időben és megváltoztatja a múltat, így rendbe hozva a jelent. Ez viszont egy igen veszélyes feladat, mert ha elrontja, az kihatással lehet az összes környező emberre.
-Értem. De mit jelent az, hogy átruházza a Mikulás az erejének egy részét? - értetlenkedek, mert ez elég fura. Lehet J-hope a Mikulás utódja...na ezt máris verjed ki a fejemből. Csak nézz rá! El tudod képzelni szakállal meg nagy hassal? Nem, mi?
-Semmi különöset. Ez nem látszik külsőleg, csak annyiban, hogy egyedül én vagyok képes megforgatni a homokórát, a többieknek nem mozdul, persze a Mikuláson kívül. Ez azért van, mert rámszórt egy kicsit az év első hópihéiből. - magyarázza kedvesen J-hope.
-Wow... - tátom el a számat. Azért az ember nem minden nap álmodik ilyet (mert én még mindig nem hiszek ezeknek).
-És az utolsó két ember Jungkook és V. Ők is egy-egy monitornál ülnek, ahova mindig kiíródik egy kérés és a gyerek neve, aki kívánt. Az ő dolguk ezt feljegyezni egy hatalmas listára, amit majd kiadunk a játékkészítőknek, ők meg majd megvalósítják. - fejezi be az ismertetést RapMon.
-És most válasszak kinek segítek?
-Igen. - bólogatnak egyszerre és mindenki várakozóan néz rám. Oké, akkor ismételjünk. Rap Monster irányítja a hógömböt, Suga vészhelyzetis, J-hope időutazó, mint abban a régi filmben, Jin egy zseni (ez máris kilőve), Jimin megoldókulcs egy feladathoz, Jungkook és V meg jegyzetelnek. Na, most a kérdés, hogy melyik a legkevésbé unalmas. Jin-nek nem tudnék segíteni, Superman sem vagyok, így J-hope is kihúzva. Suga-val egy élmény lenne beszélgetni, bár akkor nem kellene jópofiznom...RapMon feladata sem túl izgalmas, a gyerekek kívánságait meg még kevésbé hallgatnám. Akkor döntsünk...
-Na, megvan? - kíváncsiskodik Jungkook.
-Igen. - bólintok.
-Ki?? - jönnek egyre közelebb hozzám.
-Jimin.

............
Huh, sikerült még időben hoznom az újabb részt, úgyhogy most nagy a boldogság a szívemben :D és ma jön a Mikulás!!!! ❤

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top