†Liu szemszöge†

Nehezen nyitottam ki a szememeimet. Még mindig a székhez voltam kötözve, de Zalgo sehol. Nem tudtam szabadulni, a sok mocorgás ellenére sem. Gondolom itt leszek még egy ideig.

▪ Jeff szemszöge ▪

-Héj mindenki, sorakozó!!-hallottuk Zalgo hangját, de nem láttuk- Mostantól Jeff a főnök! Hallgassatok rá, aki nem engedelmeskedik, vagy ellenszegül, meghal!
-Ok.-mondták
-Szóval... Akkor mit fogunk csinálni?- nézett kérdően rám a bábos ölbetett kézzel.
-Öhmm...először is kezdjük akkor tizenöt feksvőtámasszal!
Az udvaribolond forgatta a szemeit. Mindenki máshogy reagált. A szőke vagdosott csaj, akit asszem Sadie-nek hívnak, lelkesen nézett. Viszont a csupakabra (asszem így kell írni, ha nem sorry) szerű lényt, akiről asszem, hogy fiú, nem látom a sorban. Hogy ne legyek igazságtalan, én is beálltam a tornasorba, és velük csináltam a gyakorlatot. Legalább a sok futástól lett izmaim gyarapodnak. Sok tornagyakorlat után eszembe jutott valami. Kimegyünk az erdőbe, és kipróbáljuk tudásaink a terepen. Az izzadt tömeggel a holdfényben csendben surrantunk át a csendes városon, egyenesen be az erdőbe. Ott, miután megbizonyosodtam arról, hogy senki nem hall minket, nekikezdtünk az igazi kiképzésnek.
-Figyelem, ez csak a bemelegítés volt, most jön az igazi kiképzés!
-Szuper!-mondta gúnyosan szemét forgatva Cherry.
-Az- mosolyogtam rá, mint aki nem hallotta a gúnyt a hangjában, pedig igenis jól hallottam.
Erre csak egy kiöltött nyelvet kaptam válaszul. Megálltam a szerintem azon a kis erdőrészen lévő legmagasabb fáknál.
-Kezdhetitek!
-Pontosan mit?- kérdezte a fehér maszkos festő, akire mindenki ránézett, mert eddig a hangját még nem hallottuk.
Én csak felfele mutattam a fák lombjaira, utalva nekik, hogy irány fel a fákra.
-Most komolyan...? Minek?-húzta száját Zero.
-Sosem lehet tudni... Mindenki egyenként megy fel, és lemérem mindenki idejét.
Nem igazán örültek az ötletnek, de megtették. A legjobb ideje az udvaribolondnak volt, 1 perc 32 másodperc. A legrosszabb a bábosnak volt, 5 perc 48 másodperc. Aztán az enyémet is lemértem. Lazarira bíztam a stoppert. Az én időm 2 perc 17 másodperc. Nem a legjobb, de nem is a legrosszabb. Viszont a kiképzés nem ér itt véget, sőt csak most kezdődött el. Futottunk, kitérő mozdulatokat tanultunk egymástól, célbataláló gyakorlatot is végeztünk fegyverrel, viszont mikor meghallották hogy úszást is terveztem a hidegvizű erdőmelletti folyóban, árral szemben, mindenki lelépett, egyedül Lazari maradt ott, kezét hátratéve billegett.
-Én megcsinálom ha akarod...-mosolygott szélesen.
-Nem szükséges....induljunk-szomorodtam el, és elindultam vissza a főhadiszállásra.
-Miért vagy ilyen szomorú? -kérdezte a kis Lazari és próbált lépést tartani velem.
-Mert megbuktam mint osztagvezető....nem egyértelmű?
-De szerintem a gyakorlataid jók voltak, csak ők nem értékelték mert túl nyápicok.-nagyon boldogan nézett, és mosolyra húzta száját.
Én csak válaszul összeborzoltam a haját a fejebúbján.
-Hé, a frizurám!-nevette el magát- Na várj csak ezért még kapsz!- és nevetve felém szaladt.
Én csak futni kezdtem előle, jelezve, hogy belemegyek a játékba. Vidáman röhögtünk, és futkorásztunk az erdőben. Egyszer csak nem láttam magam mögött a kis barnahajú lányt. Körülnéztem, sehol sincs. Majd az avar halk ropogására lettem figyelmes. Még a sötétben is látható volt a 7 feketén csillogó szempár. Körbevettek. Csak mikor mindnyájan tettek egy lépést felém, akkor láttam, hogy kik azok.....az én kis "osztagom " az akit egy órája edzettem. Nagyon furák voltak. A szemük teljes felülete fekete volt.

-Mondtam, hogy még itt lesz, nem?-mondta a bábos, akit elég furcsa volt úgy látni, hogy szemgödreiben sárga szemek helyett, fekete bogárként csilogó szemei voltak.

-Vá-várjunk...mit akartok?- Beteges vigyorral magaslottak fölém,én meghátrálltam és nekimentem háttal egy fának,és Zero épp egy baltával a fejem felé suhintott.

A balta által történő haláltól egy hajszál választott el. Időben elrántottam a fejem, lígy a balta beleállt a fa törzsébe. Amíg Zero a balta fából való kihúzásával kinlódott, én próbáltam meglógni, csakhogy sikertelenül. Alig tettem 3 lépést a csupakabrával találtam szemben magam. Hogy a faszomba? Az udvaribolond jobb oldalról, a maszkos festő meg a bal oldalról ragadtameg a karom, a bábos meg a tarkómtól megfogva kényszerített a földre. Térdelve, két kezemet kitárva, melyeket kétoldalról vasmarokkal szorítottak, a fejemet pedig egyenesen tartva, miközben rugdostak, vártam a halált amikor megláztam Zero-t közelegni a baltával a kezében. Suhintásra készen csapta hátra baltát válla fölött, viszont mikor már a végzetes csapást mérte volna, a balta ne mozdult. Dühösen fordította hátra a fejét, amikor Elisabeth-el találkozott a tekintete, aki épp időben kapta el a balta fokát. Mire észbe kaptam Alice fogta csak a karom, és futottunk. Elvezetett onnan, épp mikor visszapillantottam láttam ahogy mind letámadják Elisabeth-et. Megáltam, mire Alice majd hasra esett, mert hirtelen fékeztem le.

- Mi van?!- nézett rám értetlenül

- Elisabethel mi lesz?

- Meglesz egyedül is. Siessünk!- és ismét futottunk.

- Pontosan hova is?- kérdeztem lihegve

- A főhadiszállásunkra!

Miközben átvágtunk az erdőn, elmentünk egy faházikó mellett, amiből elgyötört hangok szűrődtek ki. Ismerős hangon...mintha...mintha Liut hallanám. Á, dehogyis! Már megint csak a hangok a fejemben! Továbbsiettünk, és csakhamar a 2 lány "főhadiszállásán" voltunk. Bementünk. Lihegve vágódott le a rózsaszínhajú lány a kanapéra, majd ismét felpattant, és kiment a szobából. Két nagy pohár vízzel a kezében tért vissza. Nagyokat kortyoltam a jóleső hideg folyadékból. Majd leraktam a poharat a kanapé előtt lévő kis dohányzóaztalra, majd megszólaltam:

-Elisabeth hogy hogy nem jött még?

-Nyugi meglesz egyedül is, meg amúgy is kicsit később jön. Szeret sétálni így napfelkelte körül az erdei ösvényeket.

-Ok....

Kínos csend telepedett a a szobára. A csendet a gyomrom korgása törte meg, hiszen én is emberből vagyok.

-Öhmm....kérsz netalán egy kis kaját?

-Ühümm...-válaszoltam elgondolkodva a ma történteken.

-Jó de előbb fürödj meg mert eléggé bűzlesz. Mióta nem fürödtél egyáltalán?

-Hmmm.....kb. az előtt egy nappal mielőtt először találkoztunk.

-Jézusom! Irány a fürdő! Jobbra a harmadik ajtó.

-Ok.

-Tiszta törülközőt találsz a faliszekrényben.

-Rendben.

Bementem a fehér színü ajtón. Körülnéztem, felmértem a terepet, s csak azután kezdtem el leráncigálni magamról a ruhákat. (írói megjegyzés: Ha nem bánjátok ezt most tovább nem részletezném.)

Törülközővel a nyakamon nyitottam ki az ajtót és kukucskáltam ki rajta.

- Alice...mit vegyek fel? A ruháim amiket levettem mind retkesek. Még alsóneműm sincs....

- Már csörögtem Elisabeth-re, elment a régi házadhoz pár cuccodért.

-Addig mit csináljak?

-Csavardd a törülközőt úgy magad köré, és várdd meg Elisabeth-et.

Én csak egy "pfuuuuu" -val közöltem, hogy nem szeretek várni...

- Ne aggódj, Elisabeth siet!- mondta unottan.

Derekam köré csavartam a törülközőt jó biztosan, tehát a felsőtestemen nem volt semmi. Ennek 2 oka van: 1. nem volt valami hatalmas az a törülköző, 2. fiú vagyok, nem lány, fölül nincs takargatnivóm, lejjebb viszont annál inkább. Miután megbizonyosodtam arról, hogy nem esik le rólam a törülköző, kijöttem a fürdőből és leültem a kanapéra.Alice a konyhában tevékenykedett, én gondolkodtam hogy egyáltalán minek élek még. Meg azon hogy milyen szánalmas vagyok, hogy "férfi" létemre nem tudom hanyadjára ment meg egy lány. Gondolatmenetemből ajtócsapódás zökkentett ki.

-Alice, megjöttem!- hangját az előszobából hallottam- Figyi jó lenne ha...- belépett a nappaliba és megakadt mikor rámnézett. Meglepett tekintettel, erősen látható pírrel az arcán állt és meredt rám.

-E-e-elho-hoztam pár cuccodat- dadogta zavartan

-Kössz.-kaptam ki a zacskót a kezéből, amiben a cuccaim voltak.

-Nincs mit- meredt még mindig rám paradicsomvörös fejjel.

-Akkor én most megyek és felöltözök.- kezdtem én is zavarba jönni

Bementem a fürdőbe és leraktam a zacskót amibe egyből kotorászni kezdtem. Benne volt a ledvemc fekete pólóm és a kedvenc fekete nadrágom. Alsóneműt is találtam. Gyorsan fel is öltöztem, majd visszentem a nappaliba, viszont nem sokáig ültem ott, mert Alice szólt hogy kész a kaja. Leültünk Elisabeth-el a kis asztalkához, Alice hozott egy leveses tálat és elénk rakta. Mi a fasz?

-Alice ugye most csak szórakozol?!

-Miért?-értetlen fejet vágott.

-Szerinted én hogy tudok levest enni?

-Miért ne tudnál?

Bizonyításképp megfogtam a kanalt és egy kanálnyi levest a számba öntöttem. Még megízlelni sem volt időm mert az egész szép lassan folyt ki a mosolyomon. Egymásra néztek, majd alig birták visszafogni a nevetést. Végül engedtek az érzésnek és hangos nevetésben törtek ki.

-Ha ha de vicces- mondtam dühvel és gúnnyal arcomon.

Fogtam magam és kimentem. Elsétáltam ahoz a tóhoz ahova gyerekkoromban jártam mikor úgymond "depis" voltam mert kiközösítettek. Igen. De nem kötöm az orrotokra miért! Dühösen mormogtam magamban. Elértem a tóhoz. Leültem a tó szélénél lévő mólóra. Lépteket hallottam magam mögül, majd Elisabeth hangját

-Jeff....

Direkt nem fordultam meg és nem is válaszoltam. Mintha itt se lenne.

-Jeff ne haragudj...

Mintha itt se lenne.

-Jeff...ne vágd be a durcit...

Mintha itt se lenne.

-Figyi....mindenkinek vannak fura dolgai

Mintha itt se lenne

-Most miért nem válaszolsz?

Mint ha itt se lenne

-Hahóó...Jeff...-leült mellém

Mintha itt se len....Nem tudtan befejezni gondolatom, mert elkapta az állam, magához húzott és megcsókolt. Kurvára furcsa érzés volt, mert akármilyen szívtiprónak nézek ki ( hát kicsit se vagyok egoista) ez volt az első csókom. Meglepetten próbáltam visszacsókolni, ami többé kevésbé sikerült. Most ebben a pár pillanatban döbbentem rá, hogy nem tudom, hogy kell csókolózni. Ekkora egy béna fiút min én... Na és figyeljetek...oké, hogy ez az első csókom meg minden, de ennyire szégyenbe hozni magad egy lány előtt...ja hogy mit csináltam? Véletlenül ráharaptam a nyelvére. Ami ezután történt az csak még hihetetlenebb volt. Nem zavarta. Lassan, szenvedélysen csókolt. El akartam lökni magamtól, de mégse. A csókunkból egy faág reccsenése rebbentett szét minket, minek hatására az ilyedségtől Elisabeth megharapta az alsó ajkam.

-Mit csi-csináltok?- kérdezte érdeklődő tekintettel a tikkes gyerek.

Ez mit keres itt? Furcsán egymásra néztünk Elisabeth-el, majd zavartan szólaltunk meg.

-Semmit...

-Akkor ú-úgy kérdem mit csinálta-tatok?

-Semmit, de héj de rég láttalak! Mesélj mi szél hozott errefelé- tereltem a témát, mert amíg azt a pár napot a Pofátanéknál töltöttem megtudtam, hogy Toby olyan mint egy kis tudatlan gyerek. Tehát nem tudja mi az a csók, és nincs kedvem elmagyarázni neki. Viszont egy-két csúnya dolgot ő is tud, találjátok ki kitől...persze,hogy a bohóctól.

-Hát tu-tudod Laughing Jack m-megint... ho-hogy is fogal-almazott? Kanos. Sle-slendy azt mo-ondta, hogy a-amíg Jack le-lenyugszik addig sé-sétáljak egyett.

-Miért, miket csinál?- kérdezte Elisabeth mit sem sejtve arról, hogy Toby milyen tudatlan gyerek.

- E-egy csomó érte-tetlen dolgo-ot. Pé-éldául mindenkinek mondo-ogatja, hogy......hogy is mo-ondta? Me-egbasz. Me-eg berá-áncigálta Eyeless Ja-ack-et a szobájába és akkor mondta-a Slendy ho-ogy amíg ő ezt le-lerendezi a 2 Jack-el a-a-addig mindenki-i menjen sétálni egy-gyet.

-Tehát meleg?-kérdezte Elisabeth meglepetten

-He?-vágott értetlen fejet a kis tikkes- Ne-em....nincs melege-em. Sőt ke-ezd kicsit hideg lenni.

-Na jó, szerintem hagyjuk a témát.-pattantam fel -Gyere Toby, hazakísérlek, addig Elisabeth hazamegy mert Alice már biztos aggódik.

Elisabeth csak meglepetten vállat vonva bólintott és Elisabeth elindult vissza a főhadiszállásukra én meg Toby-val a Pofátlan háza felé.

CREEPY ADVENTURES

💊Masky szemszöge💊

Itthon áll a bál, amiért részben én vagyok a hibás. Na jó, teljes mértékben én vagyok.Remélem Slenderman nem tudja meg hogy én miattam van ez. Hogy mit tettem? Egy pár erősebb anyagból összekutyultam valamit, amit ugye le kell tesztelni mielőtt bemutatjuk a nagyközönségnek. Szóltam Hoodie-nak, hogy hozza a kamerát mert leteszteljük az új anyagot, amit most kutyultam. Titokban belekevertem egy pohár vízbe, amit a konyhában hagytam és vártam, hogy ki fogja meginni. Hát mit ne mondjak.Bohóc Jack szomjas volt.Nos...minden rendben ment amíg el nem kezdett hatni a cucc. Mikor tényleg láttuk,hogy bedurvul a helyzet, én beszalattam a szobámba, és Hoodie is így tett. Hogy kicsit lecsillapítsam aggodalmaim, elmentem a szobám sarkában lévő polchoz, ahol az én szellemi táplálékom van. A polc roskadásig van piával, cigivel, na és...khm..."anyaggal". Felírtam a noteszembe:

"Kokain+Heroin+Marihuana+Extasy- baszhatnékot okoz"

A vékony falakon át minden áthallatszik és mivel az én szobám közvetlen Jack szobája mellett van (aminek eléggé nem örülök mert minden este hallom, ahogy....hogy is mondjam...kielégíti magát) hallottam a veszekedést amit Slender leművelt miután Clockie értesítette, hogy bohóc Jack mefgogta a vaksi Jacket, és bevonszolta a szobájába. Eztel nem is volt annyira baj, ha előtte nem mutatta volna ki érzéseit azzal, hogy mindenkinek legalább 5-ször elmondta, hogy "Na most mindjárt szétbaszom a beled!". Remélem senki nem jön rá, hogy mitől kattant be Jack. Ujjabban Slender kitalálta, hogy aki a másik kárára csinál valamit, azt megkínozza. Elmondása szerint "ezzel akar megállítani minket, hogy megöljük egymást" szerintem meg ez az egész egy nagy faszság. Kibontottam egy üveg Jack Daniel's -t és rágyújtottam egy cigire. Csendben hallgatóztam, s közben egyszer-egyszer nagyokat kortyoltam az üvegből.

-Jack, engedd el Jack-et!- hallottam Slender dühöngő hangját.

-Nem ő az enyém!- olyan volt a bohóc Jack hangja, mintha egész nap piával tömte vplna magát.

-Ha nem engeded el, kénytelen leszek megütni téged!

-Ó, igazán?! Gyere! Lesz pofon mész korház!- tényleg úgy beszél mint aki részeg

Egy csattanást majd dübbenést hallottam. Mindenki kidugta erre a fejét az ajtón, kivéve akiket sétálni küldött Slender ( inkább csak a fiatalabbakat, tehát Ben, Sally, Toby meg ugye Clockwork, mert ő lány, és senki sem szeretne kicsi bohóc Jack-et) ,majd ő lépett ki, mellette vaksi Jack és maga után vonszolta bohóc Jack-et is, aki nem mellesleg eszméletlen volt. Jó nagyot keverhetett le neki. Lehajította a kanapéra, és leült a bohóc Jack-el szembeni fotelra. Hirtelen nyílt a bejárati ajtó. Egy ismerős alak lépett be. Pontosabban kettő.

Sziasztok! Először is bocsi, hogy ilyen későn jött a rész, de most itt van, és remélem elnyeri tetszéseteket , másodszor bocsi a helyesírási hibákért, de meghalt a telefonom és öcsém "szutyifon"-járól kellett írjak aminek nagyon kicsi a billentyűzete. Bocsika. Ha tetszett tudod mi a dolgod ;)